Ki az a belső gyermek, és miért szükséges rendezned, felszabadítanod magadban?

Milyen biológiai, szellemi, érzelmi, lelki turmix is vagy te valójában?

És hogyan támogatja, vagy gátolja, hogy elérd, amit akarsz?

Ki az a belső gyermek?

Erre a legegyszerűbb válasz: te itt és most.
Mert ha még nem találkoztál vele a szellemi térben, akkor biztosan az összes sértődöttsége, fájdalma, befagyása, traumája ott van a felszínen és átéled minden nap újra meg újra meg újra…….. örökön örökké.

Ismerted Freud és Jung munkáját a gyermekkori traumák hatásairól a felnőtt életünkre nézve? Jaj de jó, hogy nem olvastad el feleslegesen azt a kb 5000 oldalnyi szakszöveget. Beszélgettem Freuddal, és Junggal is, nehéz emberek, meg olyan lassúak, és baromira kell rájuk figyelni, és igazából egyszerű képletet vázoltak fel:

Ha nincs rendezve a gyerekkori sok szarság két dolog történik

1. éretlen, gyermekes, felelőtlen, felelősséghárító életet élsz, és fügsz mások megítélésétől, és a szerelmeiden állsz bosszút kicsinyes egós harcokban, minden gyerekkori sérelmedért.

2. a saját gyerekeiden állsz bosszút. Mindenért! Mert rajtuk könnyű. Ezért van bűntudatod, hogy szar szülő vagy.
Tudom, nekem is kicsapták a biztosítékot. Ez van. Szóval innen indulunk.

Ki az a belső gyermek és miért vannak traumái, befagyásai?

Egy olyan személyiségrészed, aki hordozza az összes valós és vélt sérelmet, amit mínusz 9 hónapos korodtól kezdve 3, majd 8, majd 14, majd 21 éves korodig elszenvedtél.

Elsőként a szüleidtől, tesóktól, nagyszülőktől, tanároktól, barátoktól, és az össze embertől, akivel valaha találkoztál 21 +9 hónap alatt.
Nos, a legmeghatározóbb időszak az a mínusz 9 hónap a fogantatástól a születésig. Az összes hordozott terhünk 50% már meg is van.

Majd úgy 3 éves korig meg lesz a maradék 45%, és 8 korunkra 100% ban felvérteztünk magunkat terhekkel, traumákkal, fájdalmakkal, önkorlátozó hiedelmekkel, utána csak ezek kinővései és színes választékú permutációi jönnek létre.

Mínusz 9 éves korodig “betöltődik” minden tudás (szenvedés, öröm, boldogság, teher, trauma, karma) amit az őseidtől hozol. Régi korokba nyúlnak vissza a családfád? Annál többet. Sok reinkarnációd volt? Akkor még azt is mind add hozzá, és még azt is, akiket a sok reinkarnációban az őseidnek hívtad.

Kezd alakulni a biológiai, szellemi turmix, aki te vagy

És akkor megszületünk, juhuuuuuuuu, életünk legnagyobb terhe kijönni anyuból. Ez akkor seb az elmében, hogy nem csoda, ha életünk első 6 hónapjában mást sem tudunk tenni csak bömbölni, aludni, enni, és tölteni büdivel a sok pelust.

Miközben létezésünk első 6 hónapjában, információs feketelyukak vagyunk, és másodperc alatt 400.000.000 milliónyi bit információt dolgozunk fel. Ha alszunk, ha ébren vagyunk. Valahogy be kell tájolni magunkat.

És ott van anyu, apu, ők is vannak valahogyan (általában nem jól, hulla fáradtan), és hát figyeljük őket, mi ez a bolygó, és hogyan kell itt élni, túlélni.

Megtanulunk mindent tőlük. Jót, csodákat, és hazudni, alakoskodni, ködösíteni, felelősséget hárítani, hogyan kell energiát rabolni, hatalmaskodni, bosszútállni, az üss vagy fuss túlélési technikát, és minden pillanatban, szívjuk magunkba az összes energiájukat. Jé anya, nő. Jé, apa férfi. És kész is a nemi ideál.

