Ez egy kellően hosszú írás ahhoz, hogy csak azok olvassák el, akik tényleg jobb életet akarnak teremteni maguknak.
Hiszem, hogy te sem sodródni akarsz az árral, hanem a saját kezedbe akarod venni az életed irányítását és ehhez most tartalmas és értékes gondolatokat fogsz kapni amiért meglátod, hogy érdemes volt végigolvasni minden egyes sort.
A „félretanított kisiskolás felnőtt” esete
Már kisiskolásként megtanultuk, hogy nem szabad lemásolni a padtársunk feladatmegoldását.
„Ne másold a padtársad, mert azt nem szabad és nem illik. Másolni nem szép dolog.”
És ezt az intelmet nem csak elfogadtuk helyesnek, hanem továbbvittük egész felnőtt életünkre.
De miért is?
Hát…mert…így helyes (vagy mi). Badarság!
Az, aki mindent önerőből akar megoldani elbukik!
Akkor mi a fenéért kellene mindent magadnak kitalálni, magadnak összerakni és kútfőből felépíteni. Ez a legnagyobb szamárság!
A tudásmegosztás idejét éljük.
Az tud fejlődni, az tud haladni az életében, aki alázattal eltudja fogadni a segítséget.
Ha valaki már járt egy erdei ösvényen, amelynek egy szakaszán hatalmas gyökerek állnak ki a földből, amelyekben könnyű elbotlani, akkor úgy tisztességes, hogy aki először jár arra, az essen el?
Az tanulja meg a saját kárán? Egy fenét!
Az első arrajáró túrázó elesik, majd átadja az infót, a tudását az őt követőknek.
Ez a helyes és ez a korrekt, nem a “ne lesd a padtársad dolgozatát” mentalitás a felnőtt életben.
Miért kell erről beszélnünk?
Azért, mert azt látom, hogy még mindig sokan görcsölnek azon, hogy megoldásokat találjanak olyan problémákra, amelyekre már rég megtalálták mások a megoldást.
Mintha bűn lenne egy már jól kitalát dolgot használni.
Másolni bűn?
Gyakran hallani olyan beszélgetéseket, amelyekben a magyarok kreativitásáról van szó.
És ezt már önmagában erénynek tartjuk.
Az igazság az, hogy egy újító gondolat, egy újszerű megközelítés, vagy egy „hatalmas ötlet” önmagában -szinte- értéktelen. Miért?
Egyrészt azért, mert ha valamire már van egy bizonyítottan működő, egyszerű és jó megoldás, akkor sokkal ésszerűbb azt a megoldást használni.
És azért is, mert az esetek jelentős részében a „hatalmas ötlet” csak ötlet marad. Márpedig ötletekkel tele a padlás és semmilyen értéket nem tesznek hozzá sem a te, sem pedig mások életéhez.
Az újítás, a „jó ötlet” és a kreativitás önmagában értéktelen
Én is úgy hiszem, hogy a magyar ember kreatív és leleményes (pozitív értelemben).
Ezért is tud nekünk magyaroknak olyan rosszul esni, amikor egy „butácska amcsi”, vagy egy nálad sokkal kevésbé művelt vagy épp alacsonyabban iskolázott ember sokkal többre jut azzal, hogy bármifelé nagyon kreatív, vagy „hatalmas ötlet” helyett, inkább a már meglévő megoldásokat használja és megvalósítja az életét.
Mindezt azért tudja megtenni, mert a gondolkodása célorientált és eredményorientált.
Nem akar az intellektusával villogni, vagy a kreativitását megcsillantani. Neki céljai vannak, azokat akarja elérni.
Mondjuk ki nyíltan:
Teljesen fölösleges újrafeltalálni a spanyol viaszt!
Mi lenne akkor a bölcs megoldás?
Mi lenne az igazán „magyaros” hozzáállás, ami sikerre és előre is visz?
Fogd azt, ami működik, légy kreatív és újító ott, ahol még nincs megoldás.
