Miért nem a saját életedet éled?

Mert nem tudod, hogy nem a saját életedet éled!

Ez az írás a szülői programokról szól. Arról, hogy a szüleid élete hogyan itatódott bele a Te életedbe.
Igen, a Te életedbe is.

A saját élet kérdéskörét pedig annyira fontosnak tartom, hogy önismereti könyvet írtam róla “Hogyan éld a saját életed?” címmel.

Arról, hogy milyen hatással vannak/voltak a szüleid a párkapcsolataidra és nemiségedre.

Bármilyen is a kapcsolatod most a szüleiddel, olvasd el, mert fel fogsz szabadulni a végére!
És közelebb kerülsz hozzá, hogy a saját életed éld.

Ezt egyébként le is tesztelheted. Megtalálod az ingyenes tesztet az írásban…

Előre vetítem: Ne okold a szüleidet, nem hibásak semmiben. Ők a tőlük telhető legtöbbet adták Neked.
A boldogtalanságodnak nem ők az okai.

Ha boldogtalan vagy, annak a hiányos önismereted az oka.

Hiszen nem a saját életedet éled, hanem a szüleidét. Mert eddig nem vetted a bátorságot, hogy szembenézz önmagaddal.

A szüleid lenyomatai benned élnek, és a beléd programozott programokat futtatva hazudod át az életedet.

Rajtad múlik, hogy bekorlátozod magad, vagy felszabadítod magad a szülői programoktól.

Nem a szüleid a hibásak, hogy te olyan vagy, amilyen. Nem is a te hibád! De felnőttként a te felelősséged 100%-ban, hogy milyen életet teremtesz magadnak. Azáltal, hogy a belső világodban mire figyelsz.

A Folyamat

Te melyik lépcsőfokon vagy éppen?

1. A szüleim az isteneim.

Amikor megérkezel a Földre, teljesen ártatlanul, rá vagy kényszerülve a szüleidre. Ők biztosítják a túlélésedet.
Tőlük tanulod meg, hogyan működik a világ. Mit lehet, mit nem. Figyeled őket. No nem azt, amit mondanak, hanem azt, amit kisugároznak, éreznek, gondolnak. Mint a szivacs, magadba szívod az információkat, és a túlélésed érdekében, elkezded utánozni őket.

Ők az idegenvezetőid a 3D-ben. Ahogyan gondolkodnak, élnek, amilyen a problémamegoldásuk és a hozzáállásuk a dolgokhoz (pénz, párkapcsolat, egészség, hivatás. stb..) szép lassan a te hitrendszereddé válik.
Ez az utánzás, évek alatt, szokásokká épül. Úgy állsz a dolgokhoz, ahogy jól megtanították neked. Úgy gondolkozol, ahogy ők.

Ők a védelmezőid, ők adnak enni, ők adnak szeretetet. Ők a mindenek, és a burán túli világ, ahol ők nincsenek jelen, egy félelmekkel és nehézségekkel teli világnak tűnik.
Az az igaz, a szent és sérthetetlen, amit ők gondolnak, éreznek, tesznek, mondanak. Ők a viszonyítási pont.
Ők az Alfa és az Omega az Univerzumodban. Minden lélegzeted tőlük függ.

És sajnos, ezzel sok felkészületlen, megfelelési kényszerből lett szülő, visszaél.

2. Utálom a szüleimet, ők rontották el az életemet.

Megszületésedkor, nem ismered a félelmet. A bajt. Nem hiszed, hogy baj történhet veled. Ám ennek hamar vége.
A szülők aggodalma -sajnos- számodra korlátozó tényező.

Ne fuss, mert elesel. Ne edd gyorsan a fagyit, mert megfázik a torkod. Ezt nem szabad. Azt nem szabad. Csak akkor szeretlek, ha jó vagy. Ha nem viselkedsz jól, nem szeretlek. Adj puszit. Köszönj szépen. Tanulj jól. Ne bánts meg mást. Ne legyél szemtelen.

Feladják rád a ruhát, a cipőt, mert te még kicsi vagy és nem tudod megcsinálni. “NEM TUDOD MEGCSINÁLNI NÉLKÜLEM!” – mondják.

A megfelelési kényszerből lett szülő általában akkor érzi magát fontosnak, ha uralkodhat a gyermeken.