Megtanuljuk hogyan kell szeretni. Pont úgy, ahogy anya és apa minket szeret, és ahogyan egymás szeretik. Ellessük, megtanuljuk, és jól begyakoroljuk, mit kell tennünk, gondolnunk, éreznünk, hogy azt mondják : szeretlek.

Vagy ha nem is mondják, de amikor figyelnek, ajaj az milyen jó, így mindent elkövetünk, hogy figyeljenek.
Kiabál? Na és! Üt? Na és? Legalább figyel, és ha rám figyel az azt jelenti szeret. És az jó.
Elkurvulunk? Persze. Szuperképességgé fejlesztjük, hogy mi ránk figyeljenek és senki másra!

Nos, ezért nehéz pontosan megállapítani azt a fix pontot, honnan is induljunk, amikor a belső gyermekről van szó.

És pont mikor minden sinen van, jön a tesó

Majd rajta bosszútállok! Juhuuuuu
Persze eljátszom mennyire szeretem, mert ilyenkor megdicsérnek.
És eljön a 8 éves kor, amikor már mindent tudok, mindent addig gyakoroltam, míg bevésődött, és kész is vagyok a világ megváltására.

Tudok, okos vagyok, mindent tudok, mindenről van véleményem, erre nem hagyják, hogy elmondjam. Sőt, nem is veszik komolyan!!!!!

És jön a sötétség kora, a pubertás kor

Itt a sötétség nem azt jelenti, hogy sötét vagyok, mint állat. Azt jelenti, hogy átalakulok, gyerekből kis felnőtté, berobbannak a nemi hormonok az agyamba, agresszívvé válok, mindenki hülye lesz, akit agyon akarok verni, és senki se ért meg. Nagyon magányos, fájdalmas ez az átalkulás.

A pubertás kor rosszabb, mint meghalni. Mert egyedül, úgy hogy senki se ért meg, agyam nagy része berobban, a dnsem nagy része berobban, és miközben az egész mindenségem átalakul, matek dogát kell írni, meg anyám üvölt, hogy nem jöttem haza időben. Mi a f@&#s?

A tanárok tök bénák, és egyébként is ronda vagyok és senki se szeret. Meg kéne dögleni. Jöhet valami, csak had üssem ki magam, hogy egy pillanatra legalább érezzek valami jót is, ne csak ezt a szart, ami elönti az agyamat.

A szüleimtől agyf@&#st kapok, mert állandóan jönnek rinyálni, hogy aggódnak értem. Meg nem mehetek el bulizni. Kikészülök tőlük, minden szarjukát rámöntik

A tanároktól herótóm van, annyira gyökerek, baszki jobban tudok angolul, mint ő, de ő nyomja itt nekem: memoriterezz, különben megbuksz.

Hát buktass meg, édes istenem, én már vagy nem itt leszek, vagy nagy menő leszek, te meg még mindig itt fogod tolni a memoritereket, baromarc.

Háború az egész élet, mi a f@&#sznak van értelme élni??? Anyámék is nyomorék életet élnek, komolyan, ezért érdemes itt güzülni?

No, és aztán első szex után valami megváltozik

Az önkielégítések, a porno, a közös masztik, és egy kis tapi, jó volt, de ez!!!!!!

És jön a nyugalmasabb időszak

3 éves kortól kezd el mindenki maszturbálni. Ha hagyják, ha nem keltenek benne bűntudatot. Ha hagyják, könnyebb lesz a pubertás kor, mert ezt is, mint mindent, könnyebb átélni kielégülten, mint hormonoktól megfulladva.
8 évesen tessék a gyereket egyedül hagyni a szobába, meg a fürdőszobába, hagy tegye a dolgát. Mindenkinek könnyebb, ha a gyerek ki van elégítve.

Apropó, téged békén hagytak ebben a témában?

A fiúkat is szokták emiatt bántani. Na és, hát naponta lepedőt mosol. És?

