Ha mindenki foglalkozna valódi önismerettel, a természet nem szorulna védelemre

Hiszen a valódi önismeret arról szól, hogy összhangban élünk, teremtünk, fejlődünk a természettel. Együttműködünk, és nem kiaknázzuk a természet kincseit. Egészséges és harmonikus kapcsolatot alakítunk ki, mely minden fél számára előnyöket biztosít. Hiszen felelősek vagyunk azért a bolygóért, amit otthonunknak nevezünk.

Szükség van természetvédelemre. De ez csak az első lépés. A cél a természet szeretetének kialakítása a hétköznapok szintjén is, minden háztartásban.

Nem a szélsőséges, félelem alapú fanatizmus hozza el a békés együttélést, hanem a szeretettel teli közös megegyzés, a bölcsesség, amikor igazi értékekre épülő életet élünk együtt a természettel.

Vajon kell egy kis önzőség is ahhoz, hogy az életkörnyezetünket szeressük, fenntartsuk? Igen. És ez fontos önismereti kérdés.

De ez a csoda világ még nem jött el. Így első lépésként egy interjút hoztam neked, hogy ebből a szempontból is jobban megismerd önmagad.


 „-Megfigyeltem hogyan csinálod, segítek!
-A felhőket is megfigyelted, de attól még nem tudsz esőt csinálni..”
~Le Médico~

Amikor azt hiszem mindent tudok, ez az idézet mindig felébreszt.

Alázatra késztet. Mégis, közben cselekvésre ösztönöz. A tanulás egy életre szól, ami egy unalmas klisé, ugyanakkor ha megállunk, csak egy pillanatra is, ráeszmélünk, hogy nap, mint nap megannyi benyomás ér minket. Csak ha nyitott szemmel járunk, akkor ismerhetjük fel az összefüggésket. Alig súrolva a teremtés titkának felszínét.

Czifra Marietta – az interjú készítője, önismeretre épülő természedvédelmi gyakornok az OtthonFa Önismeretnél

“Ez engem nem érdekel!” 

Mindenki ismeri azt a jelenséget, mikor egy ember “elfordítja a fejét” és csak annyit mond: leszarom!

A nem tetsző dolgokat a másodperc tört része alatt kizárjuk. Sokszor nem is gondolkodunk rajta. A tudatalatti védekezik. Ez a tudattalan védekezés lassacskán átveszi az élet felett az irányitást és kikapcsol minden felfedezés és kíváncsiság iránti vágyat. Az új azonosul a rosszal, a rossz pedig az érdektelennel, az érdektelen pedig megszűnik létezni.

Akár csak a lovaknál. Csak a közvetlenül előttük levő V alakú mezőt látják, két szemmel. Az oldalsó területeket pedig csak egy szemmel, homályosan. Mi emberek azt az egy szemünket is hajlamosak vagyunk becsukni, mert ugyebár nagyon zavaró, ha valamit nem látunk tisztán. De egyszerűbb, ha nem foglalkozunk vele, nem járunk utána.

Hiszen miközben behunyjuk a szemünket, hallgathatunk meséket, melyekkel eltudjuk kerülni a rémálmokat. Csak hogy ezek a rémálmok, mind egy szálig valósak…

Szomorú

Hiszen a világunk tele van olyan csodákkal, amik megterhelőek, de szépek. Szükségesek, de szépek! És ha mindezektől megvonjuk magunkat a nulladik fordulóban, mi marad? Az én világom, meg a te világod?

Kérdés, VALÓjában hány világ létezik? Félretéve a kevésbé ütős szójátékot, arra céloztam, hogy általában a valóvilág egy szeletét fogadjuk csak be. Ami szintén szükséges lehet, feltéve, ha már megtapasztaltunk mindent! Hiába hitetjük el magunkkal, hogy ez meg fog akadni a torkunkon. Mindez csak placebo.

A hit csodákra képes. De könnyebben megy a nyelés is, ha mi is akarjuk, ha elhisszük, hogy akarjuk, vagyis ez esetben nem akarjuk, mert homályosan látunk tőle! Igen. Ez egy metafora az eufemizmusra. Hátha egy közhellyel érdekesebb lesz a valóság. Vagy várj ez már szarkazmus?