Nem attól leszel egyedi és megismételhetetlen, hogy mindenre új megoldást próbálsz kitalálni.
Te most, ebben a pillanatban is egyedi és megismételhetetlen vagy. Mert annak születtél.
Itt van például a célkitűzés és célmegvalósítás kérdése. És Ödön története.
Ödön története…
Vegyünk egy gyakori példát, főhősünk -legyen a neve Ödön- már belefáradt a reménytelen „majd lesz valahogy” hozzáállásba és a kezébe akarja venni végre az életét. Yes!
Emberünk -vagyis Ödön- tudja, hogy célok nélkül nem lehet igazán boldog élete. És ez máris kiemeli őt az átlagból, aki nem céloz, csak sültgalambot vár.
„Holnap reggel korábban felkelek és kitűzöm a céljaimat” gondolja, boxol egy diadalmasat a levegőbe és izgatottan tér nyugovóra.
Reggel -korrábban- csörög a vekker jelezve, hogy ideje „célkitűzni”.
Itt a világ Ödönjeinek kb. 70%-a lenyomja a vekkert és továbbalszik. Náluk eddig tartott a célkitűzés, meg a saját kézbe vett élet.
De a mi Ödönünk nem ilyen!
Neki „célkitűzős hős” volt a jele az oviban -legalábbis most így emlékszik-, ezért határozottan csapja le a vekkert és motiváltan rohan az íróasztalához.
Elővesz egy A4-es lapot -majd még kettőt, hátha nem lesz elég- és a kedvenc tollát.
Leül a lap fölé, kezében a toll és…
…és nem történik semmi.
Azok a fránya célok nem akarnak jönni.
Hősünk kezd kicsit frusztrált lenni, de nem adja fel.
„Egy kávé biztosan jót fog tenni.” – gondolja és már rohan is a kotyogóshoz egy koffeinturmixért.
Kávé megvolt, vissza a célokhoz.
Íróasztal, A4-es lap, kedvenc toll … mind megvan, pont mint 5 perce.
Hősünk koncentrál, az idő telik, a frusztráció nő, a papír üres.
És amikor a feszültség, a „hiszti” -igen, a férfiak is tudnak hisztizni- és az egó őrülete elér egy szintet, Ödönünk felpattan, szétfrusztrálva, bedobja a fiókba az üres lapokat, mérgesen utánaküldi a most már kevésbé kedvenc tollat és puffanásik pattintja be a fiókot.
„Ez ma nem megy, majd holnap…”
Gondolom kitalálod a történet folytatását. „Holnap” sem lesz jobb a helyzet.
Mit rontott el Ödön?
A történet tanulsága nem az, hogy Ödön egy idegbeteg állat, vagy egy szerencsétlen flótás. Mert nem az.
Ödön megtestesíti téged és engem egyaránt. Mert mind így indulunk.
Gondolom neked sem ment a szorzótábla, amikor megszülettél és a mostani munkádhoz szükséges tudásod sem volt meg pólyás kisbabaként.
Az életünk megvalósításához szükséges tudást megszerezzük.
Nem kitaláljuk, hanem megszerezzük!
Eltanuljuk a szüleinktől, a gépkocsioktatónktól, a többi embertől.
Felnőttél, tudsz járni, tudsz beszélni, tudod a szorzótáblát.
Tehát kijelenthetjük, hogy a módszer működik és másolni kifizetődő.
Azt azért érdemes észbentartani, hogy olyantól tanulj, aki legalább nálad jobb abban, amit tanulni akarsz.
Ezért ne tanulj tőlem sem balettot, sem kosárfonást.
Ne kérdezd meg a szomszéd Józsitól, hogy hova fektesd a pénzed. Kivéve ha bizonyítottan szakértője a témának.
És ne azokra hallgass a céljaid kitűzésével és megvalósításával kapcsolatban, akik még soha nem tűztek ki célokat és soha nem valósították meg azokat.
Ödönnek szemérmetlenül másolni kellett volna
Fogni a már bizonyítottan működő megoldásokat és azok segítségével kitűzni -és megvalósítani- a céljait.