Freud és Jung is meg vannak arról győződve, hogy ha gyerekkorban tabu a szexualitás, az önkielégítés, az orgazmus, akkor ne csodálkozzunk, ha a kamasz gyerek droghoz nyúl, hogy lecsitítsa lázadó tüzét.

Szóval nálad ez hogy volt?

Vissza az elejére, hol is tartunk?

mínusz 9 hónapban mi történt? Anyuval? Apuval? Velük?
Mi történt veled úgy 3 éves korodig?
Mi történt veled 8 éves korodig?
Mi történt veled 14 éves korodig?
Mi történt veled 21 éves korodig?

Minden: mentve!

Minden kornak megvannak a maga sajátosságai, válságai, történelmi, gazdasági, politikai háttere, ami hatással van a gyerekre.

Amit valaha is átélt, és átéltek a hozzá kötődő emberek, mentve.

Amit anya átél, átéli a pocakban, mentve.

Születés után, amit anya, apa, tesó átél, és amit átél a z életben, mentve.

Majd, minden pillanat, érzés, gondolat, amit átélt 8 éves koráig, mentve.

És kész a felnőtt alap.

Szóval ismerni kell minimum azt a történelmi hátteret, amiben a szülők éltek, amiket átéltek, megéltek, ahogyan szerettek, amilyen volt a 4 intelligenciájuk, a 4 öljük, amiben és ahogyan hittek. Mert arra mind azt mondta a gyermek, mentve.

És akkor most itt vagy te és a sok mentés, a végtelen memória a pszi bankod tele van, és próbálsz normális felnőttként élni.
Majd egy idő után elég és jön az összeomlás. Végre, mert jön az önismeret. Végre. És ezt a sok minden tisztítani, elengedni, kipucolni, rendezni kell.

Ki vagy te a legmélyebb szinten?

Mind azt, amit eddig olvastál. Egy történelmi akasha krónika vagy, egy végtelen könyvtár. És amikor megkérdezi valaki: Ki vagy te?- naná hogy azt se tudod, hanyadikán van elseje.

A belső gyermekedet, nem kell érteni, csináld

Információ, sok mentés, hatalmas káosz.
És ugye erre épült fel a felnőtt életed.

És akkor berobbant a 21- század, berobbant az érzelmi intelligencia trendje, és jött, hogy szabadítsd fel az érzéseidet, nyitsd meg a szíved és ez mind, mind, mind a nyakadba ömlött.

Majd jött 2012, jött a spirituális intelligencia és az érzelmi káoszbe belerobbant az egész univerzum, a végtelen tudás.
És akkor jött Bogi: Nem kell érteni, csak csináld, és jobb lesz.
Na köszi!

Az alap, hogy a szüleinkre nem haragszunk

Gyereket akartak, mi meg őket választottuk, ők megadtak mindent, amit abban a történelmi korban csak tudtak.
De az az idő elmúlt.
Új élet van.
És neked felnőttként nem az a dolgod, hogy a szüleidet hibáztasd, hanem vállaj felelősséget azért, aki vagy, ahogyan vagy.
Rakd rendbe önmagad.
Nincs helye se a bosszúnak, sem az önsajnálatnak.
Pici, apró lépésekkel haladva, rendezd magad, rendeződik akkor minden körülötted.

Ne legyen bűntudatod a saját gyerekeid miatt

Majd felnőttkorukban jönnek Bogizni. De gyanítom, nem lesz rá szükségük, mert végtelenül hálásak lesznek neked, hogy tolod az önismeretezést, és így nekik is egyre jobb.
Ha lenne gyerekem, nekem is azt mondaná 18 éves korában, hogy elb@&#sztam az életét. No para. Majd rendbe rakja magának.

Emmanónak (Losi 8 éves kislánya) is mondtam, nem járna velem jól, mert szigorú lennék nagyon.
Pl: Nincs ebéd, míg nem eszel meg egy túrórudit. Nincs víz, amíg nem iszol egy kis kólát. És nincs alvás, míg nem nézed meg velem ezt a mesét.