Tiéd a döntés!

Eközben folytatva mondandóm, feltárok egy másik világot, melyet csak kevesen láthatnak. A laikus embertömeg számára mindez lealacsonyodik az üldöztetett és pénz mosó civil szervezetek sztereotípiájáig vagy a hátunk közepére kívánt szemetelés miatti pénzbüntetésig vagy a “túrázásig”…

De lássunk a dolgok mögé! Mindezek mögött mélyen, nagyon mélyen, hat láb mélyen megbújik egy tudományág, mely mindezek alapjául szolgál. Ez a Természetvédelem.

Hazánkban – és itt most tankönyvi példa következik – már a középkor óta ismeretesek olyan törvények, amelyek a természet védelmét (is) szolgálták. Herman Ottó az „utolsó magyar polihisztor” segédkezett a Magyar Ornitológiai (madártani) Központ megalakításában.

Hogy ez miért lényeges?

Ebből alakult meg később, a jelenlegi természetvédelmi egyesület, ami megtette az első lépéseket, melyeket már konkrétan a természetvédelmének nevezhetünk. (Pl: gazdasági szempontból fontos madárfajok kerülnek védelem alá­; felismerték, hogy az élőhelyek nélkül a fajok védelme eredménytelen)

Ezek után a világon elsőként hazánk alkalmazott kócsagőrt – mint az Indul a bakterházból a paraszt, aki Bendegúzt elüldözte a dinnyeföldön, hogy megvédje a termést – és mindezek tetejébe végre létrehozták az első külön álló természetvédelmi jogszabályt is. Létrejöttek az első természetvédelmi/ tájvédelmi/ területek és nemzeti parkok és ezeket követték a természetvédelmi szervezetek. Innentől meg már ismerős a sztori.

Ja, hogy ez már túl száraz? Hogy könnyeb legyen “nyelnünk” jöjjön egy EMÉSZTHETŐBB érdekesség.

Az OtthonFa: Ami nem csak szükséges, de szép is!

Végzős természetvédelmi hallgatóként szükséges teljesítenem egy szakmai gyakorlatot is. Lehetőségem adódott ezt, itt, az OtthonFa küszöbén állva megtennem, hogy bebocsájtást nyerjek egy új világba. Ami nem csak szükséges, de szép is!

Ahogy Keith Richards mondaná: „It’s great to be here, it’s great to be anywhere!”
/Nagyon jó itt lenni, nagyon jó bárhol lenni./

Valahogy így érzem én is magam, miközben befelé sétálva hallgatom a The Rolling Stones-t, eszembe jut, hogy miért is szeretem ezt a bandát. A zenéjük előhozza a legmélyebb tudatalattimba megbújó érzéseket is. Az élet szeretetét!

Szeretek fejlődni és szeretek együtt dolgozni, olyan emberekkel, akikben szintúgy megtalálható az élet szeretete. Az egyik ilyen ember Kárpáti Boglárka. Neki köszönhetően született meg ez a generációkon, társadalmi rétegeken és földrajzi határokon átívelő interjú. Magyarvári Szilvia dietetikus és táplálkozási szakemberrel együtt készítettünk egy szinopszist. „Hogy mit?”

Az interjú összehozott két külön álló tudományágat, melyeknek közös a céljuk: Az empirikus magatartás megváltoztatásával, egy élhetőbb, egészségesebb és fenntarthatóbb világot létrehozni.

És csak a félre értések elkerülése végett engedjetek meg egy rövid intermezzot:

Mi a természetvédelem?

A természetvédelem az élő és élettelen természeti tényezők (állat, növény, kő stb.), valamint a természetes ökológiai folyamtok védelmével és megőrzésével foglalkozik. A környezetvédelem az emberi káros hatások kiküszöbölésével foglalkozik (lég/víz/hulladék szennyezés stb.). De az egyik nem működhet a másik nélkül.