Hisz’ ott a megoldás készen, egy egész napnyi szupereseménybe csomagolva, csak használni kell.
Ha Ödön hiteles forrásból utánaolvas kicsit, akkor tudja, hogy egyből célokat leírni baromi nehéz.
Minden porcikánk (és az egónk) tiltakozik ellene, hiszen állati származásunk révén túlélésre vagyunk bedrótozva, nem pedig újabb és újabb kihívások teljesítésére.
Ráadásul az egónk, védekezési mechanizmusaink…hívd ahogy akarod, folyamatosan azt durúzsolja a fülünkbe, hogy ez neked nem fog menni.
Nagyon paradox, de a saját elménk próbálja velünk elhitetni, hogy nem vagyunk képesek nem megvalósítani, hanem akár leírni a céljainkat.
„Mit értél el idáig? Nem értél el semmit. Miért gondolod, hogy most sikerülni fog? Semmi értelme az egésznek!” – ehhez hasonló „kedves gondolatokkal” rombolja az önbecsülésed és önbizalmad a saját elméd. Hát így célokat kitűzni azért elég meredek.
A bölcs Ödön új, kedvenc célkitűző lépéssora…ami működik!
1. lépés: Összegzés
Nem célokkal indulunk, hanem egy könnyed összegzéssel, így elkerüljük annak a bizonyos kis demotiváló hangnak az offenzíváját.
Ebben a szakaszban mi az OtthonFánál az Évösszegzőt (vagy korábban a 9 éves összegzőt) használjuk.
Az Évösszegző füzet előnye az üres A4-es laphoz képest, hogy ügyesen összerakott kérdéssorral végigvezet az összegzési folyamaton.
Ez nyilvánvaló okokból sokkal jöbban működik, mintha üres papírral indítanál.
Példálul ha azt mondom neked az első találkozásunkkor, hogy „Mesélj magadról!”, akkor az könnyen és frusztrációmentesen menne? Szinte biztos, hogy nem.
Viszont ha először megkérdezem, hogy „Hogy hívnak?”, majd hogy „Hol laksz?”, aztán „Mit szoktál csinálni a szabadidődben?”, akkor gond nélkül, csípőből tudsz válaszolni. Na valahogy így és ezért működik olyan jól az Évösszegző is.
Az Évösszegző szuperül megmutatja, hogy milyen sokmindent értél el az előző évben.
Ezzel rendezi az önbecsülésed és önbizalmad, amivel elhallgattatja a füledbe költözött ellendrukker hangokat.
Ha most azt gondolod, hogy te semmit nem értél el, akkor nagyon megfogsz majd lepődni, amikor kitöltöd az Évösszegzőt. Más is megszokott és én is meglepődöm minden alkalommal, amikor kitöltöm.
Az Évösszegző kitöltése azért is hasznos, mert látni fogod, hogy mi az (tevékenység, szokások stb.), amelyek segítettek és előrevittek az évben, és melyek azok, amelyekre kevesebb időt lenne érdemes szánni, mert inkább csak hátráltattak.
Ezzel a gyomorgörcsös küszködés máris megszűnik, hiszen nem kell megszülni semmit, csupán egyszerű kérdések mentén leírni, hogy mi történt az előző évben. Egyszerű visszaemlékezés, semmi gyomorgörcs. És ezzel meg is ágyaztunk a következő lépésnek…
2. lépés: Tervezés
Ebben a fázisban még mindig nem konkrét célokat írunk, mert nem vagyunk robotok és nem tudunk parancsszóra célokat visszaböfögni határidővel.
Azt viszont -megfelelő kérdések segítségével- könnyedén eltudjuk képzelni, hogy hogyan akarunk élni mondjuk 1, 3 vagy éppen 5 év múlva.
Azt mindenki letudja írni, hogy hogyan töltené egy átlagos napját, ha nem korlátozná sem pénz, sem munka, sem semmi más.
