A belső béke megteremtése sok tudatos önfejlesztő vágya. Hiszen a belső béke elérésével pozitív változás indul el az ember mindennapi életében. Ebben a videóba az alábbi 3 kérdésre keressük a választ: – Miért fontos a belső békéd kialakítása? – Hogyan teremtsd meg a belső békéd? – Mi az az 5 lépés, amellyel garantáltan kialakíthatod a belső békéd? Erről fogsz izgalmas 44 percben hallani az 52. Önismereti 33 adásból. Belső Béke Tavaszi Elvonulás részletek és regisztráció: https://otthonfa.hu/tavaszi-elvonulas-es-feltoltodes/

Hangfelvétel (MP3) formátum:

Kapcsolódó anyagok:

Belső Béke Tavaszi Elvonulás

Szökj meg pár napra a hétköznapok terhe elől és térj vissza újult erővel, feltöltődve.

Transcript (videó legépelve)

Sziasztok OtthonFások! Szeretettel köszöntelek benneteket a mai Önismereti 33 élő Facebook műsorban, ahol megoldásokat kapsz varázslatok és mellébeszélés nélkül. A mai fő témánk, az 5 lépés a belső békéd megteremtéséhez. És hát nem véletlenül választottam ezt a témát, ennek sok-sok előzménye van, úgyhogy ezt egy picit bevezetőként, amíg megérkeztek ide az Önismereti 33 műsorba. Közben írjatok egy hellot, egy sziát, hogyha már itt vagytok! Illetve várom, hogy honnan nézitek a műsort. És természetesen ha vannak kérdéseitek, észrevételeitek, tapasztalataitok így a belső béke megteremtésének a nehézségeivel, akkor azok is természetesen jöhetnek hozzászólásba. Ugye hagyománnyá vált már itt nálunk, az Önismereti 33 műsorban, hogy ez egy nagyon interaktív műsor, úgyhogy mindenféleképpen buzdítlak arra, hogy kérdezz folyamatosan, hiszen akkor még itt, az élő műsorban tudok válaszolni a kérdéseidre, nehézségeidre, problémáidra ötleteket, javaslatokat tudok adni én is, illetve ez a támogató közösség, ami az OtthonFa közösségében kialakult. És akkor én is közben idejövök a videóhoz. Szuper!

Na, és akkor látom, hogy Bernáth Mária, Lakatos Ilona, Nagy Laci, Beka itt van! Matiszlovics Zoli, Koren Mónika, sziasztok, hello! Egyre többen vagyunk. Ne felejtsétek el megosztani ezt a videót a kedvenc csoportotokban, ahol úgy gondoljátok, hogy nagy segítség lehet, hogy hogyan alakítsák meg a belső békét saját magukban a csoport tagjai. És hát osszátok meg a saját idővonalaitokon, illetve hogyha van olyan ismerősöd, akinek szerinted most ez egy nagyon-nagyon sokat adó műsor, akkor természetesen tageld be a nevét, hogy nehogy lemaradjon, akár most itt, élőben, akár hogyha utólag nézi videón. Közbe látom, hogy már Sopronból is van itt valaki velünk és hát nagyon-nagyon szeretem azt látni, hogy külföldről honnan jelentkeztek be, úgyhogy feltétlenül írjátok azt is. Juhuuuuu!