A természetvédelem céljai között szerepel, a szemléletformálás, a gyógyítás és a természetmegőrzése is. És itt válik láthatóvá számotokra is az összefüggés, a dietetika és a természetvédelem között. Az egyik nem valósítható meg, ha a másikat is akarjuk?

Beszéljünk egy kicsit az „Aranyközépútról”.

Az egészség biztosítja fogyasztási potenciált. „A fogyasztói társadalomban bármi a fogyasztás eszközévé válhat, azaz szolgáltatás épülhet köré. Az egészség ugyanis biztonság a modern kultúrában.”  A fogyasztási abúzus és a modern felgyorsult világ nem kedvez a lélek és a test egészségének, ahogy a természet védelmének sem, de a mértékletességhez – mely a kultúra sajátosságaiból adódóan komplikált cél – a materiális (anyagiak) értékek lemondása és a posztmateriális (barátság, lelki béke, becsületesség) értékek attitűdje szükséges.

És most készítsétek az ízlelőbimbóitokat! Bon Appétit!

Ha a természetvédelem a növények védelméről is szól, miért és hogyan lehet természetvédelem, a növényi táplálkozás?

Természetvédelem egyik feladata a növények köré csoportosul. Legyen szó legeltetésről, nemzeti park kialakításáról, jogi alapismeretekről, mindnek a lényege az élővilág védelme. Flóra és Fauna.

Természetvédelem tárgykörébe tartozik a mezőgazdaság is, így közvetve az étkezés is. Egy TV mérnök megtanulja, hogy hogyan lehet ökológiai szempontból megfelelően gazdálkodni, vagyis fenntarthatóbb, élhetőbb, egészségesebb gazdálkodást folytatni.

A vetőmag kiválasztásától, a betakarításon és a takarmány szállításán át, az állatok kényelmes és szabad levegőn való társasáig.

A fogyasztók tárgyköre az, hogy milyen élelmiszert választanak. A tudatos vásárlással járulhatnak hozzá minden egyes nap, minden egyes étkezéssel, a természetvédelméhez.

Igazán egyszerű dolgok ezek.

Idézzétek csak fel, hogy a mai reggelitek milyen alapanyagból állt?

Spanyol vagy magyar paradicsomot ettetek?

Szabadon, a frisslevegőn tartott baromfi tojását ettétek?

A maradékot a kukába dobtátok vagy komposztáltátok?

És húst, ettetek???

Merthogy, az állatok intenzív tartása természet; környezet és egészségkárosító hatással is bír.  Ha az állatok természetes közegben élnek, akkor egészségesebbek, boldogabbak és a környezetükre gyakorolt hatásuk is pozitívabb. És ez tartozik a természetvédelemhez. Az összhang, a védelem, a fenntarthatóság. És így kapcsolódik a növényi alapú táplálkozás a természetvédelméhez!

Minden egy kis lépéssel kezdődik. Ha óvjuk a természetet az meghálálja.

Vagy, ahogy Apukám mondja:

„Ami ennyire ragaszkodik az élethez, az tiszteletre méltó és becsülni kell!”

Az interjú

Az interjú összehozott két külön álló tudományágat, melyeknek közös a céljuk: Az empirikus magatartás megváltoztatásával, egy élhetőbb, egészségesebb és fenntarthatóbb világot létrehozni. Egy gondolatformáló beszélgetést olvasol most el.

Marietta: Az egyik tanárom szerint, az emberek önzőségből védik a természetet és igaz ez akkor is, ha a szemléletformálásról van szó, hiszen az ember, sohasem önzetlen.  Hogyan vélekedsz efelől, téged mi motivál?

Magyarvári Szilvi
anyuka, blogger, dietetikus, táplálkozástudományi szakember, OtthonFás
Béke a tányéron    Vegán Étrend

Szilvi: Ez egy nagyon érdekes felvetés.

Azt gondolom az emberiség és a természet nem működhet egymás nélkül. Még ha manapság sokkal távolabb is élünk a természettől, és nem vagyunk mindig tudatában, akkor is szoros összefonódás, oda-vissza hatás van közöttünk. Tehát, ami a természetre, a környezetünkre pozitív hatással van, az ránk, az emberiségre is pozitív hatással van.

