A megbocsátás 4 egyszerű lépése

Nyilván téged is bántottak már meg mélységesen.
Annyira, hogy tudod: “Ezt soha nem bocsátom meg.”

Én most mégis erre foglak ösztönözni.

Ebben az adásban ugyanis a megbocsátás (és a megbocsátás lépései) lesz a téma.
☛ Miért kell megbocsátanod, ha boldogan szeretnél élni?
☛ Hogyan tudsz igazán(!!!) megbocsátani?

Nem könnyű téma, mégis tágra nyílt szemekkel fogod végigkövetni az adást, mert tudod, hogy fontos dologról van szó.

Hangfelvétel (MP3) formátum:

Kapcsolódó anyagok:

A megbocsátás lépései

Egy blogbejegyzés, amely ugyanezt a témát tárgyalja, és amely hozzátesz a videó megértéséhez.

"Az 5 érzelmi lépcső"

Ez egy OtthonFa Club Előfizetői anyag. Ha érdekel, csatlakozz a Clubhoz. Részletekért katt a gombra.

Transcript (videó legépelve)

Sziasztok OtthonFások! A megbocsátás művészete a mai Önismeret33 élő facebook műsor témája, és nagyon fontos lesz ma, hogy nem azzal fogod segíteni a megbocsátást a másik részére, hogyha te megbocsátasz. Nem azért kell megbocsátani, hogy neki jó legyen. Azért kell megbocsátani, hogy Neked jó legyen. Úgyhogy erről lesz ma szó, várlak szeretettel. Én Kárpáti Boglárka vagyok, az önismereten alapuló problémakezelés specialistája. Gyertek velem!

Sziasztok OtthonFások, újra itt, szeretettel köszöntelek benneteket az Önismeret33 ma esti élő adásában, ahol a megbocsátás művészetét fogjuk jól körbejárni, ugyanis a kihívásnak és a legutóbbi blog bejegyzésemnek hála rengeteg levél, észrevétel, kérdés, gondolat érkezett a megbocsátással kapcsolatban, és nagyon büszke vagyok rátok, hiszen azt tapasztalom, hogy kezditek azt érteni, hogy valamit csak akkor értesz meg, hogyha megtapasztalod. És a megbocsátás tipikusan egy ilyen terület, amivel nagyon régóta próbálkozol, sok mindenkinek sikerült megbocsátani, de azért vannak ott beakadások, van azért ott nehézség, amit még kezelni kell.

Közben hogyha itt vagyok, írjatok egy hellót, egy sziát hozzászólásba, imádjátok le a videót, sőt osszátok meg az ismerőseiteknek, és az ellenségeiteknek is, hogy terjedjen a hír, hogy igenis lehet önismeret által egy boldogabb életet teremteni. Sőt, csak azzal lehet. És a megbocsátás pont egy olyan téma, hiszen csak akkor fogsz tudni egy igazán felszabadult, boldog életet teremteni magadnak, hogyha képes vagy megbocsátani. Bármennyire is nehéz ez a dolog.

Na nézzük akkor, hogy milyen témákat hoztam. Ugye először is a blog bejegyzésben leírtam a négy lépést, a megbocsátás négy lépését. Erről fogunk egy picit beszélni. Aztán próbáljuk értelmezni a különböző lépéseket, és nagyon szeretnék neked megerősítő mondatokat adni majd a műsor végén, amivel fel tudod turbózni a saját magad által megengedett megbocsátást, jó? És hát nagyon fontos, és ezt írd föl magadnak, remélem, bekészítettél tollat és papírt, hogy tudj jegyzetelni, írd föl magadnak, hogy nem a másikkal teszek jót, hogyha megbocsátok, hanem saját magamnak, oké? Ez a mai műsor fő esszenciája.

Na és akkor nézzük az elejétől. A megbocsátás az egy olyan lépés a valódi önismeret útján, amit tényleg csak gyakorlatban lehet elsajátítani. Nem lehet elméleti szinten. Olyan, mint a biciklizés, amikor kicsi gyerek vagy, akkor még nem tudod, hogy mi az a bicikli. És akkor jön a húsvét és megkapod a biciklidet, az első biciklidet és akkor tudod már, hogy mi az, hogy bicikli. És akkor utána elmondják, hogy oké, úgy kell biciklizni, hogy fel kell ülni, meg kell fogni a kormányt, ott vannak a fékek, tekerni kell a pedált és akkor nem fogsz eldőlni. De ugye ez elsőre tök lehetetlen, meg irracionális őrület. És utána, mikor először felülsz a biciklire, akkor kezded el tapasztalni, hogy amit elméletben te tudsz, azt hogyan kell átültetni a gyakorlatba. Hogy kell jól fogni, mennyivel kell menni, mennyivel kell kanyarodni, csak tapasztalat útján.

