Célok? Minek? Hiszen az Út a fontos!

Emlékszel még az előző blogbejegyzésemre a az Önismeret útja az El Caminon át vezet címűre?

Érdemes elolvasni, mert most ennek a gondolatán megyünk tovább!

„Hogyan tudsz rálépni az Utadra? És mi köze van ennek a Mágushoz és az El Caminohoz?
És mi köze van mind ennek az önismerethez?”

Kedd este van, és „beindult” a bölcsesség fogam. Az úgynevezett 9. helyre nő és szétnyomja az állkapcsomat.

Semmi kedvem most elmélyülni, így egy kis házi pálinkával leöblögetem. Hat! Szuper!

Szerda reggel és sehol a fájdalom! Nagy öröm mert rengeteg dolgom van!

Fotózás, egyéni tréning, egyeztetések, helyszín tárgyalások, stratégiai tervezés, döntések sorozata.

16:00 indulok Budaörsre, dolgom van, aztán egyéni tréning.

Már a ülök a megbeszélt helyen és érzem, ahogy a fogam újra jelez, indul és magával ragad.

Kikapcsolom a fájdalmat, most nincs időm foglalkozni vele, mert most más a dolgom.

Az egyéni tréning, nagyon mély témákat hozott fel. A hölgy hatalmas változásokon megy keresztül, fénysebességgel tágul a tudata, nagyon mély dolgokról beszélgetünk.

A szavak nehezen jönnek belőlem, ezen a szinten a szavak csak korlátozzák az információt, a hölgy pedig most szembesül először igazi önmagával így lassan és óvatosan haladunk.

Letelt a két óra, elbúcsúzunk, újra teret adok önmagamnak és érzem, ahogy robusztus erővel tőr rám a fájdalom. Úristen még át kell szelnem az egész várost, dél Budáról észak Pestre visz az utam.

Nem is értem a zéró toleranciát! Szerintem egy pohár sör vagy egy pohár bor kevésbé teszi veszélyessé a vezetést, mint egy őrült bölcsesség fog, aki oda akar nőni, ahol nincs hely. 😀

Lassan és óvatosan haladok, bár a diszharmonikusan vezetők egyre jobban zavarnak. Végre leparkolok a ház előtt.

Pár perc pihi, erőt gyűjtök, hogy fel tudjak állni.

Most nem a gondolkozásé, hanem a cselekvés ideje van.

„Gyerünk Bogi állj fel!”

A Kedves az ajtóban tárt karokkal és széles mosollyal vár. A röpke telefonbeszélgetésünk az út során egyértelművé tette számára, hogy valami nagyon nem kerek. Nem kérdez, csak szeret és most ez a legtöbb, amit tehet.

Tiszta tudatra van szükségem.

Régóta nem szedek fájdalom csillapítót, és most a pálinka sem fog segíteni, ha meg akarom érteni mi történik bennem.

Hol siklott el a figyelmem, mit nem vettem észre, mivel ön-szabotáltam magam megint. Hatalmas project tervezésében és kivitelezésében vagyok benne.

Megváltoztam, az OtthonFa közössége is megváltozott, így fejleszteni szükséges. Menni kell tovább! De valamit nem vettem észre. rendben, az éjszakát a felismeréseknek szentelem.

A fájdalom már a gerincemben is görcsöt okoz, az egóm egész éjszaka csillapításért könyörög. reggel a tükörben látható a gyulladás, mintha egy almát vettem volna a számba! TE JÓ ÉG! 9 óra, 11kor egyéni tréningem van!

Döntök, megyek és remélem, hogy a szent célom szerinti cselekvés segíti majd a gyógyulásom. Mindig segít, így most sem lesz ez másként.

Ránézek a telefonomra. Akivel 11kor találkozóm van írja, hogy lázas. Ohhh, hát akkor nem úszom meg az önmagammal való szembenézést.