Így persze ha védjük a természetet, magunkat is védjük. Ha óvjuk és a lehető legtöbbet megőrzünk belőle természetes formájában, azzal biztosítjuk azt, hogy hosszú távon élvezhessük a szépségét. Szerintem egyáltalán nincs gond azzal, ha valaki önzőségből védi a természetet, így talán sokkal tudatosabban tud cselekedni és sokkal nagyobb a belső motivációja, mintha csak egy külső, megfelelési kényszer irányítja, és csak azért teszi mert „így jó” vagy „ezt kell csinálni”.

Engem sok minden motivál, szeretem élvezni a természet szépségeit, imádom felfedezni az érintetlen tájakat. Tavaly volt egy lélegzetelállító élményem Portugáliában, ahol meglátogattam egy érintetlen partszakaszt. Leírhatatlan élmény volt. Másrészt van egy kisfiam és szeretném, ha ő is tapasztalhatná ezeket a csodákat.

Marietta: Az életmódváltás eufemizmus a rossz életvitelre. A kérdés mi és meddig számít rossznak. Vajon minden embernek meg kellene változnia, ahhoz, hogy mindez kihasson a természetre? (Mindenkinek hasonló életvitelt kellen folytatnia, mint neked?)

Szilvi: A jó és rossz, egészséges és egészségtelen éltmód akkor lesz értelmezhető, ha valamilyen célhoz tudjuk viszonyítani.

Ha megvan a célunk a táplálkozásunkban, életmódunkban, vagy akár az életünkben, akkor ahhoz képest tudunk olyan döntéseket hozni, amik közelebb visznek hozzájuk.

Például ha szeretnénk a lehető legtovább energikusan, egészségben élni, akkor ehhez érdemes igazítani az életmódunk, táplálkozásunk. Ha szeretnénk a lehető legtovább megőrizni a természet szépségét, érdemes fenntartható életmódot és táplálkozást kialakítani, stb.

Én növényi táplálkozást folytatok, és azt látom ez a választás egyre népszerűbb az emberek körében. Rengetegen vannak, akik pont környezetvédelmi megfontolásból váltanak növényi étrendre vagy kezdik csökkenteni az állati eredetű termékek fogyasztását.

A táplálkozás szerintem egy óriási lehetőség a kezünkben és nagyon fontos szempont lehet a környezetvédelemben.

Ez az egyik olyan életterület, amivel kapcsolatban talán a legtöbb döntést hozza meg egy ember, naponta többször dönt abban, mit eszik, honnan és miben vásárol, megpróbálja e hatékonyan felhasználni az alapanyagokat, dob e ki élelmiszert, stb.

Egyes becslések szerint fenntartható növényi táplálkozással akár 50%-kal is csökkenthetjük ökológiai lábnyomunk.

Marietta: A racionális érvelés vagy az érzelmi hatás befolyásolja jobban a követőidet?

Szilvi: Szerintem ez emberfüggő, meg mindkettő lehet fontos ugyanannak az embernek is. Számomra ugyanolyan fontos szerepet játszott a kettő. Emlékszem pont az életmódváltásom elején olvastam egy cikket, amiben a tejipar működését mutatták be, csak a szereplők, emberek voltak. Pont újszülött volt a kisfiam és nagyon mélyen megérintett. Emellett az előbb említett adat is ledöbbentett, hogy milyen mértékben tudjuk növényi étrenddel csökkenteni az ökológiai lábnyomunk.

Marietta: Az emberek gyógyításával, valóban gyógyulhat a természet is?

Szilvi: Mindenképp! Számomra a gyógyulás azt jelenti, hogy harmóniába kerülünk a testünk és a természet működésével. Szerintem ez egy oda-vissza hatás. Ha a testünk-lelkünk számára egészséges életmódot folytatunk, azzal óvjuk a környezetünk és környezetünk óvásával, egészségesebb életmódot tudunk kialakítani.