Na, a megbocsátás, az teljesen ilyen. Ezt tényleg csak akkor tudja az ember átérezni, hogyha egyszer valakinek úgy istenigazából sikerült megbocsátani. Hiszen a megbocsátás abszolút, tehát nincs olyan, hogy egy kicsit bocsátottam meg vagy nagyon, vagy csak így részben bocsátottam meg, ezt nem, azt igen. Ez nem így működik. A másik ember szempontjából tök jó, hogyha van valami, amit meg tudsz neki bocsátani. De hogy a megbocsátásban, és most figyelj, baromira nem számít a másik. Csak te számítasz. Ez a te transzmutációd, ez a te életed, itt csak az a fontos, hogy te min mész keresztül a saját megbocsátásod által. És a másik ember, hogy ő mit gondol, vagy mit érez, vagy hogy áll ehhez az egész szituációhoz, azzal neked nem kell foglalkoznod. Hiszen csak saját magadért tartozol 100%-os felelősséggel. Jó?

Remélem, hogy mindenki lát, hall, közben ránézek itt a hozzászólásokra, hogyha van még publikus kérdésed, akkor én arra buzdítalak, hogy kérdezz bátran, és mindenféleképpen fogok válaszolni a kérdésekre még itt az élő műsorban, ha a Facebook megengedi, hogy lássam a kérdésedet, ha pedig nem, akkor írásban a műsor után rögtön válaszolok mindenkinek.

Oké, én egyelőre nem látok hozzászólásokat, főleg kérdéseket.

Na, és akkor nézzük ezt a megbocsátás művészetének a négy lépését, és az a kérésem, hogy ne vessz el majd a technikában. Végigvesszük a lépéseket, próbálok neked teljes, 100%-os megértést adni ezzel az egésszel kapcsolatban, hogy a lehető legegyszerűbb legyen számodra a megbocsátás, de az a kérésem, hogy majd amikor a gyakorlatba ülteted ezt az egészet, akkor próbálj meg ne elveszni majd a technikában. Hiszen tudjuk, hogy a technika önmagában nagyjából semmit nem ér. Hiába alkalmazzuk bár, hogyha nincsen mögötte meg az a fajta tisztánlátás, amit az önismeret tud adni, akkor igazából egy technika sem fog működni. Éppen ezért itt is nagyon fontos, hogy most, miközben vesszük át itt ezeket a lépéseket, gondolj valakire, akire nagyon haragszol. Aki nagyon megbántott. Vagy hogyha már nincs ilyen az életedben, akkor gondolj valakire, aki legutoljára feldühített, vagy felbosszantott, bármivel kapcsolatban. És hogyha ez megvan, akkor megyünk majd bele a lépésekbe.

Na és akkor még egy fontos dolog, amit el akartam mondani. Hogy gondold azt végig, hogy haragszol, nem tudom, Lámpa Bélára. Remélem, nincs köztetek ilyen, ha van, akkor bocsi.

Lámpa Béla nagyon megbántott téged és szeretnél megbocsátani. De mindig, amikor eldöntöd, hogy felszabadítod saját magad ez alól a teher alól, ez alól a nyomás alól, ez alól a rabszolgaság alól, akkor mindig eszedbe jut, hogy a múltban Lámpa Béla milyen szörnyű gaztettet hajtott végre. Sőt, már nem is csak ez idegesít, nem is csak ez fáj, hanem már az is, hogy most, a jelen pillanatban ő mennyire tojik erre az egészre. Vagy hogy mennyire hülye a hozzáállása. És igazából a megbocsátást ez is nehézzé teszi, hogy igazából most mit kell megbocsátani, a múltbéli dolgot, a jelenbéli dolgot, azt hogy mit a hátad mögött mondott… tehát minél több figyelmet, energiát teszel egy múltbéli fájdalomra, amit törekszel megbocsátani, ugye annál jobban kibontakozódik, annál jobban kibugyrosodik az egész, annál nehezebb lesz megbocsátani, hiszen már te sem látod, hogy igazából mit akarsz megbocsátani. Ez egy nagyon fontos dolog.