Na, és akkor nézzük is a mai témánkat és a mai műsor tartalmát, hogy miről is fogunk beszélni! Ugye a műsor végén 5 olyan – hát – technikát, hívjuk így, 5 olyan lépést fogsz hallani, ami segít neked abban, hogy meg tudd teremteni a belső békédet. És a műsor első részében pedig arról fogok beszélni, hogy miért fontos és hogy mi az, ami miatt más lesz tőle az életed, hogyha mondjuk belső békében vagy és amikor így készültem a mai műsorra, akkor, akkor így elgondolkodtam. Mert az elmúlt 1-2 hétben nagyon sokszor előjött ez a téma. Legutóbb például szombaton, Antares 2 Önismereti Tréningünk volt, ugye ezek zárt csoportos tréningek és ott is előkerült ez a béke. És így próbálták a csoporttagok megfogalmazni, hogy mit is jelent számukra a béke, hogy hogyan élik meg, hogy, hogyha azt le kellene írni, akkor azt milyen szavakkal tudnák kifejezni. Úgyhogy tőled is ezt kérem most, hogyha leírtad, hogy honnan nézed ezt a műsort, ami az én szívemnek nagyon-nagyon jólesik, akkor mindenféleképpen kérlek, hogy egy pár gondolattal, egy pár szóval írd le azt, hogy neked milyen tapasztalat, milyen érzés, milyen gondolat, milyen szituáció, milyen bármi az, amikor, amikor azt tudod elmondani magadról, hogy belső békében vagy. Hiszen rettenetesen kíváncsi vagyok, mert az a tapasztalat, hogy ahány ember, annyiféleképpen éli meg a belső békét és ami még az Antares 2-n kijött, egy nagyon-nagyon érdekes dolog, hogy különböző szavakkal – boldogság, nyugalom, kiegyensúlyozottság, összeszedettség, a természettel való összekapcsolódás -, tehát jöttek így a, az inspirációk, hogy mit is jelent a belső béke. És amikor elkezdtük lebontani, szavakra szedni, hogy oké, akkor valakinek azt jelenti a belső béke, hogy, hogy, hogy nyugalomban van, akkor mit is jelent az, hogy nyugalomban van és hogy tényleg azt érzi-e. És az volt az érdekes – és az elmúlt 2 hétben ezt több mindenkinél tapasztaltam -, hogy amikor valami nagyobb összefoglaló dolgot próbálunk meg körbeírni a megtapasztalt érzéseink, szituációk által, akkor így olyan könnyen mondunk rá közhelyeket. Mint például, hogy a belső béke nyugalom. A belső béke összeszedettség, lelassultság, stb., stb. És amikor elkezdjük lebontani, hogy és ezek a szavak, amelyekkel megpróbáljuk körbeírni ezt az állapotot, mit is jelentenek, akkor ott vesszük észre, hogy igazából fogalmunk sincs, hogy miről beszélünk. Jajjj! És hát ez egy nagyon érdekes dolog, ezért imádom az önismeretet és ezért imádom a gondolatok világát, mert ugye azért nagyon – hát – szörnyű, hogyha az ember nem belső békében éli az életét, mert akkor pontosan ilyen tapasztalatai lesznek, hogy összevissza vannak a gondolatai. Valamiről gondol valamit, hogy az úgy van, de hogyha lemegy annak a mélyére, akkor rájön arra, hogy igazából mi is van. Meg hogy akkor az hogy is van? Meg miben hiszek? Meg miről mit gondolok? És ez annak az eredménye, hogy amikor nincs meg a belső béke állapota, amikor nem vagyok a középpontomban, akkor sokszor csak így visszaböfögök papagájszerűen gondolatokat, érzéseket, tapasztalatokat. De amikor megvizsgálom azt, hogy a jelen pillanatban mit is jelent nekem ez az állapot, hogy belső béke, akkor rájövök arra, hogy tulajdonképpen nem is tudom annyira megfogalmazni. Vagy, vagy olyan nehéz. És hogy azok a szavak, amiket ennek az állapotnak a leírására használok, lehet, hogy nem is azt jelentik. Úgyhogy én nagyon várom, hogy nektek milyen tapasztalatotok van itt a belső békével kapcsolatban, mert én azt gondolom, hogyha, ha, ha ténylegesen meg akarod tapasztalni a tiszta tudat állapotát, azt a fajta boldogságot, amikor egy megkönnyebbült, könnyű léptekkel tudsz haladni az életedben, az elkerülhetetlen, hogyha, ha, ha nincsen meg ez a belső békéd. Ugye mindig azt tanuljuk, hogy ami bent, az kint. És hogy ez a teljes káosz a világunkban, ez pontosan azért születhetett meg, mert hogy nagyon sokan nem tapasztalják meg a belső békét. Nekem is az életemnek a 2/3-a, az eddigi életem 2/3-a abszolút háborúban és káoszban telt belül, hiszen a különböző személyiségeim, a frusztrációim, a, a vágyaim és a megfelelési kényszereim, a, a jó gyerek szerepem és a, a szabad lelkű szerepem folyamatosan harcolászott egymással, hogy ki döntsön, ki cselekedjen, kinek az akarata érvényesüljön és ugye ez a belső harc, ez megjelent a külvilágomban is. És ugye ez nagyon megterheli az idegrendszert, tehát hogyha nincs meg a belső béke, akkor ugye ennek eredményeképpen egy csomó hülye betegséget be lehet vonzani, amit aztán ugye sokkal-sokkal nehezebb lepakolni, mint ahogy azt szépen megteremtettük saját magunknak. És ugye minden betegség például az a, az a gondolataink őrületéből adódhat. És ezért nagyon fontos az, hogy tisztán lássuk saját magunk gondolkodási módját ahhoz, hogy szépen le tudjunk pakolni mindent, hogy le tudjunk választani magunkról minden olyan dolgot, ami nem szolgál minket, ami hátráltatja azt, hogy magas rezgésben tudjunk lenni. Hiszen hogyha nem vagy belső békében, akkor mind a hangulatod, mind a rezgésed, mind az energiaszinted, az hát valahol a béka popsijának alatta kettővel van. És amikor nem magas a rezgésszinted, frusztráltabb vagy, fáradtabb, magasabb a stresszhormon szinted, kilátástalanságokat tapasztalsz, depressziót, nincs kiút azokból a problémákból, amiket látsz, viszont hogyha belső békében vagy, lelassulsz, lenyugszol és egy sokkal magasabb rezgés állapotra tudsz felkapcsolni, akkor ezek a problémák nem is lesznek problémák. Tehát már nem hangya leszel, hanem elefánt. És az elefántnak a hangya szintű problémák már nem problémák. Jó? Tehát ezért is nagyon fontos az, hogy, hogy ezt a belső béke állapotát, ezt el tudd érni. Ugye a hétköznapokban például hogy élünk? Felkelünk, a vasárnap délután általában már kezdődik a frusztráció, a gyomorgörcs, már pakolunk össze, már fürdünk, hajat mosunk, mindent csinálunk azért, hogy fel tudjunk készülni a jövő hétre, hogy a hétfő reggelt meg tudjuk könnyíteni. Ugye hétfőn, már vasárnap este frusztráltan alszunk el és már hétfőn, már „ú, oké, menni kell csinálni a dolgokat”. És akkor ez így megy péntek délutánig, hogy megy ez a pörgés, a frusztráció, a feladatok, a pipálása, felelősségvállalás, odaérjek időben. „Úristen, már megint dugó van! Annyi dolgom van, nincs, nincs időm szarakodni ilyen apróságokkal.” És megy ez a pörgés, ami még egyébként, szombat délelőtt tökre megvan már a takarítás, a főzés, a mosás, a gyerek, a programok, a mindenféle dolog, amire ugye nem volt idő egész héten, és akkor végre ott van a szombat este meg a vasárnap délelőtt, amikor tudunk pihenni. De vasárnap délután meg már megint kezdődik az őrület, hiszen nemsokára hétfő van. Nyilvánvalóan, amikor valaki már a saját életét éli és az életfeladatára épített businessből él meg, akkor ez egy kicsit átalakul. De akkor is vannak hétköznapok, akkor is vannak feladatok, akkor is vannak olyan dolgok, amiket el kell végezni, olyan, olyan szituációk, olyan döntések, amiért felelősséget kell vállalni, kockázatot kell vállalni egy csomó olyan dologért és ez mind, mind iderángat, odarángat. Közbe mi történik még? Van egy csomó ismerős, egy csomó barát, ott vannak a családtagok és mindenki, mindenki őrülten akarja elrabolni a figyelmedet, hogy rám figyelj, az én problémám, nekem segíts, engem szeress, ha szeretsz, én szeretlek. Jönnek a hatalmi drámák, és akkor ez az őrület megy. És közben pedig, hogyha megnézel egy ősi gurut vagy egy ősi tanítót, akkor igazából azt látod rajta, hogy mint aki be van tépve, halál nyugodt, tök lassan mozog, kiegyensúlyozott, nem beszél problémákról, nem panaszkodik, nincsenek benne stressz fokozó állapotok, hanem egyszerűen csak mosolyog és van. És belső békébe van. És minden tragédiát, problémát úgy kezel, mint hogyha az nem is lenne fontos, mint hogyha az nem is lenne tragédia. Mi meg itt ugye így az ego nyüzsgésében, az ego félelmeiben meg megőrülünk sokszor a félelmektől és azt se tudjuk, hogy mihez kezdjünk hozzá.