Ha velünk tervezed az éved, akkor az Évtervező pontosan ebben fog segíteni.
Ügyes kérdésekkel végigvezet, hogy le tudd festeni azt az életet, amire vágysz.
Mindenhonnan az folyik a célokkal kapcsolatban, hogy „érezz égő vágyat”, ami bölcs tanács.
Viszont a „hogyan”-ra többnyire nem kapunk megoldást, az Évösszegző azonban pontosan ezt teszi:
Vágyakkal ágyaz meg a céljaidnak, hogy azok belőled születő, motiváltan megvalósítható célok legyenek.
Megvan az összegzés, ami tisztánlátást és önbizalmat adott neked.
Kész a tervezés, amelynek során érzelmekkel megágyazott jővőképet alkottunk -úgynevezett célállapotot-.
Jöhet az utolsó fázis.
3. lépés: Célkitűzés
Tisztességgel elvégezted az alapozást, ezért most már könnyedén tűzheted ki a céljaidat.
Ezen a ponton már egy üres lapra is könnyebben és kevesebb frusztrációval buggyanának ki belőled a céljaid.
Ahogyan az előző két füzet esetében is, most is csak válaszolgatsz a Céltervező kérdéseire egymás után, a célok pedig kikristályosodnak…szinte önmaguktól.
Sokkal (sokkal!) élvezetesebb módja ez a céljaid megalkotásának, mintha egyből a céljaidat akarnád leírni.
És ha már úgyis kellenek a célok ahhoz, hogy tartósan boldogabb és bőségesebb életed legyen, akkor miért ne tűznénk ki azokat örömmel? Mostantól így fogod.
4. lépés: Megvalósítás
Sokan furán néznek rám amikor azt mondom, hogy a legegyszerűbb része a folyamatnak a megvalósítás.
Pedig ez tényleg pofonegyszerű, ha az előző lépéseket elvégezted.
A megvalósítás és cselekvés akkor nehéz, ha nem végezted el a házifeladatod, azaz nem összegeztél, nem terveztél és nem tűztél ki.
Bármelyik lépés is hibádzik a sorból, a cselekvés elmarad. Miért?
Egyszerűen azért, mert fogalmad sincs, hogy mit is kellene csinálnod.
Az egó -avagy a durúzsoló hang a füledben visszatér és- kőkeményen elkezd érveket adni, hogy miért nem haladsz az életedben.
„Azt sem tudom, hol fogjak hozzá.”
„Nincs rá időm.”
„Nincs rá pénzem.” stb.
Most már tudod, hogy ezek a gondolatok abból fakadnak, hogy nem tiszta a cél.
Ha nem viszed végig a célkitűzés és célmegvalósítás bizonyítottan működő lépéseit, akkor az egód korlálátlan és végtelen mennyiségű kifogást tud gyártani.
Ha viszont végigmész ezeken a lépéseken, akkor a szorgalmadat siker koronázza.
És olyan életet teremthetsz magadnak, amelyre mindig is vágytál. Könnyebben, mint azt valaha is gondoltad volna.
Tervezz a fenti módszertan szerint könnyedén!
És egyszerűen használd a mi bevált Évtervező füzeteinket.
A 3 darab Tervezőfüzet (Évösszegző, Évtervező, Céltervező) olyan lesz neked, mint a legegyszerűbb receptkönyv.
Olvasod, kitöltöd, olvasod kitöltöd: megvannak a céljaid.
A leírt céljaidhoz vezető lépéseket is olvasod csinálod, olvasod csinálod: elérted a céljaidat.
Igen, ez ennyire egyszerű.
Lesznek-e kihívások? Hát persze, hogy lesznek!
Szerencsére bizonyított tény, hogy amiért -legalább egy kicsit- küzdeni kell, azt sokkal jobban értékeljük, mint ami az ölünkbe hullott.
Amiért viszont biztosan nem kell megküzdened, az ez a három tervezőfüzet.
Mert ezen az oldalon mindhármat megtalálod.
Új hozzászólások