És még számtalan tiltás, szankció, amit átélsz gyerekkorodban. Mind ezek rengeteg önkorlátozó hiedelmet alakítanak ki benned.
Megismered (pontosabban elhiszed), hogy a jövőtől félni kell, (emiatt félsz annyira az ismeretlentől.) Ha nem vagy óvatos, baj fog történni. Kérdezd meg, hogy szabad-e, és ha igen, csak akkor csináld. (emiatt veszíted el a kezdeményező készségedet)

Nem csoda, hogy felnőtt fejjel szinte mindentől félsz. Nem mersz kezdeményezni. Nem mersz új dolgokba belevágni. Nem mersz élni.
Nem mersz szabadon szárnyalni.

Ha gyerekkorodban a szüleid döntöttek helyetted, naná hogy döntésképtelen leszel.

A pubertás kor
Kiskamaszkortól, úgy 12 éves korodtól,  a érett-integrált személyiség kialakulásáig tart. Akár halálod napjáig is eltarthat, ha nem alakítod ki a felelősségvállaló és önfelvállaló személyiségedet. 

Teljesen mindegy hány éves vagy. Az érettségedet nem a korod, hanem a tisztánlátásod és az önismereted határozza meg.

Ha hagyják neked, hogy kialakítsd, azaz ha hajlandó vagy szembeszállni a benned lévő hazug programokkal.
Itt döbbensz először rá arra, hogy nem mindig a szüleidnek van igazuk. Nem mindig úgy a jó, ahogy azt ők látják.

A szüleid aggodalma, és az, hogy jót akarnak neked, hatalmas belső konfliktust eredményez a belső világodban.
Azt tapasztalod, megfulladsz mellettük. Nem értenek meg. Szabályok, szankciók, és a hülyeségnek tűnő szabályok miatt, a folyamatos lázadás teljesen érthető.

Az ő szemszögükből, te még egy mindig oltalomra és védelemre szoruló gyerek vagy. Benned viszont már bontakozna ki a belső erő. A felfedezés és a megtapasztalás vágya. Új utak, új személyek, új dolgok hívnak.

Ám a világ megváltozott, (a szüleid szerint) sokkal veszélyesebb, mint volt az ő gyerekkorukban. Így nem engednek, tiltanak. Te pedig egyre jobban szenvedsz.

Sajnos általában a szülők, nem is hagyják, hogy más légy, mint amilyennek elképzeltek téged. Van a fejükben egy idealizált kép arról, hogy neked milyennek kellene lenned. És ha nem felesz meg ezen elvárásaiknak, mindent megtesznek azért, hogy betörjenek.

Kezdeményező képességedet, bátorságodat, hamar elnyomják. Mert így nem tudnak kontroll alatt tartani, azaz megvédeni.
Mert féltenek. Mert megszokták, hogy mindig látótávolságon belül vagy, és azonnal tudnak lépni, ha kell.

Ám te már nem vágysz erre a kontrollra. Bennük még nagyobb a félelem. Hogy vigyázzanak rád, ha nem is tudják hol vagy, kivel vagy, mit csinálsz. Te egyre kevesebbet mondasz el az életedből, ők egyre jobban félnek. Egyre nagyobbak a szankciók.

És egyszer csak robban a bomba. Jó esetben. Sajnos, általában nem robban. Mert nem mersz szembeszállni az isteneiddel.

És elindul egy önismereti rémálom: elnyomod a valódiságodat és elkezdesz szerepet játszani.

Elkezded elhazudni azt, aki nem te vagy! Megfelelési kényszerből, védekezésből.

A lassú öngyilkosságot választottad.

Tudat alatt elkezded utálni a szüleidet. Csak a mélyben, hiszen nem mered felvállalni, mert akkor nem illenél bele a jó gyerek szerepbe.

Az öntudatlan érzéseid a mélyben bűntudatot keltenek, ezért magadat is elkezded utálni. Egy jobban süllyed az önbecsülésed, az önbizalmad. Kialakul a negatív énképed, és egy szerencsétlen, életképtelen, határozatlan állapotba kerülsz. Ennek következtében a szüleid még jobban aggódni kezdenek, még jobban féltenek, és még több döntést meghoznak helyetted.

A kör bezárult.

A felkészületlen „felnőtt” szülő, felkészületlen „felnőttet” nevelt.

Megtanultad, hogy te egy szar vagy, és ha nem azt teszed, amit elvárnak tőled, semmire se fogod vinni az életben.

Az idő telik. Te egyhelyben állsz. Végleg lekapcsolódtál a kreatív elmédről, elvesztetted a kapcsolatot önmagaddal, és a belső erőforrásaival. Nagyrészt negatívan gondolkodsz önmagadról. A világ egy szar hely lesz.

De játszod a szereped. Iskolába mész, lediplomázol, férjhez mész, gyereket szülsz.

Vagy nem játszol szerepet, de nagyon nem találod magad a világban.

Majd egy szép napon. Meghalsz. És még itt vagy.

