A múltat sokszor felejteni, vagy kitörölni szeretnénk.

Elfelejteni az előző évet, hogy aztán tiszta lappal induljunk.

De mi lenne, ha felhasználnánk a múltunkat?

Mondják, hogy tanulj a múltban elkövetett hibáidból. És ez hasznos tanács is, de ez még mindig csak a felszín.

Ebből az előadásból pedig azt fogod megtudni, hogy „Hogyan állítsd a céljaid szolgálatába a múltat?”

Hogy a céljaid könnyebben megvalósuljanak, és ne maradjanak csupán vágyálmok.

Hangfelvétel (MP3) formátum:

[smart_track_player url=”https://s3.eu-central-1.amazonaws.com/of-public/Hanganyagok/Onismereti33/2017-12-04+Hogyan+%C3%A1ll%C3%ADtsd+a+c%C3%A9ljaid+szolg%C3%A1lat%C3%A1ba+a+m%C3%BAltat.mp3″ title=”Hogyan állítsd a céljaid szolgálatába a múltat?” artist=”Kárpáti Boglárka – OtthonFa” hashtag=”önismeret,önismeret33,célmegvalósítás,célkitűzés,célok” twitter_username=”otthonfa” ]

Kapcsolódó anyagok:

"Hogyan tűzd ki, és valósítsd meg a céljaidat gyomorgörcs nélkül?"

Erre a kérdésre ad izgalmas, gyakorlatba ültethető válaszokat az Önismereti Évindító Nap. Kattints a részletekért!

Transcript (videó legépelve)

Sziasztok OtthonFások! Szeretettel köszöntelek benneteket a mai Önismereti 33 élő Facebook műsorban, ahol megoldásokat kapsz varázslatok és mellébeszélés nélkül. Dobj egy lájkot, egy szívecskét a műsorra, hogyha szereted az Önismereti 33 műsort, illetve oszd meg az ismerőseiddel és a kedvenc csoportodban is a műsort, hogy minél több emberhez eljussanak ezek a tudat felszabadító gondolatok a valódi önismeret útján, hogy mindenki egyre mélyebben tudja megismerni magát. Hiszen ezáltal tudunk leginkább segíteni magunkon és másokon is. Nagyon érdekes volt így a múlt hét után rengeteg-rengeteg-rengeteg kérdést kaptam a műsorral kapcsolatban, úgyhogy nagyon szépen köszönöm, tartsátok meg továbbra is a jó szokásotokat, hogy a hozzászólásban írjátok le a kérdéseket és akkor folyamatosan tudok rá válaszolni.

Közbe én is belépek, és akkor nézem, hogy égnek áll a hajam, szó szerint. Hát ez most, ez egy ilyen időszak, teljesen természetes, hogy egy picit meg vagyok őrülve, tiszta őrületek mennek, hogyha velünk járod a valódi önismeret útját, amelyek persze mind-mind építenek és visznek felfele a céljaim megvalósítása érdekében. És hát a mai témát is azért választottam, mert elég érdekes kérdések születtek így a, a célokkal kapcsolatban. De hogy nem is a céltervezéssel és a célkitűzéssel, hanem leginkább azzal, hogy honnan induljunk. És hát mindig onnan indulunk, hogy számadást végzünk, ezért is lett a mai műsorunk címe, hogy hogyan állítsd céljaid szolgálatába a múltat. Nagyon sok probléma, ami az önismeret útján előkerül, annak mind-mind a múlthoz van köze, ott gyökerezik, onnan épül ki. És nagyon sokan szenvedtek attól, hogy a fókuszotokat otthagyjátok a múltban és ezért olyan nehéz és káoszos, hogy mi a jelen, mi a jövő, hogy kell tervezni. Mikor azt se tudom, hogy hogyan oldjam meg a múltbéli problémáimat, amiket hurcolászok ide a jelenbe. Úgyhogy erről és még sok-sok mindenről fogunk beszélni. Hogy mi a múlt, hogyan állj hozzá a múlthoz? Mit érdemes csinálnod? Mit ne tegyél? Illetve természetesen végigveszünk egy olyan számadást, amit érdemes megcsinálni időközönként. Attól függően, hogy hogy kontrollálod, mikor nézel rá a céljaidra. Van, aki 1 évente, van, aki fél évente. Én negyedévente szoktam nézni, mert azt gondolom, hogy 3 hónap már bőven elég idő arra, hogy összevissza elvigyenek a gondolataim és elveszítsem a fókuszomat a célról, úgyhogy mi negyedévente szoktunk negyedéves meetinget tartani, és akkor végzünk egy számadást mind magánéleti, mind pedig vállalkozói szempontból.

Na, és akkor nézem, hogy kik vannak itt, hiszen kérlek, hogy írj egy hellot, egy sziát hozzászólásba és feltétlenül azt is írd meg, hogy honnan nézed a műsort. Ez az egyik kedvenc sztorim, amikor utólag nézem a hozzászólásokat, hogy milyen, milyen sok-sok helyről nézitek az Önismereti 33-at.

Még egy szolgálati közlemény, mielőtt belemegyünk a mai műsorba. Ugye rengetegen vagytok a, a Kihívásban, amit ugye – az OtthonFa Kihívás -, amit szintén itt, a Facebook oldalon találhatsz meg, és hát nagyon-nagyon pozitív visszajelzéseket kapunk. Viszont arra figyelj, hogyha újra el akarod indítani a Kihívást, amit nagyon javaslok mindenkinek, én is többedjére csinálom, akkor az OtthonFa Messenger üzenetbe írd bele azt a szót, hogy elfogadom, és akkor – vagy azt, hogy start -, és akkor el fog indulni neked a Kihívás. Viszont ne üzenetbe meg ne nekem írd, hogy elfogadom, mert hát én nem tudom elindítani neked, ezt csak te tudod a te döntéseddel. Közbe látom, hogy szépen érkeztek. Hello Schmidt Gábor, Szlatinszky Tímea, Takács Erika, Anna Pákozdiné Bognár, Bognár Anna Pákozdiné vagy fordítva, amióta így a Facebook összevissza írja a neveket megmondom őszintén, elég nehéz kitalálni, hogy kinek mi a neve, de Üllőről, Salgótarján, Felvidék, Komló, juhuuuu! Nagyon-nagyon örülök, köszönöm, hogy beírjátok és hogy felvállaljátok önmagatokat, hogy itt vagytok ebben a csodálatos kis önismereti közösségben.