A második, amit ne felejts el, az az, hogy teljesen mindegy, hogy Lámpa Béla, Függöny Gizi bántott téged. Bármikor, amikor dolgozol a megbocsátáson, van valaki, akit minden esetben oda kell tenni. És az saját magad. Ugye hogyha járod a valódi önismeret útját, akkor tudod, hogy 100%-os felelősséget vállalunk magunkért, és alkalmazzuk, használjuk a tükör törvényét, mindig megnézzük, hogy bizonyos emberek, életszituációk, amelyek negatív érzéseket váltanak ki belőlünk, mit, mit akarnak tanítani nekünk. Mi az, amit még nem ugrottunk meg, mi az, amit még meg kell fejlődnünk saját magunkban. Éppen ezért, hogyha már alkalmazod a tükör törvényét, akkor tudod azt, hogy nem csak annak az embernek kell megbocsátanod, aki megbántott téged, hanem saját magadnak is, ugye, hogy te vonzottad be ezt a szituációt. Tehát a megbocsátás mindig két, két síkon történik. Egyszer dolgozol azzal az emberrel, akinek meg akarsz bocsátani, és egyszer dolgozol saját magaddal is. Jó? Nem kell ezt túlbonyolítani, ennyit, hogyha így az elején bevezetőként sikerül befogadnod, az már tök jó.

Na és akkor nézzük a lépéseket.

Ugye a megbocsátásnak négy lépése van. Az első, és legfontosabb, a megértés. Ez nagyban segíti az érzelmi feloldódásodat. Hogyha tisztán látod, hogy a másik ember milyen. Nem azt kell tisztán látni, hogy miért tette veled azt, amit tett. Az már egy következmény. Azt kell megértenünk és tisztán látnunk, hogy Lámpa Béla miért, miért olyan ember, amilyen. És két szálon fogunk most tovább menni, az egyik a szülőknek való megbocsátás, a másik pedig az exeknek, vagy a volt párunknak való megbocsátás. Mert ezzel kapcsolatban jött rengeteg-rengeteg kérdés. Nézzük akkor. Tehát meg kell érteni, hogy az adott illető milyen generációba tartozik, hogy bébi bummer, X, Y, vagy ne adj isten idősebb, mert a generációs tulajdonságai meghatározzák a gondolkodásmódját. Ugye az, hogy milyen generációba tartozik, meghatározza a szocializációs közegét, hogy hogy nőtt fel, hogy milyen anyagi szinten nőtt fel. Meghatározó az is, hogy milyen hatalmi drámát játszik. Meghatározó az is, hogy milyen múltbéli tapasztalatai vannak, tehát például ha a szüleidnek nehezen tudsz megbocsátani, akkor érdemes megnézni, hogy az ő szülei milyenek voltak, és hogy anyukádnak vagy apukádnak milyen gyerekkora volt. És akkor abból már látszik, hogy neki is voltak sérülései, neki is voltak nehézségei, a történelem, a szocializáció, satöbbi, satöbbi. Tehát hogy kapj egy képet arról, hogy az az ember milyen. És hogy milyen gondolkodásmódja van, ez a legfontosabb. És hogyha ezt megérted, hogy miért olyan az az ember, amilyen, akkor már nagy részben meg is bocsátottál egyébként. Jó? Tehát ez az első és legfontosabb lépés.

A második lépés az elfogadás. Tehát amikor már megértetted, hogy ez az ember hogyan nőtt föl, milyen közegben, hogy gondolkodik, milyen hatalmi drámákat játszik, milyen az érzelmi intelligenciája, van-e, vagy nincs, hogyan áll hozzá a világhoz, akkor ugye ezután el kell tudnunk azt fogadni, hogy oké, ő így nőtt fel, ezt a képet kapta, idáig tudott fejlődni, eddig tudott tágulni a tudatossága és nem tovább, nem volt lehetősége, pénze, ideje, kapcsolatrendszere ahhoz, hogy ő önismerettel, önfejlesztéssel tudjon foglalkozni. Vagy még abban a történelmi korszakban élt, amikor ezt nem is engedték az embereknek. Tehát hogyha ezt tisztán tudod, akkor el tudod fogadni, hogy ő olyan, amilyen. És neki van egyfajta beállítottsága, hozzáállása a világhoz, gondolkodásmódja, hitrendszere. Vagy ahogy ő éli az életét, és akkor el tudod már fogadni, hogy hogy nőtt föl, mi hatott rá, és hogy akkor ő miért olyan, amilyen. Tehát megértetted, elfogadtad.