Na, és akkor nézzük, hogy, ugye amiről most beszéltem, az igazából azt mutatta be, hogy az az ember, aki nem tapasztalja meg a folyamatos belső béke állapotát, amit igenis el lehet érni és el lehet érni azt az állapotot, hogy csak néha esünk ki belőle, de már rögtön észrevesszük és megtesszük azokat a lépéseket, azokat a gyakorlatokat, amelyek segítenek a belső béke állapotában lenni, és akkor sokkal egyszerűbben, sokkal könnyedebben lehet a problémákat megoldani. A tragédiák nem tragédiák, hanem, hanem egy ilyen halál békés, nyugodt állapotban észrevesszük a csodákat. Végtelen hálát lehet megtapasztalni. És hogy ez nem összekeverendő egy ilyen zakkant spiri, felelősséghárítós állapottal, mert nem, nem akkor vagy belső békében, amikor a kényelmetlen, a kellemetlen, a frusztráló szituációkat, embereket, helyzeteket nem csinálod meg. Ugye a saját példám az az volt, hogy még régen, amikor jöttek a csekkek, annyira idegesítettek, hogy nem bontottam ki őket és ott szépen-szépen gyűltek. De én békében voltam, jól voltam, de amikor ránéztem a csekkekre, akkor meg „úristen, de szarul vagyok”. És az volt a megoldásom, hogy azzal tudtam belső békében lenni, hogy nem foglalkoztam, ki, kiirtottam, kitöröltem, észre se vettem azokat a dolgokat, amelyek kizökkenthettek volna a belső békémből. Ez megoldás? A fenét az! Ez csak felelősséghárítás, szőnyeg alá söprés. Az igazi belső béke az, hogy bármilyen nehézség történik, azzal azonnal szembenézek, nem hárítok, nem menekülök, nem ködösítek, azonnal szembenézek vele és akkor sem borulok ki. Ez az igazi belső béke.

Na, és akkor hogy ezt hogyan lehet elérni, erre fogunk ma 5 lépést végigvenni, és kapsz egy csomó olyan megoldást, ötletet, inspirációt, hogy hogyan tudod ebben az őrületes világban megteremteni a saját belső békédet. Hogy eltűnjön az őrületes világ és a külvilágodban is valójában belső béke általi béke tudjon megkeletkezni.

Közbe Dia írja, hogy „Én még sosem éreztem az igazi belső békét. Néha pár másodperces felszabadulás volt, de ahogy jött, úgy el is illant. Ezért vagyok itt, keresem az utam.” Nagyon jó Dia! Nagyon jó helyen vagy! Ugye ami azt írod, hogy neked igazából a béke, az felszabadulás állapota, ugye amikor azt éljük, hogy a, a nehéz súlyok, a, a, a, a, a ránk váró feladatok súlyai alól fel tudunk egy kicsit szabadulni, fel tudunk egy kicsit lélegezni és hogy ez nagyon-nagyon, hogy mondjam, regeneráló, feltöltő és felszabadító érzés. Kankulya Zita írja, hogy „Én a csekkeket szeretettel elfogadom.” Én úgy szoktam mindenfajta fizetnivalóhoz hozzáállni, teljesen mindegy, hogy ez csekkes, vagy átutalásos, vagy bankkártyás levonás, vagy teljesen mindegy, én azt adakozásnak fogom fel például. És annyira jólesik, hogy tök mindegy, hogy mire fizetem azt be, de tudom, hogy ott valahol mögötte van egy ember, aki dolgozik. És az én hozzájárulásommal van neki ott munkája. És hogy ezek olyan jó érzések, hogy, hogy, hogy azáltal, hogy így megy ez a körforgás a világban, és hogy tényleg adakozunk egymás boldogságáért, én szerintem ez olyan jó és olyan csodálatos érzés.