Marietta: Nem csak a gazdálkodó feladata ezt pozitív irányban befolyásolni, hanem a vásárlóé is. Az ökológiai gazdálkodás (vagy közismert néven bio/organic) lényege, hogy az élelmiszer előállításnál tiltva és korlátozva van, a növényvédő és talajjavító szerek, a műtrágyák, illetve hozamfokozók használata is. A termeléstől, a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig hatással vagyunk a környezetünkre.

Egy étel készítésénél figyelembe veszed, hogy az alapanyag milyen gazdaságból származik?

Szilvi: Igen, törekszem arra, hogy minél több alapanyagot vásároljak magyar termelőktől, vegyszermentes gazdálkodásból.

Ezek az alapanyagok sajnos sokszor drágábbak, de hosszú távon ezt a pénzt az egészségünkbe fektetjük és sokszorosan megtérül. Illetve, ha tudatosan vásárolunk és főzünk, akkor összeségében nem lesz drágább az életmódunk.

Marietta: A szakdolgozatom a Greenpeace Magyarországi Egyesület tevékenységével kapcsolatos. Az Egyesület foglalkozik az ökológia gazdálkodásból származó élelmiszerek népszerűsítésével is. Találkoztál-e valamilyen platformon kampánnyal vagy magáról az Egyesület munkáságával kapcsolatban? (youtube, instagram, facebook, weboldal, TV, ismerős)

Szilvi: Még nem találkoztam, de mindenképp utána fogok nézni.

Marietta: Az alapanyag eredete befolyásolja a természetet. Határokon vagy kontinenseken túlról érkező termékek szállítása miatt több károsanyag kerül a levegőbe, mely az állatoknál, köztük az embereknél is légzési károsodást okoznak. A szállító eszközök (kamionok, repülők, hajók) zavarást okoznak az elővilágban (pl: autópályán történő áthaladás során az állatok, akár csak a rovarok is nagy számban pusztulnak!), a hulladék keletkezésének vagy a haváriák (vagyis természeti csapás emberi tevékenység által) hatásairól már nem is beszélve.
Ezek hatását csökkenthetjük, ha hazai termékeket vásárolunk.

Egy étel készítésénél figyelembe veszed, hogy az alapanyag milyen messziről érkezik a boltba?

Szilvi: Igen, a magyar alapanyagokat mindig előnyben részesítem és figyelek a szezonalitásra. Így sokkal több hasznos anyagot is tudunk bevinni a szervezetünkbe az alapanyagokkal.

Marietta: A Z generációt sikerült megszólítanod?
Ha igen, hogyan?
Ha nem, mi lehet az oka?
(Személyes tapasztalat)

Szilvi: Igen, én úgy vettem észre, hogy nagyon sok fiatal, Z generációst foglalkoztat a fenntarthatóság és a növényi táplálkozás. Sokszor kapok tőlük levelet, legtöbbször a továbbtanulás foglalkoztatja őket, vagy szakdolgozatban kérnek segítséget. Ezeknek a leveleknek mindig nagyon örülök.

 Marietta: A szlogened a „Béke a tányéron”. Az összhang, az egészség és a pozitív cselekvés mintája. Ezt az összhangot ki tudnád vetíteni a természetvédelmére is?

Szilvi: Szerintem a táplálkozás és a természetvédelem szorosan összefügg. Úgy gondolom, ha béke van bennünk, béke lesz a tányérunkon és béke lesz körülöttünk is. Ezt a békét sokféleképpen értelmezhetjük, akár úgy, hogy elfogadjuk önmagunk, a testünk, elfogadjuk, hogy felelősek vagyunk az egészségünkért, a környezetünkért és a döntéseinkért és megpróbáljuk életmódunkból a legtöbbet kihozni.

Marietta:  Génmegörzés sarkalatos pontja a természetvédelemnek. Az ételeidben ez a sokféleség is megmutatkozik, de vajon az élővilág sokféleségének megőrzése nélkül mennyi ideig készíthetünk változatos ételeket”?!.” A génmódosított ételeket -melyeket jóváhagytak és forgalomba hoztak az Európai Unióban– vagy a „GMO” mentesség használatát támogatod?