És mindig mindent meg kellene velem beszélnie. A legmélyebb szinten. Addig, amíg nem fáj annyira, hogy elkezd felszabadulni alóla. Mert én bele fogom nyomni a legfájóbb sztorikba, hogy utána boldog legyen.

És amikor kamasz lesz, minden buliba el akarok menni, de ígérje meg ha nagyon berúgok hazahoz. És kötelezően adjon nekem minden drogból, különben megmondom Losinak. És letiltatja a dílert és csak neki hozhat cuccot.

Persze Emmanó 8 éves múlt és csak kacagott, de majd megérti mennyire komolyan beszéltem.

Amikor láttam rajta a múltkor, hogy valami nagyon nyomja kicsi szívét, mondtam neki, hogy menjünk bőgjünk közösen, olyan jól esne bőgni most egyet.

És mentünk. Bőgni nem sikerült, de egy hatalmas nagy beszélgetés lett belőle, ahol sok kurva anyázás közben (8éves) elmesélt mindent, ami a szívét nyomja.

És a végén megkérdeztem, mit akarsz ezzel kezdeni. Új célok, új terv és gyerünk tovább.

Visítottunk már párnába, rugdostuk a kocsi kerekét, és az apja megtanította megfelelően ütni rúgni, a megfelelő helyre, hogy igenis védje meg magát ha kell, hiszen apa nincs mindig vele.

Sokat rajzolunk. Kirajzoljuk az érzéseinket.

Pénteken este mindig (legtöbbször) zenés táncos mulatságot rendezünk, kötelező romantikus filmnézéssel párosítva.

Nem mehet se fürödni, se fogat mosni nálam, amíg nem beszéltük át a filmet, és hogy miért olyan helyes benne a pasi, stb…

És reggel nem kelthet fel azzal, hogy éhes, vagy egyéb kívánalmai vannak. Nézzen mesét, amíg felkel, és ha felkelek, hagyjon békén amíg én oda nem megyek hozz, amikor végeztem a szertartásokkal.

Kötelezően meditálunk közösen, tér tisztítunk közösen, ha matekról, vagy nyelvtanról van szó, azzal hagyjon békén, de olvasni, vagy ha könyvekről van szó, bőven van miről beszélgetnünk. Én sem tudok mindent, és van, ami nem is érdekel, de ha kell majd megfizetünk valakit, és majd megoldják ők.

Fura anyuka lennék, én mondom., így lennék önazonos

De az én önazonosságom, és minden tudásom, minden jó szándékom sem lenne elég az én gyerekemnek, mikor felnő egy teljesen másmilyen világba.
Még így sem, hogy látó vagyok, nagyjából be tudom lőni az időszálakat, amiknek a legnagyobb a lehetőség hullámuk, és törekszem arra felkészíteni.
Mindent, mindig megoldunk.
Beszéljünk meg mindent. Kommunikáljunk magas szinten, őszintén.
Értse mi a pénz, és hogyan kell bánni vele.
És legyen magas a szexuális intelligenciája.
Bitang jó fej anyuka lennék, de még így is kiakadna rajtam az én kölköm is, ahogyan a tiéd is kifog.
No ép ezért, hagyd már végre békén a szüleidet.

Mindent megadtak neked.

Ne állj bosszút azzal, hogy nem bocsátasz meg, mert csak magadnak, és a gyerekeidnek ártasz vele.
A Te szüleid is valószínüleg nagyra nőtt gyereke voltak. és akkor most mi van.
Magaddal foglalkozz.
Mindkét oldal baromi összetett, gyereknek is rohadt nehéz lenni, meg felnőttnek is.
Itt az idő mind ezt felülírni és új életet kezdeni.

Kezded átlátni mennyi, mennyi, mennyi minden van ott benned?

Hol kezdjük?
Természetesen az 5 érzelmi lépcsőnél.
Apa, anya, nagyszülők, tesók, és mindenki akik hatott rád gyermekként menj végig rajtuk.
Elfogadás
Megbocsátás
Elengedés
Szeretet
Hála
És Juhuuuuuuu felszabadulás! SZABADSÁG!