Na, oké, akkor még mindig várom hozzászólásba, hogy mik azok a, a, a tapasztalásaid, amikor azt tudod mondani, hogy te megéled a belső béke állapotát. Ugye egy ilyet hallottunk eddig Diától, hogy ez egy felszabadulás. És akkor jöhetnek a többiek. Úgyhogy hajrá, hajrá! Várom, hogy kinek milyen megtapasztalásai vannak a belső békével kapcsolatban. Na, és akkor nézzük még azt, hogy mi, miért érdemes a belső békével foglalkozni! Összeírtam egy pár nagyon fontos dolgot, ami így az elmúlt időben nagyon erőteljesen kijött. Ugye tudod azt, hogy az OtthonFánál a valódi önismeret útját, azt úgy járjuk, hogy figyelembe vesszük a külvilág energiáit is, hogy az hogyan támogatja a mi saját belső fejlődésünket és meglovagolva ezeket a hullámokat, sokkal könnyedebben, sokkal felszabadítóbban tudjuk járni a valódi önismeret útját, amiről hát tudjuk, hogy azért az nem mindig olyan könnyű. Amivel mostanába találkoztam, az az érzelmi kiszolgáltatottság. Tehát amikor valaki nincsen belső béke állapotában, akkor azt tapasztalja meg, hogy bármi történik a külvilágban, az azonnal meghullámoztatja őt és egy érzelmi hullámvasúton vagy fölfele, vagy lefele megy. Illetve a párkapcsolatokban, a gyerekekkel, a munkahelyen rendszeresen előforduló tapasztalás az, hogy, hogy olyan, mint hogyha egy ilyen marionett bábu lenne az ember, akinek az érzelmeit mások irányítják és mások irányítják azt, hogy hogy van, hogy milyen hangulatba van. És hát ez nagyon, hát ez egy nagyon kiszolgáltatott érzés, ez egy nagyon, nagyon kellemetlen és rossz dolog. És amikor nincs meg a belső béke állapota, nem én uralom az érzéseimet, nem én tudom a lehető legmagasabb szintre tornázni a saját belső érzelmi állapotomat, hanem függésben vagyok attól, hogy mi történik a külvilágban, ez egy nagyon, nagyon szörnyű érzés. Aztán ami ugye látható, hogyha valaki nem belső békébe van, a félelem. Ugye erről már annyit beszéltünk. Tehát egyértelmű, hogy a belső béke egyik legnagyobb ellenfele és ellensége úgymond az ego. És hogy az az érdekes, hogy amíg az ego mondjuk ilyen kis picike, addig mondjuk a belső béke ereje, az akkora, mint mondjuk ez a szoba, ami köbméterileg ’nemtom’, ki lehet számolni, hogy mondjuk 5×5-ös, akkor ha az jól tudom, akkor az 25 köbméter, ez a pici, ez meg nem tudom. De hogy össze lehet hasonlítani, hogy a kettő nagysága között mekkora erőbeli különbség van. És mégis sokszor ennek a picinek a hatalma alatt vagyunk. Tehát a félelem, az, az nagyon el tudja vinni az embert a belső béke állapotából. Ugye „nem szeretnek, kevés vagyok, elbukom, kudarc ér, veszteség ér, úristen, mi lesz velem egyedül”. Tehát rettentő sok rettegős érzés van az emberben, amit ugye ki tudunk küszöbölni akkor, hogyha meg tudjuk őrizni a belső békénket. Az egós nyüzsgés, feladat, iderohanok, odamegyek, ezt csinálom, azt csinálom, vele vagyok, ’hhhhh’, úristen, megígértem neki, akkor neki is megígértem, akkor neki, őt fel kell hívnom, meg kell csinálnom, el kell intéznem, meg kell főznöm, ki kell takarítanom, el kell vinnem. És ugye ez megy egész végig, ez az egós nyüzsgés, feladat, hogy mindig valakinek valamit megígérek és megcsinálom, illetve a saját elvárásaim, hogy rend legyen, meg legyen főzve, ki legyen vasalva, elintézzem azt a businesst, meg legyen tankolva az autó, stb., stb. Ugye van egy csomó ilyen őrület! És hogyha belső békébe vagy, ugyanúgy ott vannak azok a feladatok, csak az a különbség, hogy te ezt a feladat mennyiséget sokkal egyszerűbben, sokkal lassabban, sokkal hatékonyabban, sokkal produktívabban tudod megoldani. Aztán amit még tapasztalsz a belső béke hiányában, ugye az a fajta – hát ezt hogy mondjam szépen -, az a fajta látszatpolitikai élet, amikor minden döntésemet, minden cselekedetemet meghatározza az, hogy a másik mit gondol rólam, hogy a másik milyennek lát engem. Ez egy kicsit más, mint a megfelelési kényszerekkel teli élet, hiszen a látszatpolitikában nemcsak megfelelési kényszer van, hanem az is benne van, hogy nem is ismerem, nem is tudom, de mégis megpróbálok egy olyan képet mutatni magamról, amivel szimpatikusabbá tehetem magam. Tehát milyen autóm van, milyen lakásban lakom és az kívülről hogy néz ki, milyenek a ruháim, az ékszereim, a hajam, a, tehát hogy minden egyes döntésben az motivál, hogy ez kívülről milyen látszatot alakít ki rólam. És hát ennek semmi köze a belső békéhez, és ez annyira fárasztó, ez annyira meggyötöri a lelket, hogy egy folyamatos fáradtság, enerváltság és a végén depresszió állapotába tud kerülni valaki, hogyha folyamatosan törekszik azt az imidzset fenntartani, ami ővele nem egy önazonos imidzs. Ez nagyon fárasztó tud lenni! Ugye a belső béke állapotában ilyen nem tud előfordulni, mert nem, nem azzal foglalkozol, hogy ki mit gondol rólad, hanem azzal foglalkozol, hogy te milyen békés, szeretettel teli, boldog, felszabadító állapotban vagy. És ez önmagától kisugárzik és önmagától is pozitív hatást gyakorol az emberekre. Tehát nem magadat akarod felhozni, a, a szerinted az emberek szintjére, hanem, hanem egyszerűen csak adni akarsz szeretettel, békével, felszabadító energiával. És ez olyan tök jó érzés.