A következő lépés a stressz kezelés. Ugye itt nagyon fontos, hogy te már itt teljesen be vagy hergelődve sokszor azzal kapcsolatban, hogy ő milyen. Hogy nem kedves, nem aranyos, meg ugye egyéb, negatív jelzőkkel illetjük a másikat. És nagyon fontos dolog, hogy sokszor már, amikor haragszunk valakire, akkor már a saját fájdalmunkat is kivetítjük arra az emberre, és azt az embert mi sokkal rosszabbnak látjuk már, mint amilyen ő valójában. Tehát minden fájdalmat, minden sértettséget, minden tüskét így rátolunk a másik emberre, aminek köszönhetően mi már egy ilyen hatalmas nagy szörnynek látjuk, és tök mindegy, hogy ő mit csinál, az már minden rossz lesz, és ezt is szépen le kell tisztítani magadban. Na és ehhez kell a stressz kezelés. Több szinten is akár. Mit értek ez alatt? Akár edzzél többet, add ki magadból a dühöt fizikailag, meditálj többet, használd a mindfullness technikát, vagy menj el táncolni, vagy ugye a kreativitás, fessél, írjál, rajzold össze az egész lakást. De valahogy add ki magadból a stresszt, azt a látens dühöt és haragot, amit az idők folyamán felgyűjtöttél magadban ezzel az emberrel kapcsolatban. Mert hogyha meg tudsz szabadulni ettől a nagy kupactól, ettől a nagy csomagtól, ettől az érzelmi őrülettől, amit erre az emberre vetítesz ki, akkor, ha ezt kitolod és tök objektíven tudsz hozzáállni az emberhez, máris sokkal jobban felszabadultál és még inkább közel vagy ahhoz a transzmutációs pillanathoz, amikor elmondhatod, hogy 100%-os a megbocsátásod.

Na és akkor a negyedik lépés az érzelmi kinyilvánítás, az érzelmi kommunikáció.

Ugye itt is sok félreértés volt a kihívással kapcsolatban, merthogy tök sokan írtátok, hogy már nem élnek a szüleitek. És hát ugye ez a fajta érzelmi kinyilvánítás, ehhez igazából nem is kell a másik fél. És hogy ez megint egy tök fontos titok a megbocsátással kapcsolatban, hogyha én meg akarok bocsátani magamnak, nincs szükségem a másik félre, fizikai szinten. Meg úgy semmilyen szinten. Mivel ez az én transzmutációm. És igazából tök mindegy, hogy ő mit gondol, mit érez, hogy lát engem, ez az ő dolga, ezzel neki kell foglalkoznia. Nekem azzal kell foglalkoznom, amilyen érzések bennem vannak, azokat kell rendbe tennem, és azzal kell foglalkozni, hogy én fel tudjak szabadulni ezektől a béklyóktól. Tehát a megbocsátás, az tök könnyen végbe tud menni úgy is, hogy a másik félhez egy szót sem szólsz. Nem kell ő hozzá. Éppen ezért teljesen mindegy, hogy élnek-e a szüleid vagy sem, tudsz-e beszélni az exeddel vagy sem, te egyedül, otthon véghez tudod vinni a megbocsátást ilyen rövid idő alatt. Tényleg egy pár perc kell, hogy ezt a pár lépést megcsináld.

