Megtörténhet a minőségi változás az életedben!
– Mester! Ki sem merem, tudom mondani, ami az elmúlt napokban a szemem elé tárult. Érzem, hogy nem tudom nem megtenni, mégis félelem, fájdalom szorítja a szívemet. Tisztán látom a következő lépést. A múlt csodái és gyönyörűségei kezdenek szertefoszlani és az elengedés szomorúsága teljesen összezavar. Érzem, döntéseimet a be nem avatkozás szemléletében szükséges meghoznom. Ám meg kell hoznom, különben öntudatlan teremtéseim, beavatkoznak a megállíthatatlan változás folyamatába.
Mégis nehéznek érzem. Tele vagyok Erővel, tettre kész vagyok, ám a földi dolgok szépségeit nehezen tudom elengedni.
Ilyenkor érzem, hogy a szent cél beteljesítése, földi gondolkodással igenis nehéz. Bár egy pillanatig sem kételkedem magamban, hogy megcsinálom, csak most lassítanám a folyamatot. Még élvezném a csodákat.
– A célt tisztán látod. Döntéseidet már rég meghoztad. Régóta cselekszed is. Most nagyobb betekintést kaptál. Miért torpannál hát meg?
– Ohh, hát a veszteségtől való félelem, az ego szeretné ha még egy kicsit minden maradna úgy mint eddig. Van egy pár dolog, amit úgy érzem, nem tudok elengedni, mert annyira fontos a szívemnek. Közben tudom, már elengedtem, a hátam mögött van, és jól esik rá visszanézni. Tudom, még ennél is csodálatosabb dolgok várnak rám. Tudom és teszem a dolgom.
Csak az Önsajnálat erős. Mind azt, amit eddig építettem… elengedni fáj.
Tisztán látom, ki vagyok, mit akarok, mi a dolgom, merre tartok, mi visz előre.
Csak…most egy kicsit szeretnék önző lenni. Csak élvezni és szeretni, kapni és nem elveszíteni.
– Ez valóban önzőség volna? Talán nem érdemelsz meg bármit? A Mindent?
NAGYON FIGYELJ ARRA, hogy a régi paradigmáid motiválják a döntéseidet, vagy tisztán látva magadat hozod meg a küldetésed?
Önsajnálatod, a veszteségtől való félelmed, egod, valódiságokat suttognak a füledbe, vagy hazug képekkel fárasztják az elméd?
ITT ÉS MOST, mind az, amit bátran látni engedsz magadnak, valóban elengedni szükséges, vagy megengedni?
A Minőségi változás az életedben, ugyanabba a körbe sodor, mint eddig mindig, vagy egészen másba? Ha ez egy szintlépés, akkor a gondolataid, érzéseid, céljaid, döntéseid, fizikai megnyilvánulásaid, valóban ugyanarról kellene, hogy szóljanak, mint eddig bármikor?
Ha minden megváltozott, akkor hogy lehetnél ugyanabban a helyzetben, mint eddig bármikor?
– Ohh, hihetetlenül felszabadítanak a kérdéseid! A fájdalom a régi, a boldogság az új? Miért is kellene lemondanom a bármiről? Hiszen csak egy gondolatot kell elengednem:
AZT A GONDOLATOT, HOGY RAGASZKODOM!
TEHÁT ELENGEDEM A RAGASZKODÁSOMAT AHHOZ, HOGY BÁRMIHEZ IS RAGASZKODOM?
– Miért is kellene lemondanod bármiről, ami őszintén boldoggá tesz?
Tisztán látod már mi az. nem kicsinyes egod, veszteségtől való félelmed irányítanak. Engedd el ezt, hogy téged ezek a kicsinyes dolgok befolyásolni tudnának.
BÍZZ ÉS HIGGY ÖNMAGADBAN KÉTSÉGEK NÉLKÜL. TAPASZTALATAID MINDIG MEGMUTATJÁK HA HALVÁNYULNA TISZTÁNLÁTÁSOD. KÖLTÖZZ BELE AZ ÖNSZERETETBE ÉS BÁTRAN HALADJ TOVÁBB AZ UTADON.
Nem vár rád sem szenvedés, sem fájdalom, sem szomorúság! Csak csoda és boldogság!
Pont ezért érzed, hogy a következő lépést, nem tudod nem megtenni!
Ha hazudsz, akár a legkisebb dolgokban is, akár magadnak, akár másoknak, elbuksz!
Ha őszinte vagy magaddal és mindenkivel, minden rendben van!
ENGEDD MEG!
ENGEDD!
TEDD!
TEDD MEG!
– Minden rendben van! Bőség van! Béke van! Hálás vagyok! Megadtam magam!
Új hozzászólások