Na, és akkor nézzük is a műsort, menjünk is bele, hogyha már túl vagy a lájkon, a megosztásokon és a hozzászóláson, akkor kezdjük is! Ugye a mai témánk, hogyan állítsd céljaid szolgálatába a múltat. És az első legfontosabb dolog, amit tisztáznod kell magadban, ugye mindig rendbe rakással indulunk, azaz, hogy mit is jelent számodra a múlt. Vagy hogy is néz ki ez a dolog? És itt is a, a legjobb, ami a legnagyobb megértést tudta nekem adni ezzel a területtel kapcsolatban, az abszolút a tudomány területe volt. Ugye kvantumfizika, kvantumneurobiológiai kutatásokat végeztek így az aggyal, a memóriával, a pszibankkal kapcsolatban, hogy mit jelent ez a memória, hol vannak az emlékek, és hogy lehet-e azt módosítani, felülírni, átalakítani azzal kapcsolatban, ahogy most így a jelenben vagyunk. Engem azért érdekelt, mert ugye rengeteg párkapcsolati problémával keresnek meg és ugye nagyon sok párkapcsolatban probléma az, hogy „De én így emlékszem. De nekem van igazam, nem neked van igazad. Így történt, stb., stb.” És ugye én mindig azt tanítom, hogy egy adott szituációban mindenkinek igaza van. Ahány ember van egy szituációban, annyiféle igazság lakozik, és tökre örültem annak, hogy már Magyarországon is elérhetőek ezek a tudományos kutatások, amik azt igazolták, hogy a memória, az igazából egy, egy abszolút folyamatosan felcserélhető emlékképeket tartalmaz. Ami azt jelenti, hogy amire te emlékszel, az egyáltalán nem biztos, hogy úgy történt meg a múltban. Hát amikor én ezt meghallottam, engem levert a hideg, mert hogy én tök büszke voltam magamra, hogy én annyira emlékszem mindig arra, hogy mi történt a múltban, hogy „Úristen! Akkor lehet, hogy rosszul emlékszem?” És igen, valószínűleg rosszul emlékszünk, hiszen ahányszor felidézel magadban egy múltbéli szituációt és mivel más ember vagy, ahogy haladsz a fejlődésed útján, annyiszor változtatsz azon a történeten. A YouTube-on egyébként elérhetők ezek a, ezek a kutatások és ezek a dokumentumfilmek, amik ezt igazolják, hogy a múltat igazából abszolút te formálod, reformálod, te építed fel és egyáltalán nem biztos, hogy úgy történtek a dolgok, de a te hozzáállásod, a te érzelmi kapcsolódásod az, ami ugye változtatja a múltbéli emlékeidet. És ezért nagyon veszélyes, amikor valaki úgy éli az életét, hogy egyáltalán a múltba van lehorgonyozva a figyelme. Közbe hogyha van bármi kérdésed, akkor mindenféleképpen írjatok. Antal Tünde, Markó Ákos, Dominkó Valéria, Horváth Linda, hello, sziasztok! Gyertek, gyertek, gyertek! Legyünk minél többen.

Na, és éppen ezért nagyon fontos elfogadnod azt a tényt, hogy ahogy te emlékszel múltbéli dolgokra, az vagy úgy történt, vagy nem. Ugye számtalanszor érezzük azt, hogy hát én tűzbe tenném a kezemet, én esküszöm a Jóistenre, hogy adott szituáció úgy történt. Van eredménye, van kimenetele, van egy bizonyítványom. Nem is ezekkel a fix pontokkal kapcsolatban kell egy kicsit újragondolnunk így a múlthoz való kapcsolatunkat, hanem sokkal inkább az érzéseinkkel és a múltbéli történetekhez való hozzáállásunkkal. Hiszen ahogy fejlődik a gondolkodásunk és egyre pozitívabb és pozitívabbak a gondolataink, úgy fogjuk átváltoztatni a múltat. Éppen ezért a legfontosabb dolog, amikor a múlt tisztításán dolgozol, hogy azt teljesen felesleges egyedül csinálni. Mert nem fog menni. Mert összevissza kavarogsz a múltadban, az érzéseidben, mi volt, hogy volt. És te határozottan emlékszel, hogy így volt. És a tudatalattidban meg valószínűleg nem úgy volt. Rengetegszer előfordul, hogy olyan emlékeket sikerül előhozni OtthonFásokból, akikkel együtt dolgozom, amiről így nem is tudtak, hogy ez megtörtént. És most már tökre emlékszik rá, hogy 3 éves korában, 4 éves korában mik történtek vele, ami miatt aztán felnőtt korába valamilyen önszabotáló mechanizmus kialakult nála. És hogy ezért nagyon fontos, hogy, hogy bízz – ugye Jockey mondta a Dallasban Samanthának, hogy „Jobban bízol a, a saját, saját magadban, mint az én szavamban?” És akkor ez tök furin hangzik, de alapvetően amikor egy, egy támogató együttműködésről van szó, akkor sokkal jobb, hogyha hagyod, hogy valaki kérdésekkel vezessen el a valósághoz vagy ahhoz a blokkhoz, amiből származtatható a te jelenlegi blokkod, problémád, traumád, önszabotáló akcióid, védekező mechanizmusaid. És nem az a lényeg, hogy az úgy történt-e a múltban vagy sem. Figyelj! Hanem az a lényeg, hogy te azt hogyan élted meg. És akkor itt jön a lényeg, hogy amikor valakivel azzal veszekszünk, hogy na ez így volt, ez úgy volt, az amúgy volt, totál nem számít. Az számít, hogy oké, ez az én világomban így történt, ezt nekem magamban rendbe kell raknom. Lehet, hogy fájdalmat élek meg általad, de figyelj, vegyünk ki téged a sztoriból, most, most így a saját dolgomat tegyük rendbe. És akkor így egy hatalmas nagy felszabadulást tud eredményezni. Ebből az egész sztoriból azt jegyezd meg, hogy a múlt, az abszolút változtatható azáltal, ahogy te fejlődsz, ahogy te változol. És minél többször emlékszel vissza egy adott múltbéli sztorira, emberre, emlékre, annyiszor változtatod meg a hozzáállásoddal, a gondolataiddal, az érzelmi változtatásoddal azt a képet, azt a festményt.