3. Tisztán látom a szüleimet, megértettem őket, elfogadtam őket, megbocsátottam és hálás vagyok nekik mindenért!

A depresszióból az út a tisztánlátásig az önismeret át vezet.

Megismerve önmagad, megtanulva kommunikálni és önérdek érvényesítően élni, az egyik legnehezebb feladatod.
Mert életedben először odaállsz a szüleid elé, és felvállalod önmagad.

És ez már gyermekkorodban is rémisztő volt. Hiszen ha önmagadat adtad, valami leszidás, baj, büntetés mindig volt.

Az első sokk, mikor ráébredsz az egész eddigi életed hazugság volt.

A valódi önismeret első szakasza rombolás. Leszedni mind azt, ami nem te vagy. Ez egy nagyon fájdalmas út. Ezért csinálják olyan kevesen. És adják fel olyan sokan.

A különböző önismereti technikák nem fognak működni, ha te azt egyedül csinálod. És ha olyan trénert választasz, aki nem mer levinni téged a mélyre, és nem hoz vissza a felszínre, nagyon bele fogsz ragadni a múltba. Őket hívom hamis tanítónak. Többet ártanak, mint használnak.

Ez egy nagyon fontos szakasza az életednek, és nagyon fontos, hogy eljuss a tisztán látás állapotáig. Ám ehhez fájdalmas, önmagaddal való szembenézésre van szükséged. Így aki, azt mondja, hogy az önismeret nem baromi nehéz, az hazudik!

Készítettem neked egy ábrát, ahol látható, hogy a szüleid személyisége, hogyan hat rád.

Szinte minden életterületedet befolyásolják, ám a legfontosabb, amivel el kell indulnod az alábbi három életterület, a három kör:

Depresszióból a hála állapotáig az önismereten át vezet az út

1. Tisztán kell látnod a gyerekkorodat, hogy megérthesd a szüleid

Ismerd fel, hogy a szüleid, milyen szerepeket játszottak. Elfogadásukhoz meg kell értened milyen generációba tartoztak, hogyan éltek ők gyerekként, mit hoztak a szüleiktől.

A szüleid mindig jót akarnak neked, őszintén, tiszta szívvel és nagyon szeretnek. Az szinte biztos, hogy más a szeretetnyelvetek, az értékrendetek. El kell tudnod fogadni, hogy ők mindent megtettek érted, amit csak az akkori tudatossági szintjükön megtehettek.

És itt fontos azt megértened, hogyha neked is lesz gyereked, minden tőled telhetőt meg fogsz tenni érte. Ám tudnod kell, hogy akármit is teszel, egyszer oda fog állni eléd, és azt mondja: tönkretetted az életem.

Ez a természet rendje. Szabadítsd fel magad, és ha szülő vagy/leszel, engedd meg a gyerekednek, hogy szabadon szárnyaljon.

Sok szülő büszke arra, hogy a gyereke ragaszkodik hozzá. Ez a legnagyobb baj, amit elkövethetsz a gyermeked ellen. Mert arra nevelted, hogy nélküled egy senki.

Gondolkozz el a szüleiden, magadon. Ha haragszol rájuk, az csak felelősséghárítás a részedről!

2. Milyen hatással voltak a szüleid a nemi identitásod megélésére

Apa és anya jó esetben egy férfi és egy nő. Tőlük tanulod meg, milyen itt a Földön a nő és a férfi. Ahogy hozzájuk hozzáállsz, az meg fogja határozni, mennyire tudod tisztán megélni a nemi identitásodat. Olyan nő él benned, mint az anyukád, és olyan férfi, mint az apukád.

Gondold végig, milyen példát kaptál általuk.

Teljesen mindegy hogy szülő másoló, vagy szülő dacoló a hozzáállásod, a minta beléd lett égetve. Így öntudatlanul éled a szüleid programját. Egészen a felébredésed pillanatáig.

Ami természetesen a közhiedelemmel, és a zakkant spiri tanításokkal ellentétben, nem egy magasztos, felemelő pillanat. Ez egy nagyon odaba…s, pillanat. Nagyon tud fájni.

Ezt egyedül nem fogod tudni végig csinálni. Kérj segítséget! Senki sem tudja. Vagy még nem mert bevallani magának nagyon sok mindent.

3. Milyen hatással vannak a párkapcsolatodra a szüleid

Anya és apa egymáshoz való hozzáállásuk, az hogy a nő hogyan viszonyul a férfihoz, illetve a férfi, hogyan viszonyul a nőhöz, meghatározza a párválasztásodat is.
Öntudatlanul a szüleidet keresed a párodban, és olyan kapcsolatokat fogsz kialakítani, amilyen beléd lett programozva a szüleid által.

