„…most már reménytelin nyílik ki a szemem reggel.”
Egy különleges írással készültem Neked mára.
Miért különleges?
Különleges, mert nem én írtam, hanem egy olyan ember, aki bátran belevágott a valódi önismeretbe és elkezdte megtapasztalni, mi az, hogy ÉLNI.
Különleges, mert olyan élethelyzetekről ír -és arról hogyan kezelte régen és most-, amelyekbe nap mint nap kerülünk mindannyian.
Különleges azért, mert csak néhány hete döntött úgy, hogy segítséget kér tőlem és lám máris micsoda eredményei és megélései vannak.
Átadom a szót Mátrai Péternek, akinek -vágatlan- nekem küldött levelét olvashatod.
Szia Bogi!
Óriási és naggyonjó és csúcsszuper az eddigi 3 videód!!
Gratulálok, nekem rengeteget segített, felnyitotta a szememet, főleg abban hogy mit hittem eddig megfelelő állapotnak és mire kell figyeljek. Napok alatt jöttem rá dolgokra, alkalmaztam a tükörtörvényt és akár 10 perc alatt is ki tudtam hozni magamat negatív állapotból, önellenőrzéssel és elfogadással.
Főleg magam elfogadásával … hogy bevalljam hogy rosszul gondoltam valamit, vagy elfogadjam ha valaki felnyitja a szemem, hogy megváltoztassam a gondolataimat egy adott dologról. Piszok nehéz szembenézni magammal, de egyre jobban megy és már kezdem élvezni.
Egy hete már nem úgy kelek fel hogy forduljon fel a világ, most már reménytelin nyílik ki a szemem reggel.
És most már kezdem látni az elmúlt hetek cselekvéseit, hogy honnan is jönnek, miért alakultak ki. Nincs összhangban a szellemi világom a 3D-vel. Nincs meg a szinkron. Vagy ülök a teljes megnyugvás állapotában és hiszek benne hogy jó irányba haladok, hogy megkapom a szerelemmunkát, a megfelelő lakhelyet, a csodapárt … no de semmit sem teszek, vagy ha igen, akkor totál átgondolatlanul és belső hangomat figyelmen kívül hagyva.A másik mikor félelemből, az eszemre hallgatva próbálok pánikszerűen cselekedni. Ezek váltakoznak egymással … most már összhangba kell hoznom, ez a lényeg. Beláttam hogy hiba volt ész nélkül felmondanom úgy hogy semmi sincs ahová mehessek és semmi tartalékom sincs … ilyen hűbelebalázs módjára nem cselekszünk. Igen, büszke vagyok a lépésre hogy megtettem … de azért bebiztosítottam magam, hogy ha mégsem oldom meg a dolgokat a hó végéig, akkoris megmarad az állásom és maradhatok még ha szükséges. A lakástól sem szabadulunk meg észveszejtve, csak hogy legyen tartalék pénzem … ez így hülyeség.
Ha van tartalék, akkor semmi sem ösztönöz a cselekvésre, továbblépésre, mert nyugtázom hogy van a számlámon és élem tovább a kényelmes kis életemet … míg el nem fogy … a pénzem és az életem is.
Nem ragaszkodom a birtokláshoz … erre nagyon büszke vagyok. Pl múlt héten elhagytam a tárcám, benne az összes pénzemmel … vagy valaki lenyúlta … 6 éve volt egy hasonló és akkor hetekig a mélydepresszió és a gyűlölet között lebegtem … most meg remekül kezeltem … a környezetem nem is értette hogy miért nem pánikolok és aggodalmaskodok emiatt. Ezért én nagyon-nagyon büszke vagyok magamra!!! ?
Na és az emberek körülöttem … akit eddig gyűlöltem, mert megmondta a frankót, most meghallgatom és teljesen elfogadom. Tudom hogy egy sötét börtöntöltelék, hogy néha agresszív, hogy primitív megnyilvánulásai vannak, de sokkal jobb emberismerő mint én, sokkalta jobban hallgat a belső énjére és cselekszik, ellentétben velem. Igen, a külsőségek ellenére neki megy. Hihetetlen erre rájönni. Most már igyekszem másképp tekinteni a körülöttem lévőkre. Így sokkal elviselhetőbb. ? Persze ennek folyományaként ők is másképp állnak hozzám, ez feltűnt.
Keveredik az ész és az érzelem, most ez katyvasz. Igyekszem nem félelemből cselekedni, de azt sem hagyom hogy fél méterrel a föld felett járva, fenenagy pozitív gondolatfelhőben vigyorogva várjam hogy a sült galamb a számba repüljön. Össze kell hangolnom a tisztánlátásomat a 3D-vel. És igen, ehhez segítséget kérek … Tőled!!! ? Ha kell, még egy Skype tréninggel, vagy valami mással. Most már tudom hogy nem tudom. ?
Nagyon köszönöm a videókat!!
Mikor Skypeolunk? ?
Mátrai Péter
0 hozzászólás