Mert nem is tudod, hogy mikor vagy a komfortzónád határán
Ha azt szoktad meg, hogy mindig a határokon belül éled az életed, akkor nagyon nehéz és fájdalmas.
Ha az életedben biztonsági játékot játszol, döntéseidet mindig hosszan mérlegeled, nem kockáztatsz, a félelmek, a kudarcok megállásra kényszerítenek, akkor hidd el, hogy nagyon nehéz lesz az új szokást kialakítanod, azaz:
bátor cselekvéssel átlépni a komfortzónád határait.
Miért ennyire nehéz? Mert a szokásaiddal, a megszokásaiddal, a paradigmáiddal, a védekező mechanizmusaiddal mész szembe. És ez elképesztően nehéz!
Legalább is először. Minél többet csinálod, annál könnyebb lesz
Rengeteg oka van annak, hogy a régi szokásaidat, oly nehezen cseréled fel új szokásokra. A hitrendszered az, ami most a biztonság illúzióját adja számodra és ezt döntöd le, ha kilépsz a határokon túlra.
Az érzés mély és felforgató, nem egy könnyed állapot. Sőt!
Az ego mindent elkövet, hogy teljes bizonytalanságba és félelemben tartson. Eltereli a figyelmed, hirtelen minden más fontosabb lesz. Fáradtnak kimerültnek, tanácstalannak érzed magad. Majd jön a kétségbe esés, az energiaszint csökkenése, frusztráció és mindent elkövetsz, hogy a megemelkedett adrenalin és pulzus szint visszaálljon a normálisba, hogy újra harmóniában, nyugalomban érezd magad.
Vissza a vacokba, a komfortzónádba!
Vagy a másik verzió, amikor elkezdesz nyüzsögni, tenni-venni, telefonálni, csacsogni, minden mással foglalkozol, csak pont azzal nem, ami megváltoztatná az életedet. Nem cselekszel, halogatod magát a döntést is, agyalsz, közben az ego beveti a teljes eszközpalettáját, hogy ügyesen le tudd magadnak érvelni, miért is nem a legmegfelelőbb pillanat ez a cselekvésre. Inkább elkezdesz információt gyűjteni, stratégiát állítasz fel, terveket szősz, hogy majd hogy fogod csinálni. Csak egyet nem csinálsz. Nem csinálod, csak agyalsz azon, hogy mit és hogyan fogod csinálni.
Azt, amit még sosem csináltál, sosem tapasztaltál meg, szerinted honnan fogod tudni, hogy pontosan mit és hogyan kell csinálni?
Ez itt a titok!
Nem akkor megyünk iskolába, ha már mindent tudunk. Azért megyünk oda, hogy tanuljunk. nem lesz mindenki azonnal sikeres gyógyító, tanácsadó, coach, vállalkozó, stb.
Csinálod, elbuksz, tovább csinálod, sikeres vagy, majd megint elbuksz és felállsz újra és újra. Mind azok a sikeres emberek, akiket látsz, nem egyik pillanatról a másikra lettek azok, akik. Hosszú, nehéz és sokszor fájdalmas állapotokon mentek keresztül, mire eljutottak oda, ahol most vannak. A lényeg, hogy keresztül mentek rajta és nem álltak meg.
Amikor ott vagy a pillanatban, a választás pillanatában, hogy ugorj vagy sem az életed és a szabadságod van a kezedben! Abban a pillanatban döntesz a felébredés és az álmodás között. Akkor dől el, hogy az univerzum tud-e rajtad segíteni.
Zentai Anna asztrológus ajánlása ehhez az íráshoz
Hidd el, az angyalok, Isten, bárki azonnal jön neked segíteni, ha elindulsz. De szenvedni, tudsz egyedül is, ahhoz nem kell segítség. Az már nagyon jól megy önállóan is.
A Mesterem mindig azt mondta, sértődjek meg nyugodtan. Ha személyes sértésnek veszem, amit mond, csak egoban vagyok és soha sem fogok fejlődni. Mondtam neki, velem így nem beszélhet, sérteget és aláz és elegem van belőle! Ekkor mosolygott egyet, hátat fordított és ott hagyott. Én meg ott maradtam az egommal.