Aztán ugye hogyan állj hozzá a múlthoz? Közbe nézem, hogy jött-e esetleg kérdés. Dominkó Valéria írja, hogy „aloha”. Hello! Oké, frissítek egyet. Én nem látok egyelőre kérdést, írjátok, írjátok, írjátok és akkor szépen majd fel fogja dobni nekem a Facebook. Be is fogok lépni a videóba és akkor ott sokkal, sokkal jobban fogom látni a kérdéseket. Ezt mindig elfelejtem, a múltkor is elfelejtettem és most eszembe jutott, mert én azt gondolom, hogyha most születik meg egy kérdés, akkor az a legjobb, hogyha most azonnal tudok rá válaszolni. És erre szeretnék időt is szánni.

Szóval a következő kérdésünk az az, hogy hogyan állj hozzá a múlthoz. Mi legyen az az, az az attitűd, az a hozzáállás, az a beállítottság, ami segít téged abban, hogy ne szabotáld a jelenedet és ne szabotáld a jövőbeli céljaid megvalósulását. Ugye a legfontosabb kérdés a múlttal kapcsolatban, hogy a, az elvégzett szituációkkal kapcsolatban, amit tettél vagy nem tettél meg, ami történt, amit éreztél, amit gondoltál, azokkal kapcsolatban saját magaddal milyen érzéseid vannak. Van-e szégyened? Van-e bűntudatod? Van-e valamid, amit egyszerűen be se mersz magadnak vallani. Titkok, amik hogyha kiderülnének, akkor úristen, nem is tudod, hogy, hogy mi történne. És hogyha vannak ilyen sztorijaid, akkor ezeket nagyon-nagyon sürgősen rendbe kell tenni magadban. Mert a szégyen, a bűntudat, a titkolózás, az elrejtegetés, eldugás önmagad és más emberek elől rengeteg energiát vesz el tőled. Ahelyett, hogy a jelenben tök jól lennél, tudnád tenni a dolgaidat és tudnád építeni a céljaidat. Ahelyett múltbéli dolgokat próbálunk eltitkolni, elfojtani, elnyomni és ezek rengeteg energiát szívnak. Úgyhogy a múlttal kapcsolatban a legjobb hozzáállás az az, hogy tedd tisztába magadban, hogy oké, a múltban ezt tettem, azt tettem, amazt tettem. Meg kell bocsátanod magadnak. Tehát az első a tisztán látás, a második az, hogy bocsáss meg magadnak és fogadd el – ugye ez a harmadik -, hogy akkor, azon a tudatossági szinten, abban az állapotban, azon a rezgésszinten, akkor, ott, az tűnt a legjobb megoldásnak. Azzal tudtál túlélni, azt tudtad megtenni. Ez nem azt jelenti, hogy elhárítjuk a felelősséget. Nem, vállaljuk érte a felelősséget azzal, hogy kipakolom, kirakom, elmondom, felvállalom, vállalom a következményét, képes vagyok elfogadni az ezért járó büntetést vagy jutalmat, tök mindegy. De az a lényeg, hogy ezt a három lépést meg kell tenned önmagaddal kapcsolatban. Hiszen a múltadat is a jelen pillanatban építed. És nem fordítva.

Aztán a harmadik dolog, ami segíti a rendezést saját magadban az az, hogy mit ne tegyél, mit ne tegyél, amikor előjönnek egy múltbéli sztorik, múltbéli dolgok, múltbéli képek. Az egyik az az, hogy bármi is történt a múltban, bármi is üvölt a figyelmedért, ami folyamatosan ott van, fáj, szenvedsz – meghalt valakid, elhagyott valaki, nem tudod feldolgozni mondjuk a, a párkapcsolati szakításodat -, vannak dög nehéz dolgok. Tényleg, amik terhelnek, szívnak, nyomnak maguk alá és azzal tudod fejleszteni a mentális önfegyelmedet, hogy dolgozol azon, hogy ezekről a múltbéli fájdalmakról, nehézségekről leveszed a fókuszodat. Tehát ne tedd azt meg, hogy otthagyod rajta a figyelmedet és nap mint nap azon rágódsz, azt veszed elő, azzal foglalatoskodsz, abból próbálsz kijönni. Mert ugye ahol a figyelem, ott az energia. És ha a múltban hagyod a figyelmedet, akkor igazából hiába telik az idő, te hátrafele nézel és közbe arra haladsz. Tehát ami ott történik, arra nincs hatásod, azt nem tudod uralni, azt nem tudod rendezni, azt nem tudod szenvedni, szervezni. Vagy azt csinálod, hogy ide is figyelsz meg oda is figyelsz. Ide is figyelsz meg oda is figyelsz. Ide is figyelsz meg oda is figyelsz. És akkor megy egész nap a nyüzsgés, az őrület, a feladatok, dög fáradt vagy és nem tudsz itt lenni a jelen pillanatban. Ami a legfontosabb időrész, ahol neked teremteni, élni, élvezni az életet ott kellene lenned. Jó?