Amit tapasztalsz akkor, amikor belső békében vagy és ugye így a kutatásaim alapján összeszedtem egy pár fontos gyűjtőfogalmat, és ezért is érdekel, hogy ti miket tapasztaltok. Azt írja Lakatos Ilona, hogy „Nekem a belső erőt jelenti a béke, amikor ha ránézek a világra, a saját életemre, akkor azt látom, hogy minden rendben van, minden oké.” Igen, ugye ez is egy olyan fajta megtapasztalás, ez a minden rendben, hogy amikor belső békében vagyok és nem függök a külvilágtól sem érzelmileg, sem gondolatilag, nem vagyok megfelelési kényszerben, félelemben és látszatpolitikában, akkor egyszerűen csak mindennek a valódiságát látom. Az emberekben is azt a csodát látom, akik lehetnének, átlátok a játszmákon, az egón, a megfelelési kényszereken és ez egy tényleg olyan minden rendben érzés. És akkor is érezhető ez a minden rendben érzés, amikor van egy csomó problémád, egy csomó megoldásra váró feladatod, de nem halogatod, nem félsz tőle, nem érzed nagyobbnak, mint saját magadat, ugye. Mert ha nem vagy belső békében, akkor minden probléma nagyobbnak tűnik, mint te. Holott, ha belső békében vagy, akkor pontosan érzed, hogy minden problémádnál sokkal erősebb vagy és sokkal nagyobb vagy. Köszi Ilona! Bernáth Mária írja, hogy „Csodálatos érzés. Jó párszor éreztem már. Nyugodt, felszabadult, jókedvű vagyok. Nem tudnak kibillenteni, csak mosolygok. Az a gond, hogy kibillenek, majd sok idő telik el, hogy ismét visszajussak, pedig nagyon csodás érzés.” Igen! Ugye amikor valaki már megtapasztalja a belső béke állapotát, akkor tényleg törekszik arra, hogy folyamatosan meg tudja ezt tartani, de ugye az egész világ, illetve a saját belső harcunk is mindig arra törekszik, hogy kibillentsen ebből a belső békéből. Tehát abba már tök jók vagyunk, azt tökre megszoktuk, azt tök profin tudjuk működtetni. Ugye sokkal nehezebb arra figyelni, illetve azt a szokást kialakítani, hogy mit kell nekem ahhoz tennem, hogy a belső békémet meg tudjam teremteni, és hogy folyamatosan egyre hosszabb és hosszabb távon meg tudjak benne maradni, ami ugye azt is eredményezi, hogy ezek a kis pillanatnyi állapotok, amiket megtapasztaltatok a belső békével kapcsolatban, ezek hatványozódni fognak. Hiszen minél több időt tudsz eltölteni a belső béke állapotában, annál – hogy mondjam -, sokszorozódik, hatványozódik ez az érzés, amit most még el sem tudsz képzelni, hogy, hogy, hogy, hogy az milyen. Igen. Nagyon érdekes ugye a megfoghatatlan dolgokról beszélni, de hát ennek a műsornak pont az a célja, hogy tényleg egyszerű megoldásokat kapj és a lehető legegyszerűbben tudjunk eljutni, tudjunk eljutni közösen ezekbe az állapotokba. Úgyhogy részemről én mindent megteszek, de ti is kelletek, úgyhogy hajrá, írjatok és segítsetek! Kristó Anna írja, hogy „Akkor érzem azt, hogy belső békéhez közeli állapotban vagyok, amikor türelmes vagyok az emberekkel. Sokszor kapkodok és sietek, ilyenkor a párom nyugodt reggeli készülődése nagyon türelmetlenné tesz.” Ismerős! „Illetve ha elfogadó tudok lenni másokkal szemben és nem megváltoztatni próbálom az embereket.” Szuper vagy Anna! 2-3 dolgot is felhoztál abból, amit én összeírtam, úgyhogy szerintem te már nagyon-nagyon közelítesz ahhoz, hogy, hogy be tudj, bele tudd élni magad és most ez az ’élni magad’, ez nem mentális, hanem fizikálisan, hogy bele tudd élni magad a belső béke állapotába és akkor igazából ez legyen a természetes létállapotod.