Dühös voltam és elkeseredett. Aztán elmaradt az ego uralma, és többé nem sértődtem meg, hanem végtelenül hálás voltam, hogy végre van egyetlen egy ember ezen a világon, aki nem fél attól, hogy nem fogom szeretni, ha őszinte velem. És alázatos tanítvánnyá váltam.
(Többen kérdeztétek kik a Mestereim. Majd egyszer elmondom, de a sikereimhez nem az ő nevüket szeretném felhasználni, mint ahogy teszik ezt manapság jó sokan. A mester hírnevét felhasználni ahhoz, hogy a saját hírnevemet növeljem….)
Nézz végig az ismerőseiden. Mind azok, akik energiát rabolnak tőled, soha sem fogják a szemedbe mondani az igazságot, mert akkor nekik is változni kellene, azt meg valószínűleg nem akarja. Kegyes hazugságokkal tömik az agyad, és te a szeretteidnek elhiszel mindent, hiszen szeret, biztosan jót akar.
És ez az ego játéka.
Ezért olyan nehéz kilépni a komfortzónából, mert sok dologgal, sok emberrel kell szembenézned. Mind közül a legnehezebb önmagaddal szembenézni. És annyi gondod van így is, ki akar még egy lapáttal rápakolni a nehéz szekérre, amit így is alig bírsz tolni.
Mi is az a komfortzóna?
A komfortzóna azon viselkedésminták összessége, amelyek között az egyén szorongás-mentesen tud mozogni és anélkül tudja megválasztani cselekvéseit, hogy kockázatot vállalna. (Wikipédia)
Nem tudod kikerülni a szorongás érzését! Fogsz szorongani. Tudod meddig? Amíg nem ugrasz el a szakadék széléről! Mert ugrás után megszűnik a szorongás, megszűnik minden, amitől féltés és a cselekvés lendülete olyan felszabadító energiát ad, hogy azt fogod észrevenni, hogy ugrás közben szárnyaid nőttek.
És nem! Nem elég egyszer ugorni. Ha már sokat csináltad megszokod, szokásoddá válik és észre sem fogod venni, hogy mikor ugrasz, mert teljesen természetes lesz. Annyira természetes, mint most az, hogy levegőt veszel.
Kezdd pici, apró lépésekkel. És ha azokkal sikert értél el, jöhetnek a nagyobb dolgok
Hogyan lépd át a komfortzónád határát?
Ahogy fejleszted az önismereted, úgy fogod egyre tisztábban látni, mikor érkeztél el a komfortzónád határához. Ilyenkor azt fogod tapasztalni, hogy frusztrált vagy, hisztis, fáradt és elmenekülnél. Ezerrel tombol benned a veszteségtől való félelem, és a félelem a bizonytalanságtól megőrjít. Biztosan azzal fogod magad szembetalálni, hogy a két döntés közül melyiket válaszd. És nagyon nehéz lesz a döntés. Az egyik félelemmel és rettegéssel tölt el, a másik megnyugtat. És te szenvedsz attól, melyiket válaszd. A döntésképtelenség miden erődet fel fogja emészteni. Így fontos, hogy gyorsan dönts és mindig úgy, ami előre visz.
Nos, mindig azt a döntést válaszd, amelyik félelemmel tölt el. Mert az fog kihozni a komfortzónádon kívülre. Ami megnyugtat, az bent tart. Mindig a rizikósabb, a félelmetesebb az a döntés, ami előre visz. Nincs jó, vagy rossz döntés. Csak olyan döntés van, ami előre visz, és olyan ami hátráltat a céljaid megvalósításában.
Ha nagyon nem tudsz dönteni, az azért van, mert már nem látod tisztán a célt. Tehát mi is a célod? És ebben a helyzetben most mi visz előre a céljaid sikeres megvalósításának irányába?
Dönts most és cselekedj a céljaiddal, döntéseiddel összhangban azonnal.
Még mindig nem látod, hogy hogyan tovább?
Nézd meg az erről készített videómat, kattints >>> Hogyan tovább? <<<
Díjtalanul, MP3-ban is le tudod tölteni.
Pont így érzem én is. Rengetegszer voltam dühös, ha a Mesterem olyan mondott amit utáltam. Azt csodálom, hogy még mindig szertettel segíti az utamat. Nagyon hálás vagyok!