Na és akkor leveszem a hangját. És akkor nézzük, hogy jöttek-e kérdések, hozzászólások. Hello, szia, hello, szia! Juhuuuu! Igen, igen. Horváth Linda írja, hogy „az Önismeret 33 egy óriási ajándék”. Juhuuuuu, köszönöm szépen! Szerintem mindannyiunknak az. Én is élvezem, ti is élvezitek. Van-e ennél csodálatosabb dolog? Nagy Judit írja, hogy „Annyira idegesítő, hogy orrból beszélsz.” Hát az Önismereti 33-ak le lesznek gépelve, le vannak gépelve, az otthonfa.hu weboldalon találsz egy olyan menüpontot, hogy Önismereti 33, és akkor ott lenyitod, és akkor ott az összes Önismereti 33-at megtalálod legépelve, és akkor nem kell hallgatni a hangomat. Én azt gondolom, hogy tedd túl ezen magad, és próbálj meg engem elfogadni olyannak, amilyen vagyok. Ezáltal el tudod fogadni magadat is olyannak, amilyen vagy. Törekedj arra figyelni, amit mondok és akkor ne arra, ahogyan. Jó? Közbe nézem, hogy jött-e esetleg még kérdés.

Oké, na menjünk tovább! Tehát ugye arról beszélgettünk, hogy mit ne tegyél. És ebből az első az volt, hogy ne hagyd a fókuszodat a múltban. Második, ne legyél önsajnálatban. Ez annyira elviszi az energiádat. Tönkreteszi az emberi kapcsolataidat, demoralizálja az energiaszintedet, hogyha folyamatosan negatívan gondolkozol és folyamatosan önsajnálatba vagy. Egy áldozat szerepbe nem lehet teremteni, csak hiányt. Tehát hogyha valakinek nincs párkapcsolata, nincs pénze, nincs ez, nincs az, nincs amaz, az azért van, mert önsajnálatba van valami múltbéli dolog miatt. És hogyha ki tudsz jönni az önsajnálatból és felül tudsz emelkedni a saját fájdalmaidon, ugye ehhez kell az érzelmi önfegyelem, akkor tudsz venni egy nagy, tiszta levegőt és előre tudsz indulni a céljaid felé.

A harmadik dolog, amit, amit ne tegyél meg soha így a múlttal kapcsolatba, ne térj vissza. Tök sokszor szokták tőlem kérdezni, hogy visszamenjek-e a régi munkahelyemre dolgozni. Visszatérjek-e a volt páromhoz? Mit tudom én, visszamenjek-e az iskolába, stb., stb? Én mindig azt szoktam mondani, hogy előrefele menj. És az, az előrehaladásban vannak a lehetőségek. A visszafele haladásban igazából a, a félelmeid, a védekezési mechanizmusaid, a kompenzációid azok, amik visszavisznek, hiszen ott régen biztonságban érezted magad. Akkor nem kellett olyan nagy felelősséget vállalni, akkor valahogy könnyebben mentek a dolgok. És akkor ugye ezzel az érzéssel dumál meg az ego, hogy haladj visszafele a múltba. Ne csináld! Jó? Tehát ezek azok a fő pontok, amiket a, a, a, az, a múlttal kapcsolatba tegyél rendbe magadtól.

Közbe Horváth Linda írja, hogy „Bunkó beszólás volt ez az orrod miatt a csajtól.” Én azt gondolom, hogy ne minősítsünk, ne véleményezzünk, ne kritizáljunk, ne bíráljunk. Én azt gondolom, hogy nekem mindenki tükör. És nyilván elmehetnék, megműttethetném az orrpolipomat és akkor sokkal, pillanatok alatt tök tiszta lenne a hangom, de én azt az utat választom, hogy én hiszek abban, hogy az, az intelligenciáim fejlesztése által tudok hatással lenni a saját testem gyógyulására. Tehát törekszem ezt az öngyógyítás folyamatot alkalmazni. Ugye nagyon erősek a paradigmáim, nagyon erősen ragaszkodom, és mint ahogy mindenkinek, nekem is van hova fejlődni és én ezt nem szégyellem, hanem srácok, ez az én önfelvállalásom. És sokkal jobb, hogy én ezt így felszabadultan fel tudom vállalni. Mint az, hogy én ezt titkolóznám, meg, meg hamis, meg hogy itt így eljátszanám, hogy ez nem így van. Én nem így vagyok. És az OtthonFa se erre épül, hanem a 100%-os őszinteségre. Úgyhogy én minden ilyen gondolatot nagy, nagy szeretettel fogadok, nincs bennem fájdalom, nincs bennem harag. És arra kérlek, hogy bennetek se legyen, hanem inkább támogassátok egymást, és azt nézzétek meg, hogy milyen tükör a másik. És mivel tükör, ezáltal tanít, tehát legyetek hálásak egymásnak. Jó! Közbe nézem, hogy jött-e még egyéb kérdés. Azt látom, hogy rengetegen, rengetegen vagytok itt. Úgyhogy menjünk akkor tovább. Írjátok a kérdéseiteket, gondolataitokat, hozzászólásaitokat, nehézségeiteket, elakadásaitokat, hogy tudjak, tudjak segíteni, hogy tudj haladni a valódi önismeret útján.