Na, és akkor nézzük! Ugye én ilyeneket írtam össze, hogy mi van akkor, hogyha meg tudod őrizni a belső béke állapotát. Én is a türelmet írtam. Hiszen azt gondolom, hogy, hogy a türelem, az elfogadás, a, a, a megértő attitűd, a szeretettel teli hozzáállás másokhoz, ez ugye nagyon nagyban leírja a belső béke állapotát. És igazából akkor érdekes már ez, amikor mások mondják, hogy „Jéééé, te milyen békés vagy!” Hiszen neked már tök természetes lesz ez az állapot. Lelassul az idő. Amikor belső békében vagy, és így nem nyüzsögsz, meg nem sürgeted a dolgokat, akkor azt tapasztalod, hogy lelassul az idő. Hogy sokkal nyugodtabban, sokkal lassabban teszed a dolgaidat és, és mégis sokkal több mindent tudsz megcsinálni egy nap, nemcsak 30, hanem 60 feladatot is el tudsz végezni. És ez az egész olyan békésen, olyan, olyan csodálatosan, olyan, olyan igazi teremtő erőben telik. Ami biztos, hogy a belső békének a, a következménye a siker, és itt a siker alatt én, én mindig azt értem, amikor az ember úgy tudja élni az életét, ahogy az, az őt boldoggá teszi. És ugye a belső béke alapvető eredménye a boldogság. Tehát belső béke nélkül nem lehet megélni a boldogságot, mert a belső béke nélküli boldogság, az csak ilyen instant öröm, instant mámor igazából, ami, ami az azonnali vágy kielégítésében telik. Hogy „Fúúú, akartam egy tabletet és megvettem. És wow, és ez de jó!” És hogy ez nem, nem az a fajta boldogság, ami olyan igazi mélyről feltölt és kitágul, hanem inkább egy ilyen, ilyen lelki, mentális vagy egy érzelmi kielégülést eredményez. Aztán ami biztosan megtapasztalható a belső béke állapotában, az a hit. És ugye most egy nagyon fontos – 2018-ban megtanulandó – feladatunk az önmagunkba vetett hit és a, az egységgel való hit kapcsolata, és ide tartozik a belső béke, ez az egység is. Hogy egészen addig – és egység alatt azt értem, ami, azt az állapotot hívom egységnek, ami több, mint az egységet alkotó részek összessége, és ott történik valami átkattanás, amikor, amikor így azt érzem, hogy együtt rezgek, együtt lüktetek a teremtésemmel. És hogy együtt áramolunk, együtt rezgünk ezzel az egész mindenséggel, ami megérthetetlen, ami itt körülöttünk van, de hogy, hogy ez egy olyan mély bizonyosságot ad, egy olyan mély belső bizonyosságot ad, amit egyszerűen nem kérdőjelezünk meg, és ezáltal nem kérdőjelezi meg senki a külvilágban. Nem kell magyarázni, nem kell alátámasztani, hanem egyszerűen csak érezzük.

Na, ezekkel kapcsolatban van-e esetleg még ötlet, hozzászólás, gondolat? Kankulya Zita „Én játéknak veszem.” Ugye a csekkbefizetést. „Ilyenkor kicsi manó már megint játszani akar, kibillenteni a nyugalmi állapotomból. Elmosolyodok, hogy megint rajtakapom a manót.” Aha, ez is jó ötlet! Ugye ezt a játékosságot érdemes belevinni egyébként az életbe. Rengeteg ilyet tapasztaltunk már, hogy valaki királynőként ment el tárgyalni, vagy harcos lovagként ment el tárgyalni, tehát ezeket érdemes belevinni.

Na, és akkor nézzük azt az 5 lépést, ami a leghatékonyabban, a leggyorsabban segít téged abban, hogy meg tudd teremteni a belső béke állapotát és ezeknek a lépéseknek, technikáknak a folyamatos, akár napi szintű használata! És hogyha újra-újra emlékezteted magadat arra, hogy igen, ez használ, igen, erre figyelj oda, akkor nemcsak meg tudod teremteni a belső békét, de folyamatosan ebben az állapotban tudsz lenni. És már ugye folyamatosan arról beszéltünk 27 perce, hogy ez miért éri meg neked, úgyhogy hajrá és csináljátok! Az első lépés az elcsendesedés. És ez nemcsak a, nemcsak a mentális szinteden értendő, hanem a külvilágodban is. Megszoktuk azt, hogy mindig zsizseg, pörög, zajong valami, a Facebook, a tévé, a videó, a rádió, a dvd, a játék, valami mindig szól. Ami tök jó, hogyha ezt jól megválogatjuk! Ugye az agyunk egy nagyon precíziós műszer, ezért érdemes nagyon-nagyon megválogatni, hogy milyen információkat engedsz be az agyadba, de ugyanakkor mindenképpen fontos, hogy le tudd csendesíteni az elmédet. Ugye ehhez én 2 technikát írtam. Az egyik a meditáció, de nem az imaginációs meditáció, amikor folyamatosan beszél valaki, az is fontos, az is kell, hanem az a fajta meditáció, amikor csak csöndben ülsz. Akár nyitott szemmel is, és csak révedezel. Ugye az a fajta gondolat kiürítéses meditáció, amikor ülsz, révedezel, én például kint a kertben a, a fákat szoktam nézni. Nagy fenyőfák vannak, rajta galambok ülnek, és csak nézem őket, és ha jön valami gondolat, valami ötlet, akkor azt elengedem. Hogyha olyan ötlet jön, amit meg akarok valósítani, ott a gondolat füzetem, kiírom és engedem tovább. Tehát hogy azért sem, azért is írok ki mindig mindent a fejemből, mert ez is segíti az elcsendesedést. Tehát szokjál rá, hogy van egy gondolat füzet veled, amibe mindig írod a gondolataidat, ugyanis hogyha ott őrzöd belül, akkor nem mindig látsz rájuk, egyre nagyobb lesz a káosz, egyre több ötlet lesz a rövid távú és a hosszú távú memóriádban, egyre több információ és, és nem hagynak gondolkodni. Nem tudsz elcsendesedni. Jó? Tehát az első lépés az elcsendesedés. Meditálj, legyen egy gondolat füzeted, folyamatosan írd ki a fejedbe lévő gondolatokat és arra törekedj, hogy folyamatosan emeld a rezgésszinted! Tehát olyan, ha zenét hallgatsz, akkor érdemes olyan zenét hallgatni, aminek a rezgés frekvenciája mondjuk 500 hertz fölött van. Jó? És hogyha, ha olyan zenét hallgatsz, aminek szövege van, akkor ott meg nagyon fontos lenne, hogy ne depresszív, szenvedős, önsajnáltatós szövegeket hallgass! Nyilván én is hallgatok néha ilyen zenét, de hát nagyon ritkán. Autóban, vezetés közben üvöltve, ’áááá’, tök jó, de hogy törekszem arra én is, hogy az agyamba olyan információkat juttassak, amik növelik a rezgésszintemet.
A második lépés: lassulj le! Ez egy nagyon érdekes játék. Vezetés közben, otthon munkavégzés közben, tehát én észre szoktam magamat venni, hogy így jövök, megyek, pörgök, iderohanok, azt csinálom, bepakolom a mosogatógépet, közbe itt elpakolom a ruhákat, felkészülök, akkor tartok 4-5 Skype-ot egy nap, aztán még ezt csinálom, azt csinálom. És ez megy egész nap. És akkor „Oké, állj! Lassan!” Ugye benne van az ego sürgetés, hogy na jó, de hogyha lassan megyek egyik szobából a másikba, akkor az több időbe telik. És itt van az univerzum titka, nem telik több időbe! Higgyétek el, próbáljátok ki, hogy, hogy lassítsd be magad! Hogy, hogy ne úgy igyál, hogy fogod és, és akkor lerakod, hanem szépen lassan, élvezd ki. Ugye legyél a jelenben! Csak akkor fogsz tudni jelenben lenni, hogyha le tudsz lassulni, hiszen amikor lelassulsz, akkor tudsz figyelni még egy élő adás tartása közben is arra, hogy „Úristen, de finom ez a víz. De jólesik! Hú, de jó! Hálás vagyok azért a vízért.” És ugye ezeket a gondolatokat nagyon rövid idő alatt végig lehet gondolni és senki nem fog keresztre feszíteni engem azért, mert iszom. És nem tűnik úgy, hogy, hogy, hogy lassan ittam volna. Tehát próbáld ki, hogy lelassulsz! A harmadik lépés az érzelmi függetlenítés. Közbe hogyha vannak kérdések, akkor írjatok! Jó?