Na és akkor ugye az érzelmi kinyilvánítás, az azt jelenti, ez is két részből áll. Leginkább először mondd el, hogy mi fáj, ugye ebben rettentő sokat segít az asszertív kommunikáció, amit olyan sokat tanulunk. Hogy ne, ne azon gondolkodj, hogy hogy mondjam el neki, hanem hogy mondd el neki, úgy ahogy kijön. Ne azzal foglalkozz azzal, hogy ő megbántódik vagy megsértődik, főleg ha nincs is ott, akkor ugye tökmindegy. Az a legjobb, ha fogsz egy tollat meg egy papírt és elkezded leírni, hogy milyen sérüléseket, milyen fájdalmat okozott neked. Hogy igazából mi az, amit igazságtalannak tartottál, hogy hol nem volt ő korrekt veled szemben. És írd le tök cenzúrázatlanul, konkrétan azokat az érzéseket, fájdalmakat, amik benned vannak. Mondj el neki mindent. És utána mondd el neki, hogy figyelj, tudod mit, az, amit te velem tettél, az rólad állít ki bizonyítvány. De az a te dolgod. De ahogy én hozzád állok, vagy én gondolkodom rólad, az meg rólam állít ki. És én akkor érzem jól magam, ha bennem béke van. És én saját magam miatt bocsátok meg neked, azért, hogy én felszabaduljak. Köszönöm. És ezt így leírod, vagy elmondod, fogod a fényképét, vagy a bármit, tökmindegy, és meg fogod látni, hogy egy olyan lufipukkanás fog történni benned, annyira jól fogod magad érezni, hogy így felszabadultan örülnél, táncolnál, őrjöngenél.

Nagyon fontos, hogy akkor fog tudni végbe menni itt a megbocsátásban a transzmutáció, hogyha elengeded a rögzült gondolataidat. Tök sokan írtátok, hogy vannak olyanok, amiket nem lehet megbocsátani, hogy olyan bűnöket követtek el a szüleim, amit nem lehet. Egyéni tréningjeimen sokat dolgozok csajokkal, pasikkal, idősebb, fiatalabb generációval. És sokszor előfordul mondjuk, hogy szexuálisan molesztálták, szíjjal-bottal verték, bezárták egy sötét terembe, nem kapott semmi kaját, semmit, csak ameddig jó gyerek nem lesz, akkor engedték ki. Ha nem ötöst hozott haza, akkor soha nem dicsérték, mindig csak destruktív kritikával illették. Szóval alapvetően tényleg azt mondhatjuk, hogy szörnyű dolgokat képes tenni egy szülő a gyerekével. Ugye ha torzult a szeretetnyelve, akkor lehet, hogy ő abban érzi, hogy ki mutatja a szeretetet feléd, hogy összevissza ver, merthogy őt is ugyanígy „szerették” a szülei. Tehát hogy nagyon fontos tényleg az első lépés, a megértés, hogy ez az ember hogy van, és hogy miért olyan, amilyen. És akkor sokkal könnyebb lesz ezen az egész folyamaton keresztülmenni.

Na amíg megemészted ezt az információt és átgondolod, addig én gyorsan ránézek, hogy jött-e esetleg kérdés. Igen, „Hogyan kell gyakorlatban megbocsátani?”, kérdezi Boldog Ibolya. Na hát Ibolya, szerintem pont ezt a négy lépést vettük végig, és hogy az a kérésem, hogy még ma próbáld ki, gyakorold, gyakorold, és hogy semmi baj, hogy ha mondjuk elsőre nem sikerül. Előfordul az, hogy annyira fáj, vagy annyira régi, vagy annyira mély a seb, hogy végigmész a folyamaton és azt érzed, hogy nem történik semmi. Tök jó. Csináld meg holnap, csináld meg holnapután is. Addig csináld, amíg meg nem történik a transzmutáció, jó?

Oké. Ez is idetartozik, ez a kérdés? Oké, Málna kérdezi, hogy „Mi történik bennem, ha azt érzem, hogy haragudni akarok, ez ego és önsajnálat?” Ez egy védekezési mechanizmus, ami igazából véd téged, mert hogyha haragos vagy meg dühös vagy, akkor felmegy az adrenalin-szinted, és ez a védekező ösztön, ami az ősembernél volt, hogyha jön a tigris vagy az oroszlán, akkor meg tudod magad védeni. Tehát egy sokkal magasabb, egy sokkal cizelláltabb készültségben vagy, és ezért érzed azt, hogy haragudni akarsz. Nincs azzal baj, ha haragszol. A magas mentális és érzelmi önfegyelem mellett, amikor nagyon haragszom, vagy nagyon gyűlölök a bárkit, mondjuk éppen a Losit, mert éppen agymenésem van, akkor is le tudok higgadni és el tudom neki mondani, hogy figyelj, most az a bajom – nem mindig, mert nyilván van, amikor úgy tudok szólni, hogy totál kész van tőle. De hogy törekedni kell az érzelmi önfegyelemre, oké? Hogy ne, ne vigyenek el az érzések. Nem baj, ha haragudni akarsz, csak kezeld jól. És persze, hogy ego, védekezési mechanizmus meg minden olyan, ami véd téged a külvilágtól, az természetesen be fog kapcsolni. Nem önsajnálat, védekezési mechanizmus. A kérdés az, hogy az az ember, akivel kapcsolatban ezt érzed, miért félsz tőle? Mert félsz attól az embertől, és ezért kapcsolnak be a védekezési mechanizmusaid, ezért érzed azt, hogy haragudni kell rá. Tehát hogy nagyon fontos, hogy ha félsz az embertől, akkor nagyon gyorsan üljetek le és beszéljétek meg. Hogy nem támogató a jelenlétetek. Mert ha te félsz valakitől, akkor az azt jelenti, hogy érzelmileg, spirituálisan, fizikálisan támadva érzed magad. Jó? Tehát hogy ezt érdemes végiggondolni.