És akkor most jöjjön egy pár lépés azzal kapcsolatban, hogy hogyan tudod most már ténylegesen a gyakorlatba ültetni azt, hogy a, a múltat a céljaid megvalósításának a szolgálatába állítsd. Az első, legfontosabb sztori – tehát számadás: -, és ugye azon belül a legfontosabb, hogy összegezzem, mi történt a nézett időszakban. Ez egy ilyen mese. Mi is úgy szoktuk csinálni, hogy oké, negyedéves meeting, és akkor így milyen gondolataid vannak vagy hogy látod az elmúlt negyedévet, egy évet, fél évet. Attól függ, hogy milyen időszakban összegzel. Ugye most már lassan közeledünk az év vége felé, úgyhogy ilyenkor érdemes átgondolni a számadást, egy picit belegondolni az új céljaidba, hiszen nemsokára fogjuk küldeni az, a, az Évindítóhoz tartozó tervező és fejlesztő füzeteket. Jajj, nagyon fogjátok imádni őket! És, és akkor mire már megkapod azokat, hogyha jössz az Évindító Napra, ugye addigra már sokkal könnyedebben fogod tudni kitölteni, hogyha most egy kicsit előre gondolkozol, előre dolgozol. Ez az ’összegezd, hogy mi történt’, ez legyen egy pár perces monológ azzal kapcsolatban, hogy, hogy így, így tekints rá egy picit az elmúlt időszakra, hogy mennyi minden esemény történt. Ugye van egy nagyon érdekes sztorim ezzel kapcsolatban, hogy vannak olyan emberek – és szerintem régen én is lehettem ilyen, csak már hál’ istennek nem emlékszem rá -, hogy eltelt az idő és azt tudtam mondani, hogy „Hát basszus, megint eltelt egy hónap, és nem történt semmi.” Semmi jelentőségteljes, semmi fontos, semmi izgi, semmi kaland. Hát úgy tettem a dolgomat, eltelt az idő, hát és így ennyi. És akkor most arról, hogy negyedév alatt mennyi minden történt, órákat tudnék beszélni. Ugye mi ennek a, az oka? Egyrészt szuper jó vagyok, de nemcsak ez a fő oka, mert te is szuper jó vagy. Hanem a fő oka az, hogy szinte 100%-osan le tudtam venni a fókuszomat a múltról. Nem élek a múltban, nem félem a jövőt, tehát nem szenvedem a múltat, nem félem a jövőt, hanem törekszem itt lenni a jelen pillanatban. És azáltal, hogy a figyelmem fókuszát idefókuszálom a jelen pillanatra, kitágult a világ. Nem, nem, nemcsak a tér, kitágult az idő is. Ugye azáltal, hogy tervezzük az időnket, tervezzük az életünket, szervezzük az időnket, szervezzük az életünket, egy adott napba sokkal több minden belefér. És ez annyira jó érzés, hogy értéket adok, hogy hasznos része vagyok a társadalomnak, ezáltal tudom szeretni magam, ezáltal tudom értékelni, nagyra becsülni magam, amivel aztán nő az önbizalmam és az önbecsülésem. És rád is ez vár! Csak csináld a tervezést.

A második, ami nagyon fontos, hogy írd össze, hogy ebben az adott időszakban mire vagy büszke. Ugye mit, mit jelent büszkének lenni valamire? Amikor valami nehézséget megoldasz, amikor valami harcot megnyersz, akár saját magadban, akár valaki mással. Amikor olyan eseményt hoztál létre, amire amikor beindítottad, egy olyan szervezést, egy olyan, olyan sztorit csináltál, amire elképesztően büszke vagy, hogy megcsináltad. Ezeket szedd össze! És hogy törekedj minél többet összeszedni ezekből.

Aztán a harmadik lépése ennek, hogy milyen győzelmeket arattál ebben az adott időszakban. Na és ezért is szeretem a negyedéves tervezést, mert ugye ezeket végiggondolni egy évre visszamenőleg lehetetlen, science fiction, nem lehet. De ha negyedévente tervezel, akkor még bőven vissza tudsz emlékezni ezekre. És ezek nagyon fontosak, hogy tudd magad és az egész életedet a helyén kezelni. A számadás rengeteget tud abban segíteni, hogy a megfelelő célokat tűzd ki, a megfelelő időben és a megfelelő hozzáállásoddal és attitűddel indítsd be a folyamatot és az energiát.

Közben nézem, Baksics-Deák Diánát. „Sziasztok! Üdvözlet mindenkinek Ausztriából. Köszi Bogi, hogy vagy. Nem is tudod, hogy mennyit segítesz, a kis napi szlogenjeiddel visszatértem önmagamhoz, hogy végre megadjam magamnak a lehetőséget, kicsit élvezzem az életem. Thanks!” Na Diána, ne csak kicsit élvezd az életet, hanem gyerünk! Tervezz, csinálj számadást, írd össze, miért vagy büszke magadra, csináld majd meg a tervezést, aztán gyerünk tovább! Köszi, hogy ezt leírtad. Filutás Piroska „Nem ehhez kapcsolódik, de hogyan tudnám legyőzni, hogy ne legyek sértődékeny?” Érzelmi intelligencia fejlesztése, ezen belül az asszertív kommunikáció fejlesztése, ezen belül pedig az a rész – a negyedik lépés az asszertív kommunikációban -, hogy ne vedd személyes sértésnek a külvilág támadásait. Érdemes egy kicsit belemenned a generációkba, érdemes foglalkoznod a hatalmi drámákkal. Megnézni, hogy hol torzult az önszeretetnyelved és akkor sokkal-sokkal-sokkal alázatosabb, béketűrőbb és odaadóbb leszel az embertársaiddal, testvéreiddel kapcsolatban. Majd nézd vissza a műsort, jegyzeteld le és aztán hajrá! Komáromi Szabina: „Így vagy jó, ahogy vagy. Így is szeretlek, úgy is szeretlek.” Én is szeretlek téged Szabina. Oké, oké.

Mehetünk tovább! A negyedik lépés a számadásban, hogy – azt mondja, hogy, hogy van, egy, kettő, három, négy -, igen, min kell változtatni. A ’min kell változtatni’, az azt jelenti, hogy tudod, hogy milyen célokkal indultál el az adott negyedévbe, fél évbe, egy évbe. Bocs, mindig negyedévet fogok mondani, mert ugye én abszolút nem ez a, 12 hetes ciklusokban élek. És ugye látod azt, hogy mi volt a cél, hogyan dolgoztál, hogyan teremtettél, hogyan álltál hozzá a dolgokhoz. Mennyire vesztél el, vagy mennyire tudtad a helyén tartani a figyelmed fókuszát. De mégis az eredményeket tekintve, hát lehetett volna jobb. Meg látod azt, sokszor volt besumizás meg lustaság meg halogatás. Meg inkább ettél csokit ahelyett, hogy ’nemtommit’ ettél volna. Tehát hogy ilyen ugye simán van, és ezeket érdemes összeszedni, hogy mi az, amivel ki tudod maxolni a saját belső erőforrásaidat és a rejtett képességeidet.