Apukád, ahogy megélte a férfi minőséget, ezt te természetesnek veszed, hogy ilyen egy férfi. ez lesz a “normális” férfi viszonyítási pontod. Öntudatlanul.

Anyukáddal ugyan ez. 

Ahogy ők egymáshoz hozzáálltak, azt várod el magadtól is és a párodtól is. Határozott elképzelésed van arról, hogy a párodnak milyennek kellene lennie ahhoz, hogy téged boldoggá tudjon tenni. Talán még hiszed, hogy vannak, kötelező hétköznapi szerepek. Ki mosogat, ki fúr, ki viszi ki a szemetet, ki pakol el, stb… Így azt is megcsinálod, amit utálsz, és azt is megcsináltatod a pároddal, amit utál. Így tudat alatt elkezditek utálni egymást. Így nincs sex, nincs kommunikáció.

Tulajdonképpen két idegen ember él egymás mellett. Ismerd meg magad, és ismerd meg a párodat. Ha el tudod őt olyannak fogadni, amilyen, tök jó. De ha megismered és azt érzed, nincs helyed mellette, gyerünk tovább. 

A szakítás egyenlő azzal, hogy felszabadítjátok egymás jövőjét. Ne maradjatok együtt a gyerek, vagy a pénz miatt.

Ha önmagadért nehéz megtenni, tedd meg a gyermekedért. Szabadságra tanítsd ne arra, hogy mit illik.

A párkapcsolat az, amikor két szabad önmagát ismerő ember, szabad akaratából úgy dönt, hogy összekötik az életüket. Egymásnak támogató közegei, és mind a ketten önmegvalósító életet élnek. És a gyermekeiket is erre tanítják, akarom mondani példát mutatnak neki.

A támogató, együttműködő párkapcsolat egyenlő azzal, hogy  felszabadítjátok egymás jövőjét.

Bizony. Ez nagyon is fura! 

Ha párkapcsolati gondjaid vannak, az azért van mert nem ismered önmagad. És a párodat sem. Azaz, nem a saját életedet élet. Sőt a párod sem.

Kész őrület, nem? Két egymásnak vadidegen ember, próbál egy szerepet eljátszani, amihez semmi közük.

Nem csoda, ha szarul vannak.

Összegzés

Ne okold a szüleidet, nem hibásak semmiben!

Nem véletlenül olyan nehéz az önismeret. Az elején. Aztán nem is fogod érteni, hogyan is élhettél vakságban eddig. Miért is nem néztél szembe eddig ezekkel! Mert a szabadság mindent megér! Enélkül csak bolyongsz, nem élsz. Önismeret nélkül nem vagy senki és mindenki vagy egyszerre. Csak éppen önmagad nem,

Még annyi minden ott lapul benned, amit egy blogbejegyzés nem fog tudni teljesen feloldani. Egyedül nagyon könnyen el tudsz veszni a védekezési mechanizmusaidban. Amelyek nem engedik meg nagyon fájó érzéseket. Így önmagadat nem tudod eljuttatni a felismerésekig. Ám a felszínre hozása az eseményeknek, nem fognak még felszabadítani. Azokat rendbe kell tenni. Ez egy hiteles szakember nélkül, szinte lehetetlen. 

De egy biztos. A szüleidnek sokkal nehezebb gyerekkoruk volt, mint neked!

Ha csak a történelmet veszed alapul, akkor is megértheted, hogy miért váltak olyanokká, amilyenek.
Háborúk, forradalmak, ÁVH. Nem volt kaja a boltban. Én szerintem már meg is halnék, ha abban a korszakban kellene élnem, mint nekik kellett.

Fogadd el őket. Bocsáss meg nekik. Engedd el a múltad. Érkezz meg a jelenbe. Szeresd őket, és légy nekik hálás.
Ha nem megy, kérj segítséget. Még inkább: kérj jól segítséget.
Mindenképpen fontos, hogy felszabadítsd magad, azon programoktól, melyek nem a tieid.

Csak így tudsz felszabadult boldog életet élni.
Csak így fogsz tudni önfelvállalós életet élni, ami a tiéd.
Hogyan? Egyre mélyebb Önismerettel!

És csak így tudsz hiteles és példamutató anyuka/apuka lenni!

“Ne vesztegesd az idődet arra, hogy más életét éled!” – Steve Jobs

Hajrá!

Ha van benned égető kérdés, írj nekem!

Vagy gyorsan írd meg a gondolataidat hozzászólásban! Hajrá!

Nyomtatóbarát verzió