Közben nézem, hogy jött-e még kérdés. Jó, míg a Facebook odatekeri magát, addig beszéljünk egy kicsit még arról, hogy ha megcsinálod ezt a négy lépést, akkor milyen utókezeléseket érdemes csinálni? Ugye a blog bejegyzésemben is írtam erről egy pár szót, de tök fontos, hogyha csinálod ezt a folyamatot. Saját magaddal, szüleiddel, volt pároddal, gyerekeddel, a bárkivel kapcsolatban. Akkor hogyha megcsináltad, akkor törekedj arra első lépésként, hogy vedd le róla a figyelmed fókuszát. Vedd le erről az egész szituációról a figyelmed fókuszát. Ugyanis egészen addig, amíg abban a gondolatban vagy, hogy meg akarok neki bocsátani, ugye addig ez egy probléma, tudatos gondolkodásmód, és a legfontosabb az lenne, hogy át tudj nyargalni ebből az állapotból, rögtön a megoldásközpontú gondolkodásmódba. Azaz, amikor végigmentél ezen a folyamaton, akkor vedd le a figyelmed fókuszát erről az emberről, erről a helyzetről, ugye a megbocsátásról, és kezdd el csinálni a dolgodat. És a dolgodra fókuszálj, azzal foglalkozz. És figyeld meg, hogy egy-két nap múlva mit érzel. Ha még mindig erős dühöt, fájdalmat érzel, újra csináld meg a folyamatot, de közte ne legyen rajta a figyelmed fókusza. Ne akard, ne akard görcsösen elérni azt az állapotot, hogy felszabadultnak érezd magad, oké? Hanem hogy ebbe így lazulj bele, ezt így meg kell engedni. Valaki kérdezte valamelyik, a kihívásban lévő megerősítő mondatra, amikor úgy volt az a mondat, hogy „úgy döntöttem, hogy megadom magam”, hogy kinek kell megadni, vagy hogy minek kell megadni magunkat. És ez a mondat, és a megbocsátás is ilyen, hogy pusztán csak racionális elmével baromira nehéz megérteni a valódi önismeret útján folytatott belső folyamatok vizsgálatát. Kell hozzá a jobb agyfélteke, kell hozzá egy kicsit az elszállósabb, kreatívabb, emocionálisabb jobb agyfélteke. És hogy leginkább akkor fogod tudni megérteni, hogyha képes vagy ezt a kettőt, a két agyféltekédet, a racionálisat és az emocionálisat egymást támogatva használni, és ehhez tényleg az kell, hogy nagyon figyelj arra, hogy ne legyenek benned rögzült gondolatok, hogy hát az a szemét Lámpa Béla, ez hülye volt mindig, meg most is és hogy én utálom és kész. Tehát hogy ez a fajta hozzáállás nem fog segíteni. Add meg magad a folyamatnak, add meg magad annak, amit akarsz. A céljaidnak, a vágyaidnak, annak a víziónak, ahova el akarsz jutni, annak kell megadni magad, oké? Mert ugye az visz előre, hogy folyamatosan azon van a figyelmed fókusza, és nem azon, amit nem akarsz, vagy nem azon, amit nem bántasz.

Juhú, látok most már én is, de sokan vagyunk, juhú! Tökre örülök, imádom ezt. Közben látom, hogy itt beköszöntetek, szia mindenki, és próbálok rákattintani itt a hozzászólásokra. Ha valaki egyébként tök jó barátságban van a Facebook-kal, akkor érdemes lenne neki szólni, hogy bárki, aki élő videót tart, könyörgöm, támogassák meg azzal, hogy lássák a hozzászólást.