Az ötödik lépés, hogy mit kell jobban csinálni. Ez ugye egy picivel más, mint hogy ’min kell változtatni’, mert hogy elfogadjuk azt, hogy tök jók vagyunk. Minden nap teszünk a céljainkért, minden pillanatban megyünk előre, éljük az életünket. Törekszünk asszertíven kommunikálni, elfogadni az embereket, hogy elfogadjanak minket is. És ugye hát ezek, ezek, ezeket, néha elcsúszunk. És tök jó vagyok. Én mindig azt szoktam mondani, hogy én azt gondolom, hogy az a rengeteg energia, erőfeszítés, hogy szívvel-lélekkel teszem bele az életemben a tudásomat, azt, aki vagyok 100%-os önfelvállalásban, hogy nagyon jó vagyok. De mégis mikor megtörténik a számadásom, akkor látom, hogy ott lehetne azt jobban csinálni. Itt azért belustultam. Lehet, hogy egy nap mondjuk nem 5 Star Trek: Voyager epizódot kellene megnéznem, hanem elég lenne csak egyet. Itt akkor még lehetne fejleszteni az önfegyelmemet. Nem biztos, hogy ennyit kellene bevackolnom, stb., stb. És akkor ezeket így átnézem, és képzeljétek el, hogy ez annyira jó érzés. Én úgy tudom magamat imádni, hogy így látom ezeket a hol próbálom tudod, átverni a rendszergazdát, saját magamat. Hogy le tudom érvelni, hogy „Jó, de hát most olyan jólesik Voyagert nézni. Vagy Shieldet nézni, vagy Star Warsot nézni. Vagy valamilyen kvantummechanikai tudományos filmet nézni.” És akkor annyira meg tudom magam dumálni. És amikor így visszafele tekintek, ugye már egy negyedévvel idősebb vagyok. Tehát ugye én vagyok a bölcsebb, és úgy tudom magamat szeretni, mint egy kis cuki gyereket. Hogy annyira édes, hogy próbál így átverni, nem? Biztos átélted már te is, hogy a gyerekek annyira tudnak önérdekérvényesítők lenni. Annyira tudják tolni azt, amit akarnak és el akarnak érni. Fúú, elképesztően, ugye? És ugyanezt csináljuk mi is, és hogyha úgy tudsz hozzáállni magadhoz, hogy annyira cuki kis, kis édes, drága voltál ebben az elmúlt negyedévben, ugye ezzel gerjeszted az önszeretetedet. Ezáltal még sikeresebb célkitűzéseket és célmegvalósításokat tudsz végrehajtani. Húú, ez egy nagyon jó játék, én nagyon szeretem!

A következő lépés, az pedig a célok áttekintése. Hogy tudod, hogy milyen célokat tűztél ki magadnak adott időszakra és akkor meg kell nézni, hogy na ebből sikerült, mi sikerült, mennyi sikerült. És hát ugye itt tök fontos az, hogy legyél tök őszinte magaddal. Pont ma kérdezte valaki, hogy „Hhhh! Úristen, mi van akkor, hogyha egy adott cél nem valósul meg határidőre?” Semmi! Hát megvalósul egy hét múlva vagy 2 hónap múlva. Tehát hogy erről is tök sokat beszéltünk már az Évindítókon meg fogunk most is, hogy hogyan használd ezt a, ezt, ezt az egész célőrületet. De annyit jegyezz meg most, hogy nem azért kell a céloknak határidőt adni, mert addigra ha törik, ha szakad, görcsösen, szenvedve, négykézláb meg kell valósítani a célokat. Nem! Azért adunk határidőt a céloknak, mert ha nem adok neki határidőt, akkor az nem cél. Az csak egy vágy. Az csak egy ábránd, az csak egy, az csak egy nem tudom, az csak egy ’de jó lenne, ha’ sztori, azok meg nem fognak megvalósulni. Viszont hogyha már adok neki célt, akkor szerződést kötök a saját belső erőforrásaimmal, szerződést kötök az összes, minden létező energiával, hogy segítsen az én célomat megvalósítani. És egyébként hogyha, ha lebontod a célt kisebb célokra, kitöltötted a 2017-es Évtervezőt, akkor pontosan tudod, hogy milyen folyamatokon kell keresztülmenni. És akkor igazából annyi csak a dolgod, hogy élvezettel végigcsinálod az adott feladatokat és a célod meg fog valósulni. Ha ez nem történik meg határidőre, semmi baj. Valahol volt egy kis sumizás, egy kis csoki, egy kis lustaság, egy kis halogatás. De semmi baj, attól szeresd magad! Mert legalább haladsz a céljaid felé, ami egy óriási nagy dolog. Tehát, ha nem valósul meg határidőre, no para, semmi baj. Menj tovább, gyerünk tovább! Nézd meg, hogy mi az, amin változtatni kell és akkor meg fog valósulni. Ugye a célok áttekintésében még tök fontos az is, hogy nézd meg, hogy, hogy értelmes célokat tűztél-e ki. Nálam rendszeresen előfordul az, hogy így utólag, visszamenőleg így nem is értem, hogy mit akartam azzal, vagy az most egy hiánycél, az egy megfelelési kényszerből jövő cél? Vagy valaki másnak a célja? Vagy hogy jön ez ide? Tehát vannak ilyen tök értelmetlen célok, amiket így halál lazán, fogom, áthúzom, kidobom. Mert hogy nem értem. Tehát lehet, hogy majd egy év múlva megint előkerül, és akkor érteni fogom, de most nem értem, úgyhogy nem foglalkozom vele. És akkor nyilván vannak célok.