Szilvi: Én a táplálkozásban a természetességet pártolom. Minél jobban meg tudjuk őrizni az élővilágunk, és minél kevésbé távolodunk el a természettől, az annál gazdagabbak lesznek a megtermelt alapanyagaink és annál pozitívabb hatással lesznek a szervezetünkre.

Marietta: Miért kezdtél el önismerettel foglalkozni?

Szilvi: Tini korom óta foglalkoztatott az önismeret és a pszichológia. Intenzíven viszont akkor kezdtem el vele foglalkozni, mikor épp egy nagyon mély időszakom volt lelkileg. Sok volt a változás, én meg nem tudtam lépést tartani a történésekkel. Belső változásra volt szükségem.

Marietta: Mennyire segíti a küldetést az önismeret? 

Szilvi: Igen, mindenképp segíti! Azt gondolom, az önismeret mindenhez pozitívan hozzájárul. Nagyon hasonlít a táplálkozáshoz, mert olyan biztos alapot ad az életben, ami minden más életterületet megkönnyít, segíti a célok elérését és, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben!

 Marietta: Miben változott meg a szemléleted a természetvédelemmel és az egészséges táplálkozással kapcsolatban, amióta foglalkozol önismerettel?

Szilvi: Igen, azóta sokkal nagyobb perspektívából tekintek a táplálkozásra és arra hogyan hat egymásra az életmódunk és a természet.

 Marietta: Van egy  4 éves kisfiad. Ő is szereti a nyers ételeket?

Szilvi: Főleg a gyümölcsöket, azok közül bármilyen fajtából, bármikor, bármennyit meg tud enni.  Zöldségek közül kevesebb fajta sikeres nála annyira, mint a gyümölcsök, de azokat is szereti.

Marietta: A kisfiadat is a természet szeretetére védelmére neveled?

Szilvi: Igen, sokszor járunk a természetben, nagyon szereti, imád kirándulni, sátrazni.  Hosszú távon meg remélem a táplálkozásban is pozitív példával szeretnék szolgálni és átadni ezt a szemléletet.

Marietta: Mit üzennél a felnövekvő generációknak, a tudatos étkezés és a természetvédelem kapcsán?

Szilvi:

Azt üzenném, hogy lássanak mögé a dolgoknak.Lássák, hogy mekkora lehetőség van a kezükben, hogy egy-egy életmódbeli döntésük mennyi mindenre van hatással, és próbálják meg ezeket a döntéseiket tudatosan meghozni.

Az egészség nem külső tényezőtől függ

Hanem tőlünk, A döntéseinktől

Legyen szó az emberi táplálkozásról vagy a körülöttünk lévő világ állapotáról, a döntés a mi kezünkben van. Napjainkban zajlik egy HATODIK földtörténeti „kihalási krízis”.

Igen. A döntéseink miatt. Ok-okozatot követve, a 21. századra eljutottunk odáig, hogy ez már kézenfogható. Nem kellennek ide a tudósok több generációs kutatási anyaga, mely alátámassza mindezt… Már itt van. Érezzük. Ízleljük. Belélegezzük.

Ki lesz a következő? “Mi biztos nem!” Vagy?

Nem csak a „saját” világunkban kell törekednünk az „aranyközépútra”. Hiszen egy globális világban, nincs lokális probléma! És ha már nekünk sincs, mi marad a gyerekeinknek?

A Földön az Ember az egyetlen állatfaj, mely nem él összhangban a körülötte lévő világgal és az egyetlen, mely hisz valamiben. Mi a célra vezetőbb? Ha hisszük, hogy nem vagyunk képesek minderre vagy ha cselekszünk? Ahogy mondtam, a hit csodákra képes…

„Mert az erő az, ha valóban indokolt lenne, hogy öljünk, de nem tesszük meg.” ~Oskar Schindler~

Remélem sikerült közösen tálalnunk nektek egy olyan ízvilágot, mely szükséges, és …finom!

Kattints az ingyenes értesítőért!

Pin It on Pinterest