Bratkóné Ilonka írja, hogy „sajnos hol van, hol nincs, izé csak pörög az izé, csak a hang nincsen „. Hú, ezt most nem értem, de jó, köszi. Azt mondja Veréb Edit, hogy „oké, megértem, miért bánt, ő mindig stresszel, nem lehet vele erről beszélni. Nem tudok segíteni magunkon?” Magadon segíts. Tehát először mindig magadat mentsd meg, te legyél érzelmileg stabil, tudj bent maradni az érzelmi középpontodba, amikor újra vele beszélgetsz, vagy újra vele találkozol. És legyél vele teljesen őszinte. Ha szóban nem lehet, mert nem hallgat meg, nem megy be neki, nekem is van ilyen ismerőseim, hogy hiába mondom, a pozitív információt meg se hallja. És ilyenkor le kell írni egy levélbe, hidd el, ott be fog menni. Bara Tünde írja, hogy „nekem volt, hogy nem tudtam megbocsátani valakinek, ha a sérelem eszembe jutott, újra rám tör, a szinte fájdalmas harag.” Ez ugye önszabotáló és önbántalmazó mechanizmus. Megszoktad, hogy bántod magad, ugyanis ezzel leesik az energiaszinted, és át tudsz menni egy ilyen teljes áldozat szerepbe. Ezt jó, hogy írtad, mert ebbe mindannyian nagyon profik vagyunk. Nagyon fontos, hogy ne pörgesd bele magad, ne húzd bele magadat abba a fájdalomba, abba a múltbéli sztoriba. Hanem amikor fülön csíped az egót, hogy hoppá, megint kezdődik az önszabotáló program, tök jó, akkor azt szépen kitolod a fenébe, mert nincs rá szükséged, és a figyelmed fókuszát leveszed erről a sztoriról, és arra fókuszálod, arra a célra, amit meg akarsz valósítani, ami most a prioritásod, jó? Tehát hogy ez tök fontos. Csak ne engedjétek, hogy az ego uraljon benneteket, az ego mást se csinál, csak dobál be olyan dolgokat az elmédbe, meg a gondolataidba, amik negatív érzéseket váltanak ki, amik félelemmel töltenek el, amik megállítanak téged. Ezzel véd téged, ezzel tart bent a komfortzónádban, nagyon szeretjük az egód, tök jó, hogy van, csak nem erre kell használni, hanem arra, hogy adjon bátorságot, jó?

Na és akkor közben még nézem, hogy érkezett-e kérdés. Ilonka, nem tudom, hogy mire gondolsz, tök jó lenne, hogyha leírnád pontosan, mert így, sajnos ezt így nem értem.

Jó, Losi közben belinkelte ide a Megbocsátás lépései blog bejegyzésemet, amit nagyon rövid idő alatt nagyon-nagyon sokan olvastátok, köszönöm, osszátok tényleg mindenkinek. És ott részletesebben is megtalálod ezt a négy lépést, tehát hogy hogyan kell gyakorlatban megbocsátani.

És hát remélem, hogy a mai Önismeret33 műsor is sokat hozzátett, én azt gondolom, hogy rengeteg információt toltam át megint, nézd el nekem, én, én azt gondolom, hogy minél, minél tisztább tudatot akarok érzékelni belőled, benned, hogy egyre tisztábban lásd magadat és a saját belső folyamataidat itt a valódi önismeret útján. Hiszen minden stabil alaphoz az kell, hogy tényleg magas mentális és érzelmi önfegyelemmel tudd uralni az életedet, és hát ehhez bizony a tisztánlátás kell. Amihez pedig a valódi önismeret.

Úgyhogy én köszönöm szépen, hogy itt voltatok ma is, jövő héten 19:00-kor újra Önismeret33 élő facebook műsor, ahol megoldásokat kapsz varázslat és mellébeszélés nélkül. Gyakoroljátok, alkalmazzátok a megbocsátást művészetét, ha van kérdés, akkor itt a videóhoz lehet írni és akkor írásban fogok rá válaszolni.

Csodás nyári hetet kívánok nektek, jövő héten találkozunk, addig is hajrá és gyerünk tovább!

Kattints az ingyenes értesítőért!

Pin It on Pinterest