Na és a célok áttekintése után jön a kedvenc részem, az önértékelés. Az önértékelésnek van egy pár része, amit feltétlenül írj le és feltétlenül csinálj meg! Mert önbizalom, önbecsülés, önértékelés növelő hatása van. Ismerd el a befektetett energiád, munkád! Gratulálj magadnak, hogy tök jó vagy Bogi, gyerünk tovább! Legyen ünneplés! Bonts egy pezsgőt, igyál egy pálinkát, vegyél egy csokit, vegyél egy bugyit, vegyél egy táskát. Vegyél egy új autót! Mit tudom én? Valamit vegyél magadnak, amivel ugye egyrészt az egódat is le tudod kenyerezni és saját magad mellé tudod állítani. Másrészt hogyha veszel valamit, akkor nem fogsz majd kompenzációs vásárlásba szegénységtudatból vásárolni, ezért is nagyon fontos. Másrészt meg imádunk ajándékot kapni. Ugye mindig azt mondom, hogy Gary Chapman ugye azt mondta, hogy van 5 szeretetnyelv, és akkor ebből, vagy másik, vagy az egyik inkább jobban vonatkozik rád. Hát mindegyik vonatkozik ránk! Én imádok ajándékot kapni. Én imádom, amikor ölelkezem valakivel. Imádok puszit adni. Imádok meglepetést. Úgyhogy mindent imádok. Ne vond meg magadtól egyiket sem, jó? Tehát hogy tök fontos az ünneplés. Legyen meg! És ugye a jutalmazás. Tehát hogy legyen, legyen, vásárolj magadnak valamit. Én azt is szoktam, hogy megegyezek magammal, hogy figyelj, hogyha most ebben a negyedévben megcsinálod a céljaidat, akkor, vagy mit tudom én, 80%-os eredményességgel megcsinálod a céljaidat, akkor ugye ezt és ezt fogsz kapni. És akkor ilyenkor nyilván nem tudom, a múltkor mi volt? Egy, egy Xbox Controller, vezeték nélküli Xbox Controller. És akkor ugye ez csak játék. Tehát hogy, azért a céltervezést, mint ahogy az életet sem kell halálosan komolyan venni. Hanem játék és akkor így tök jól tudsz játszani. Vidovicsné Pálmai Viktória írja, „9. napon járok – gondolom a Kihívásban -, és hihetetlen, de ma kaptam meg a válási papírokat, és hála nektek jól vagyok. Imádlak titeket!” Juhuuuuu! Gratulálok. A válás, a szakítás mindig egy tök jó dolog, mert felszabadítjátok egymás jövőjét. Úgyhogy ez mindig ünneplés! Tóth Tímea „Az normális, ha”. Timi! Pont ma írtam neked, ne kérdezz így! Minden normális, ami veled történik. Ja, nem te írtad, hanem más. Nem baj, minden normális! „Az normális, ha időközönként visszatérek a múltba, ami fáj, de hamar visszahozom magam a jelenbe és ez változik? Van, amikor naponta többször.” Ott érzi magát az egód biztonságban. Úgyhogy az a kérésem, hogy törekedj arra, hogy a tudatodat a jelenbe horgonyozd le, arra figyelj, hogy itt mi történik. Hogyha OtthonFa Clubos vagy és hogyha jól emlékszem, akkor az vagy, akkor keress rá meditációkra, mert vannak feltöltve meditációk vagy megosztva az idővonalon. És akkor ezek a meditációk segíteni fognak neked abban, hogy hogyan horgonyozd le a figyelmed a jelenbe. Filutás Piroska írja, hogy „köszönöm Bogi”. Nagyon szívesen.

Azt mondja, hogy Farkasné Pap Éva: „Én azon nagyon szoktam csodálkozni, mikor azt mondják, hogy a múltban élek. Miért van ez? Igaza van a többieknek? Így vagyok az önsajnálat témájával is.” Na, Éva, végtelenül egyszerűen el tudod dönteni. Nem az a lényeg, hogy neked van igazad vagy másnak. Másnak igaza van meg neked is igazad van. Ugye ez egy nagyon fontos szabály, én ezt Wayne W. Dyertől tanultam, hogy ahogyan mások vélekednek rólad, az saját magukról állít ki bizonyítványt. Ahogy te vélekedsz másokról, az pedig rólad állít ki bizonyítványt. És akkor még itt van a tükör törvénye, hogy mindannyian tükrei vagyunk egymásnak. Úgyhogy ne foglalkozzunk azzal, hogy kinek van igaza. Ha ennyit mondják neked azt az emberek, hogy „figyelj ide, a múltban élsz és a múltban van a figyelmed fókusza”, akkor csináld meg azt a gyakorlatot, hogy elkezded összeírni a gondolataidat. Mondjuk ilyen fél óránként címszavakba leírod, hogy, hogy nagyjából milyen fő gondolatok mentek át rajtad. Amikor beszélgetsz valakivel, akkor figyelj oda, hogy miről beszélgetsz, hogy hogy beszélgetsz. Hogy, hogy, hogy ilyen fixáltan beszélgetsz, hogy „igen, így van”. „Ezt tapasztaltam, akkor ennek így kell lennie.” Jó? Tehát hogy akár írhatsz is ide egy, egy eseményt, egy sztorit, egy történetet és azonnal meg tudom mondani, hogy önsajnálatban vagy-e és a múltban vagy-e. Jó? Ezen sokan ki szoktak borulni, mikor írom nekik, hogy önsajnálatba vagy. „Ők nem.” De igen! De ne foglalkozz vele. Te csak írd meg nekem és akkor kiderítjük. Akkor tudod észrevenni magadon, hogy a figyelmed fókusza a múltban van, illetve, hogy önsajnálatban vagy-e, hogy ha itt vagy a jelen pillanatban, akkor hova húzol. A múltba vagy a jövőbe? És közben itt van az Évindító Nap a hozzászólásokba, gyertek, aki még nem regisztrált, mert szuperfantasztikus lesz. És ugye minden évben változtatunk az Évindítón, valami újat csempészünk be, ez most így lesz a tervező, fejlesztő füzetekkel is. Abszolút radikálisan újfajta szemlélettel fogsz tudni tervezni és lesz egy bónusz tervező is, amit imádni fogtok. Úgyhogy már ezért is megéri eljönni az Évindító Napra. Egy teljesen új helyen leszünk vendég előadókkal, és, és én azt gondolom, hogy, hogy azért azt látod, hogy az OtthonFán belül azáltal, ahogy tanítjuk a gondolkodásmódot, csodálatos emberek vannak. Mondok egy példát! Az Antares Táborba jött egy hölgy külföldről, és elég alacsony volt az önbecsülése. És azt mondta nekem az Antares Tábor után, hogy valami csodálatos és fantasztikus volt az, hogy bár ő nem Antares Tréninges, de hogy milyen szeretettel és elfogadással álltak hozzá az OtthonFások. Hogy segítették, hogy nem lenézték, hogy „Óóó, te nem is vagy Antares Tréninges, óóó, medve anyám!” Tehát hogy nem bántották, nem degradálták. Nálunk nincs ez a „Jaaaa, hát figyelj! Én már ennyi ideje járok a Bogihoz!” Tehát hogy, hogy így tényleg azt gondolom, hogy annyira törekszem beleverni az OtthonFások fejébe azt a fajta szeretet minőséget, hogy elfogadással állj a másikhoz. És én azt látom, és azt tapasztalom, hogyha valaki nem önámításban van, nem elvárásokban van, nem, nem a frusztrációit próbálja takarni, akkor számára egész évre hatással tud lenni ez az Évindító-Önindító. És hogy tényleg gyere el, tapasztald meg, ha még nem voltál, azért, ha már voltál, akkor azért. Hogy, hogy, hogy folyamatosan, évről évre tudd egyre szuperebbül megvalósítani a céljaidat. Jó?