Aztán jöhetnek a traumák levétele.
mínusz 9 hónapban mi történt? Anyuval? Apuval? Velük?
Mi történt veled úgy 3 éves korodig?
Mi történt veled 8 éves korodig?
Mi történt veled 14 éves korodig?
Mi történt veled 21 éves korodig?
Mindent írj ki, amire emlékszel, amikorra vissza tudsz emlékezni.

Ha nem emlékszel bizonyos szakaszokra, az azért van, mert ott olyan fájdalmas dolog történt, amit ez elméd eldugott 7 pecsét alá. Majd idővel szépen töröd fel a pecséteket és hozzáférsz agyad eldugott részeihez, ami agyad kb 90%-a, és dns ed titkos 70%hoz.

Hogy ez mennyi idő?

Nem tudom. Mennyi idő alatt szedted össze a sejtmag végtelen tudását, amiből 7 billió van a testedben?
Számít?
Nem!
Az számít, hogy napról napra szabadulunk fel az önismereti önfejlesztésnek hála. És csoda éveket teremtünk magunknak, törekedve arra, hogy kihozzuk magunkból a maximumot.
Most komolyan, ha kb csak 50000 éve vagy ott a Földön, mekkora ez a pszi bank?

Jó is, hogy nem férünk hozzá emberként. Nem az a dolgunk. Az, hogy örömben, boldogságban éljünk, élvezzük az életet, pont úgy, ahogy gyerekként kellett volna. Csak játék, semmi felelősség, semmi munka, semmi házimunka, semmi dolog, csak élni, játszani, szabadon.
8 éves koráig hagyd békén, hagy legyen gyerek!

Én 41 éves vagyok Hidd el, baromi sokat foglalkoztam már magamban Kicsi Bogival.
És most én is egy belső gyermek transzmutációban vagyok benne. Ilyen az élet. Összhangban vagyunk a természettel, az univerzummal, akkor mindig az jön, amivel ép foglalkozni kell.
És mi azzal foglalkozunk, és sokkal jobban vagyunk. Napról napra. Ilyen egyszerű.

Aki gyors megoldást akar, ne önismeretezzen

Mert az önismeret nem egy technika, hanem egy életforma, életelőny, mert nagyobb részt merítünk a tudatosságból. Hiszen nem csak befele toljuk az új infót, hanem kifele lökjük a korlátozó hiedelmeket, traumákat, és mindent, ami már nem önazonos.

Szembenézünk a legfájdalmasabb érzésekkel is, elengedjük őket, és építjük tovább az új szabad, saját életünket.

Szerintem ez a legjobb példa, amit a gyereknek adni lehet!

Ép ezért vagy te elképesztően menő, hogy te csinálod!

És ezért vagy sokkal jobban, hogy “csak” önismeretzel, mintha mindenféle technikákra járnál.
Én csak önismeretezem. 😀 Csak 😀
Na lépjünk tovább.

Mi fog történni?

Megvan az 5 érzelmi lépcső, összeírsz mindent, amire csak emlékszel és nem volt jó. Majd ezeket szépen elengeded.

Múlt, elmúlt, nincs többé. Vesszen végre az identitásodból, és szabadulhasson fel a szabad akaratod, a szabad tudatod a sok régi program alól.

Jaj ki leszek én a programjaim nélkül? – sipítozik az ego

De ahogy az elmúlt évezredekben, most is, én győzök. 😀
Nem harcolok, békében, szeretettel átölelem őket, majd elengedem, és továbblépek.
Ahogyan megölelgetlek téged, ugyanúgy ölelgetem magam, és a belső gyermekemet is.
Békében vagyunk, egymást támogatva, közösen rendezzük közös dolgainkat.

Emmanó is kiemelte, hogy mi sosem veszekszünk. Nekem az a fura, hogy neki ez fura. És nem azért, mert nem veszekszünk a gyerek előtt. Gyerekkel, vagy gyerek nélkül is meg kell tudni őrizni az önazonosságot. Nem veszekszünk, átbeszéljük, megegyezünk.
Van, hogy Emma provokálna veszekedést. Ilyenkor javaslom neki, hogy űvöltözze ki magát, aztán lenyugodva beszéljük meg, Vagy mondja, dühöngje ki magát, de azt tudatosítsa, hogy nem velem van baja.