Rider Viktor írja, hogy „Én annyira tudom, miről beszélsz, csak elég ritkán van ilyen. Kb. 2 hónapban egyszer, amikor természetesen jön ez belőlem és nem úgy próbálom irányítani.” Hát igen. Szóval ez egy nagyon jó gondolat, ugye amikor természetesen jön a belső béke állapota, az azt jelenti, hogy mindent úgy csinálsz, ami téged segít és támogat abban, hogy a belső békédben legyél. Irányítani nem annyira lehet, ez nem feltétlen egy akaratlagos folyamat, viszont hogyha megteszed ezeket a lépéseket, hogy elcsendesedsz, lelazulsz, lelassulsz, ezeket vettük eddig, és ugye itt a harmadik lépés – még lesz kettő -, a harmadik az érzelmi függetlenítés. Ugye hogyha ezeket a lépéseket alkalmazod, figyelsz rá nap mint nap, akkor egyszer csak azt veszed észre, hogy „Hhhhh! Fúúú, de jól vagyok. De élvezem! Azta, de jó! Jöhet bármi, mindent megoldok.” És egy nagyon jó állapot tud lenni. Aztán Varga Adrienn írja, hogy „Szeretem az 500 feletti frekvenciás zenéket, arra masszírozom a vendégeket.” Juhuuuuu! Tök jó. Igen, hát ez tök fontos.

Na, tehát az érzelmi függetlenítés, az ugye azt jelenti, érdemes azt a mantrát használni és alkalmazni rá, hogy „amit érzek, az nem jelent semmit”. Ez a racionálisan fel nem fogható, nem megmagyarázható, a spirituális ego ezerrel tombol ez ellen, éppen ezért tud nagyon sokat hozzátenni, hiszen nem mindig az a jó, amit értesz. Viszont ez a mondat, hogy „amit érzek, az nem jelent semmit”, ez fel fog téged oldani azoktól a külső hatásoktól, ami miatt kibillensz érzelmileg. És ami még az érzelmi függetlenítést segíti és támogatja, az az elfogadás. Azt hiszem, hogy ezt Dia írta az előbb. Hogy fogadd el az embereket, a dolgokat, a szituációkat, bármit, amit tapasztalsz, fogadd el őket úgy, ahogy vannak! Ne akard őket megváltoztatni. Se a párodat, se a gyerekedet, se az embereket. Ne akarj nekik segíteni abból a szándékból, hogy tudod, hogy hogyan lehetne neki jobb, hanem fogadd el, hogy ő most így van, így döntött. Ha kér segítséget, segítesz, ha nem, akkor nem. És fogadd el azt is, hogy te is úton vagy. Tehát ahhoz, hogy másokat el tudj fogadni, ahhoz leginkább saját magadat kell elfogadnod, és a saját magad elfogadásához a legjobb módja annak, hogyha, ha kegyelmes vagy önmagaddal. Légy türelmes, légy kegyelemmel önmagaddal, úton vagy, törekszel, teszel, csinálod a dolgodat! Minden tőled telhetőt megteszel. Nem halogatsz, fejleszted magad. Pénzt, időt, energiát teszel a fejlődésedbe. Légy szeretetben önmagaddal! Tehát ez azért nagyon fontos és azért hatódok meg ettől mindig, mert ugye nap mint nap látom azt, hogy emberek hogy bántják magukat. A gondolataikkal, hogy választanak rossz párkapcsolatot, mit tesznek a gyerekeikkel, aminek hatására ugye nagyon, nagyon sok traumát, blokkot eredményeznek nekik. És, és hogy ez így nehéz. De akkor is el kell fogadjam azt, hogy, hogy ő ilyen. Hogy ő most ezt döntötte, és hogy pici, apró lépésekkel tudok neki segíteni. És hogy ez is a kegyelem egy állapota, hogy, hogy megengeded neki a szabad akaratot, hogy hadd éljen már úgy, ahogy ő most dönt, és amikor eljut arra a pontra, hogy választani akar, akkor engedd meg neki, hogy válasszon. Tehát ez, ez egy akkora erő, ez egy akkora csoda, hogyha, ha el tudod fogadni végtelen nagy szeretettel saját magadat az összes őrültségeddel, és ezáltal el tudod fogadni az embertársaidat, a gyerekeidet, az ellenségeidet és mindenkit olyannak, amilyen. Ez egy akkora csoda lesz. Annyira fogod imádni, annyira felszabadulás, hogy nem azon jár az agyad, nem abba teszel energiát, hogy, hogy miként tudnál változtatni a külvilágodon vagy magadon, hanem először is elfogadod magad, mert a változás mindig az elfogadásból nő ki. Jó?

