Tér – Idő – Az élet maga, a valódi önismeret útján

A Tudat Tágulás jelei

AHOL A FIGYELEM, OTT AZ ENERGIA!

Persze akkor fogalmam sem volt arról, hogy ez mit jelent valójában. Hosszú utazásom, mely az élet titkainak a kutatásairól szóltak, egy lépéssel sem vittek közelebb e mondat megtapasztalásához, pláne nem a megértéséhez.
Folyamatosan robbantak az agyamba az információk, és egyre nagyobb lett a káosz. Próbáltam technikákat, Mestereket segítségül hívni, hogy átvegyem a hatalmat a tudatom felett, ám nem tisztult a kép. A szilánk ott volt a fejemben, a sötétben nem találtam a kapcsolót, és szenvedős szerepem sorra feladta a harcot.
Persze féltem is a hatalomtól. Féltem attól mit találok a fénnyel teli szobában. Féltem, hogy korlátolt elmém hatalomra ébredése, a rendelkezésére álló Erőt, „rosszra” használja, és nem alkotni, nem építeni fogok, hanem rombolni.

Amíg egyszer….. réges- régen, egy messzi messzi „galaxisban”……

– Az Univerzum fürkészése és felkutatása helyett, sokkal jobban tennéd, ha saját tudatodat fedeznéd fel. Ott vannak a csodák minden más, csak leképezése annak. A tér, erőd koncentrálása révén változik. Az idő nem lineáris, ám korlátolt elméd mindent dekódolni és megérteni akar, még mielőtt a tapasztalás megtörténne. Ostoba kérdéseket teszel fel: Hogyan? Miért? és ezzel, be is zárod a végtelen lehetőségek terének az ajtaját. Te börtönözd be magad, melyekhez negatív, szenvedős, önsajnáltatós érzéseidet hívod segítségül. Azt hiszed a félelmeid áldozata vagy. Pedig a félelmeidet te magad alkotod. A Tér-Idő teljesen üres és csak az van ott jelen, amit te megalkotsz benne. Csak a félelmet érted, mert csak a félelmet ismered. És azt hiszed, ha értesz, akkor uralsz valamit. Ám a jelenlegi tudatosságod oly szűk, hogy ha a megértésre törekedsz, csak spirituális egódat fogod duzzasztani, és egyre messzebbre kerülsz a tiszta tudat állapotától. A megértés a múlt integrálása a jelen pillanatba, ám a figyelmed nem a tiszta időben van, hanem elveszik a linearitásban, így nem csoda, hogy nem értesz meg semmit.
Amikor belső figyelmedet a tér-idő egyazon pontjára helyezed, az olyan, mintha emberből egysejtű amőbává változtatnád értelmi képességedet. Tudatos teremtésed nem fog megvalósulni. Kicsinyes vágyaid, mely sanyargatott életedbe próbálja megteremteni a biztonság illúzióját, pont attól foszt meg, ami emberré tesz.
Lehetőségeid korlátlanok, ám még a paradoxont sem vagy képes felfogni és csak dimenziókban tudsz gondolkodni. Elméleteket, definíciókat, magyarázatokat gyártasz, próbálod az ismeretlent önmagad számára ismerté tenni, mert azt hiszed ettől okosabb, tudatosabb leszel.

Nagyon nevetséges a törekvésed, mely arról szól, hogy információkat veszel magadhoz, és ezeket szajkózod. Az információ tapasztalat nélkül, csak üres fecsegés. Nem cselekszel, nem tapasztalsz, ne hozod mozgásba az energiát. Ostobaság azt hinned, hogy az információ a hatalom. Az információ az csak információ. nem ad és nem vesz el semmit. Alkalmazása során transzmutálódik és tágítja a tudatod.

Azt hazudod, hogy a félelmeid visszafognak. Nyanvatt egós érzéseidre hárítod a felelősséget, ők az okai a halogatásodnak, szenvedésednek.  Ott a „valóság”, ahol az energia, az energiát te irányítod a figyelmeddel. Ennyire egyszerű.

MIRE FIGYELSZ?

És ez az élet maga!

– És akkor most mit csináljak?

– Érezd jól magad! Ám sokkal fontosabb az a kérdés, hogy MI A CÉL? Mert a célod fogja meghatározni mire figyelsz. A célod határozza meg, mit döntesz. A cél ad fókuszt, a cél mutatja az irányt, a cél ad Erőt a cselekvéshez, formálja az anyagot és hozza mozgásba az energiát!

A cél a tömeg A Képletben!

Ha van kérdésed írd meg hozzászólásban!