Most, hogy elmúlt 8 éves, persze okos lett, és mindent tud, és beszólogat, még az apjának is 😀 És indulatos, és szenvedős.
Pont mondtam valakinek, hogy szülőnek lenni igazából azt jelenti, hogy önismereti tréner vagy, motivációs tréner, lelki szemetesláda, alkoholfutár, drogdíler 😀 (viccelek) , szexuális felvilágosító, pénzügyi tanácsadó, és végtelen szeretet forrás, aki garantálja az érzelmi biztonságot.

De valójában szülőnek lenni sem más mint gyereknek lenni. És talán pont itt lesz a lényeg. Nem kellene egy szülőnek sem elfelejteni milyen volt 3 évesnek lenni, 8, 14, 16, 18, 21. És akkor talán minden könnyebb lenne.

Mert valahol ott siklik ki a szülő, amikor végre igazán tud szülősdit játszani

Elönti a félelem, az aggodalom, a rettegés, a védelmező és kész is a gyerek teljes energetikai elnyomása. De hát ez van.
És majd a gyerek felnő, ahogyan te is, és eljön önismeretezni, ahogyan te is, befizeted a Clubba, ahogy magadat is, és majd rendbe rakja magát.
Ahogyan most te is.
És igen, ez mindenre pozitív hatással lesz. Pénzügyeidre, párkapcsolatodra, barátaidra, szüleidre, gyerekeidre, karrieredre nézve.
Annyi pozitív, előrevivő haszna van a belső gyermekkel való foglalkozásnak, hogy csak na. Így szakszerűen megfogalmazva 😀
Szóval, láthatod, ehhez a témához sem fogunk unalmasan hozzányúlni.

Az unalom az én halálom.

Kíváncsi vagyok, felfedező, egy igazi kalandor, és egy varázslatos utazásra indulunk most közösen.
Mert mi így szeretünk élni. És önismeretezni is úgy szeretünk, hogy legyen értelme, A fiszemfaszom játékos, meg mindenféle önismereten jókat szórakozunk, de valódi mély átformáló hatása nincs ránk.

Hiába olvasod el az összes asztrozófiai oldalt, meg mindent, meg az összes többit, ha nem lépsz. Játékos önismeret, aham…. az. Játszok magammal és közben élvezem. Ez a szex.

Az önismeret nem játék, az önismeret Te vagy!

És nem a szakirodalom.
Én értem, hogy Bogira meg kell érni. de jelentem, megértél!
A szüleid nagyon szeretnek téged.
Én is nagyon szeretlek téged!
Most te jössz. rajtad áll a sor, nálad a tudja, hogy megbocsáss végre 50000 év alatt mindenkinek, de leginkább magadnak.
És te is nagyon szeresd magadat.

Ki az a belső gyermek?

Akit most fogsz felszabadítani, akinek csakis annyi dolga van, hogy játsszon, szabadon, vidáman, ártatlan isteni gyermeki lelkesedésben!
Akinek nincs semmi kötelezettsége, dolga, házimunkája, terhe, fájdalma, félelme, csakis önmagérét és a játék szenvedélyéért él.
Igen, a gyerek legyen önző, énközpontú, irigy. Ez lenne a normális. És majd 21 éves korában megtanulja az alázatot, megtanul hátralépni, bölcsé válni.
Legalábbis Freud és Jung ezt mondja.

Szabadítsd fel és éld az önazonos, szabad, saját életedet végre!

Akarsz még több infót, segítséget, gyakorlatokat a belső gyermeked felszabadításához?

Az OtthonFa Önismereti Clubban egy Teljes Belső Gyermek felszabadítási tréninget találsz, ekönyvvel, meditációkkal, egy havi napi önismereti önfejlesztő gyakorlatokkal.

Nézd meg mit is tartalmaz az OTTHONFA ÖNISMERETI ÖNFEJLESZTŐ CLUB

 

Pin It on Pinterest