Délre rángatja a testem a fájdalom.

Én csak megyek, megyek egyre beljebb. Kezd erőt venni rajtam az önsajnálat, hiszti, bőgés, rázkódás! A Kedves hagyja, hogy járjam az utam, nem avatkozik közbe!

A Skorpió újhold nem hazudtolja meg magát! Radikálisan jelez, hogy valamit figyelmen kívül hagytam!

Írok, és írok, ez mindig segít rendet tenni bennem.

Egy fél órás „OM-os meditáció” lenyugtat és segít visszatalálni önmagamhoz.

Fekszem, kelek. Az egóm egyfolytában dumál.

Le kell csendesítenem, mert így nem fogom meghallani az égi hangot.

Bekapcsolok egy természetfilmet, az még jobban lenyugtat, leköti az egóm és közben tudok utazni befelé.

A fájdalom nem múlik, a duzzanat kétszer akkora. Még délelőtt írtam Mesteremnek, nem válaszolt. Ez ilyen, most így segít. Válaszolt, csak nem hallom. Na jó, most volt elég!

A Kedves végig dől az ágyon és elájultan elalszik.

Nézem és szeretem.

Felidézek csodálatos pillanatokat az életünkből, érzem, ahogy emelkedik az energiaszintem. Tompul a fájdalom, tisztul a fejem. Szép pillanatokba kapaszkodom, hogy repítsenek egyre beljebb, egyre feljebb.

Befekszem egy nagy kád forró vizbe, és közben…..

Most már mindent értek. A felismerés elementáris erővel hatott rám!

2 óra múlva a duzzanat szinte teljesen eltűnt, a fájdalom elszállt!

Meghoztam a szükséges döntéseket, és a belső teremben meg is tettem az első lépéseket! Az összes korlátot átugrottam, ami feljött!

Hajnalban felébredt a Kedves és a mosolyom láttán nagy megkönnyebbülés lett úrrá rajta!

– Édes elmúlt a duzzanat!
– Igen, dolgoztam rajta!

Könny szökött mindkettőnk szemébe a boldogságtól, mert éreztük, új kört indítottunk!

Teljesen tisztán látom a célt magam előtt, bátran meghoztam a szükséges döntéseket, és cselekszem.

NE VÁRD MEG, HOGY FÁJJON!

Nos, ilyen az ember! A legtöbbször megvárjuk!

Lásd meg a személyes történetemben a Te tükrödet!

Hogyan találj rá a saját utadra?

1. csendesítsd le az elméd
2. légy egy kicsit egyedül
3. tűzz ki célokat
4. hozd meg a szükséges döntéseket
5. tedd meg az első lépést!

Ez az El Camino! Amikor hosszú kilométereket sétálsz magadban, ezen a folyamaton mész keresztül.

És ha eltévedünk, ha káoszba találjuk magunkat, megrekedünk, annak mindig csak egy az oka!

NEM TŰZÖL KI CÉLOKAT!

Tudom, most azt kérdezed, hogy ha nem a cél a fontos, hanem maga az utazás, akkor minek tűzzél ki célokat?

MERT A CÉL AD ÉRTELMET LÉTEZÉSEDNEK!

SOHA!

SOHA NEM AZ A CÉL FOG MEGVALÓSULNI, AMIT EREDETILEG KITŰZTÉL!

HA NEM TESZEL ÉRTE, AKKOR SOHA SEMMIT SEM FOGSZ ELÉRNI AZ ÉLETEDBEN!

HA TESZEL ÉRTE, AKKOR SOKKAL TÖBB MINDEN FOG MEGVALÓSULNI!

A belső utazásod lebegjen most a szemed előtt, mint legfontosabb cél! 

Indulj MOST!

Hogyan támogatja Mágusi minőség a Belső El Camino-t?

Folytatása következik…..

 u.i.: Ha kérdésed van, kérlek hozzászólásba tedd fel! Hajrá!