Na, és akkor menjünk tovább! Ugye az utolsó lépése a, a, az egész tervezési folyamatban az új célok megalkotása. És most még ne menj ebbe a sztoriba bele. Közbe Bak Zsoltné Varga Andrea vagy fordítva, de az biztos, írja, hogy „mi megyünk a férjemmel”. Juhuuuuuu! Szuper lesz, majd meglátjátok! Jó! Tehát hogy tök fontos, hogy nyilván ki kell tűzni új célokat, de egészen addig, amíg nem tudsz egy stabil alapot adni az új céljaidnak, ameddig nem látod tisztán, hogy a saját belső mechanizmusaidban mire kell figyelni, hol szabotálod magad, mik az erősségeid, mik a gyengeségeid, addig el tud csúszni a céltervezés. És utána már sokkal-sokkal könnyebb lesz. Az a kérésem, hogy így az új célok tervezésével most még csak a víziót fesd fel. A vízió az azt jelenti, hogy látsz egy hosszútávú képet, hogy hogy akarsz élni 10-25 év múlva. Körülbelül, nem is számít, hogy pontosan mennyi, ez egy, ez egy távoli vízió. Ahol látod magad, a párkapcsolatodat, a munkádat, a, az anyagi állapotodat, az életszínvonaladat, a támogató közegeidet, a barátaidat. Ugye? Hogy, hogy, hogy hogyan élsz, hogy hogy telik egy napod. Hogy mit csinálsz. Hogy mondjuk, még nem tudod, mi az életfeladatod, de szeretnéd azt élni és akkor elképzeled, ahogy már éled, és hogy az milyen boldogsággal tölt el, és hogy te is olyan őrült leszel, mint a Bogi. És majd meglátod, hogy milyen jó ez így. Szóval hogy, hogy ezt a víziót alkosd meg, és hogyha megvan ez a víziód, akkor utána a tervező, fejlesztő füzeteket így fogod tudni kitölteni. És egy, egy, egy csodálatos, szuper kép fog összeállni a fejedben. Majd az Évindítón megkapod azokat az információkat, amelyek szükségesek neked most arra, hogy sikeresen megvalósítsd a céljaidat. És akkor szuper lesz. Ugye a tavalyi Évindítón Lubics Szilvi és Bódis Ricsi volt a vendégünk, akik kitartásban elképesztően magas színvonalon vannak. És ugye azt kértük meg, hogy, hogy erről beszéljenek, hogy, hogy a kitartás, mert ugye 2017-ben tök fontos volt a kitartás. Hogy ne add fel, hogy menj tovább, akkor is, hogyha mint a hernyó, úgy tudsz közlekedni, mert annyira nehéz, de akkor is menj tovább. És én azt gondolom, hogy akik ott voltak és azt be tudták fogadni ezeket az információkat, azoknak így indult el az életük felfelé. Ez nem azt jelenti, hogy nincs nehézség, nem azt jelenti, hogy nincs feladat, persze, hogy van. Csak tök más, amikor játszva, mosolyogva tudsz hozzáállni, hogy gyerünk tovább, megcsináljuk! Sikerorientáltan vagy, vagy elszenvedi az ember.

Békési Szilvia: „Hogyan lehet továbblépni, ha valami nagyon fáj és nem tudsz, nem vagy képes másra gondolni.” Hogyha még a gyászfeldolgozás nem történt meg egy halál, egy szakítás vagy bármilyen tragédia után nem raktad rendbe a dolgokat, és mondjuk még saját magadat bünteted vagy azt érzed, hogy közöd van ehhez a fájdalomhoz, akkor mindenféleképpen kérj segítséget. Jó? Tehát hogy, hogy, hogy nyilvánvalóan ezzel, ezzel kell dolgoznunk, úgyhogy, úgyhogy mindenképpen írjál rám, hogy mi volt ez a, a dolog. Ugye nemrég valaki elveszítette itt a, a párját és akkor vele is el tudtunk kezdeni kommunikálni, nem együtt dolgozni,tehát nem jött Skype-ra, de én azt gondolom, hogy már levélben is nagyon tisztán látom, hogy hol vannak azok a beakadások, amiket eszközölni kell. És akkor tudok neked segíteni, úgyhogy írj rám! Közbe nézem, hogy jött-e még esetleg kérdés, én egyelőre nem látok.

Oké! Na, drága OtthonFások! Nagyon fontos, hogy a múltat állítsd a céljaid szolgálatába. Jó? És tedd meg azokat a lépéseket, amiket kértem. Mindet, egyesével csináld végig! És meg fogod látni, hogy már csak attól, hogy végigcsinálod ezt az egész folyamatot, sokkal jobban leszel. Oké? Úgyhogy ha nincs több kérdés, akkor ne felejtsd el, hogy találkozunk egy hét múlva, újra az Önismereti 33-ban egy újabb izgalmas témával, gyakorlati tippekkel, megoldásokkal, amik segítik neked, hogy az önismereti utadon egyre boldogabb legyél. Hiszen a valódi önismeret egyenlő egy boldogabb élettel. Úgyhogy találkozunk legközelebb, jövő hét hétfőn, addig is sziasztok!