A következő, a negyedik lépés, ami ugye segíti az önismereten belül azt, hogy el tudj érni a belső béke állapotába, az a hála ima. A hála ima ugye azt jelenti, hogy, hogy este, mikor lefekszel, vagy reggel, mikor felkelsz, vagy valamikor, amikor sikeresen elértél valamit, akkor, akkor mondasz egy hála imát. Hogy mennyire hálás vagy a sikerért, azért, hogy ezt csapatban meg tudtátok csinálni. Mennyire hálás vagy Istennek, a párodnak, a gyerekednek, a bárkinek, és saját magadnak is mennyire hálás vagy azért, hogy a dolgok úgy alakultak, ahogy. És hogy érdemes a hálát megtapasztalni úgy, hogy beleviszed a mindennapjaidban, hogy nemcsak magadban, nemcsak a gondolat füzetedbe írod ki a hálát, hanem odamész emberekhez, hogy „köszönöm szépen, nagyon hálás vagyok neked”. És, és hogy ezek ilyen nagyon, nagyon szép dolgok, és hogy nemcsak magadban, hanem benne is segíted a belső békét! És ugye amint vetsz, úgy aratsz. Tehát amit segítesz másoknak, azt segíted magadnak is. És pusztán azzal, hogy azt mondod valakinek, hogy „köszönöm, hálás vagyok neked”, ezáltal létrejön egy tök jó kapcsolódás, amit megint nem lehet racionálisan leírni, éppen ezért szeretem ugye a, a zárt tréning csoportokat – egy Antarest, egy Elvonulást -, mert ugye azok nagyon jó teret adnak ezeknek a magasabb minőségeknek a megélésére, de hát nagyon remélem, hogy azért itt, az élő műsorban is át tudom ezeket adni.

Közben jött egy olyan hozzászólás, hogy „Akkor is lehet belső békénk, amikor a szerelem múlása után szakítás következik be?” Igen. „És pont olyan dolog miatt, mert úgy érzem, folytonos stressz ért amiatt, hogy mindig megfeleljek a páromnak. Mert sokszor számomra váratlanul kiakadt, megsértődik, megbántódik valami olyan apró dolog miatt, ami miatt én nem érzem, hogy bűnt követtem volna el.” Azt gondolom, hogy hatalmi drámáztok egymással és ugye a folyamatos gyomorgörcs, a folyamatos csalódás, a folyamatosan, hogy azt érzékelteti veled, hogy nem vagy jó, nem vagy szerethető, már megint elrontottad, már megint nem úgy csináltad, már megint kiborítottál, stb., stb. Ezzel nemcsak elszívja az energiádat, hanem folyamatosan rombolja az önértékelésedet, az önbecsülésedet, az önbizalmadat és az önmagadba vetett hitedet, és ez nem jó. Úgyhogy én azt gondolom, hogy igen-igen hozzátesz a belső békédhez egy ilyen szakítás.
Lilla írja „Miért nem tudok elfogadni olyat, amiről racionálisan egyébként tudom, hogy úgyse tudok rajta változtatni, és hogy nem is kéne vele foglalkoznom? A közlekedésre gondolok. Halálosan felidegesít, hogy milyen hülyén közlekednek az autósok a városban. És ez annyira szánalmas, hogy idegesít. Szóval miért nem tudom elfogadni, amikor el akarom? Tükör?” Hát ez egy nagyon jó dolog, mert hát engem is borzasztóan idegesít, amikor valakiről azt érzem, hogy megállít, hogy tötymörög, hogy lassan fordul be, hogy Losi is elképesztően – hogy mondjam -, tehát ki tudja adni a dühét, ugye nagyon fontos itt, hogy ezek mennyire mélyről jövő dühök. Tehát hogy tényleg teljesen benne vagy ebbe az állapotba, vagy inkább csak hagyod, hogy így az agyad kipörgesse ezeket, hogy meg tudj maradni a belső békédben? Igen, érdemes megnézni a tükröt, hogy mi zavar a közlekedésben. Hogy nem haladsz eléggé? Milyen hátráltató, milyen akadályozó tényezőket dobálsz magad elé az úton, hogy nem tudsz haladni? Mindenféleképpen tükör! Ugye a Tükör törvényéről pedig volt már műsor, úgyhogy érdemes akkor megnézni. Ha nem tudsz vezetés közben belső békében lenni, akkor az azt jelenti szerintem, hogy nagyon a külvilágra figyelsz, nagyon arra figyelsz, hogy ki hogyan vezet, ki hogyan kanyarodik. Érdemes sokkal inkább arra figyelni, hogy te mennyire szereted, ha 50-nel mész ugyanúgy oda fogsz érni, mintha 102-vel mennél. Tehát hogy inkább próbálj meg olyan zenét hallgatni, olyan mantrát mondani, hallgass engem vezetés közben és akkor egészen biztos, hogy belső békében leszel.
Közbe Angyal Judit írja, hogy „Nem tudom lenyugtatni az állandó nyüzsgésben lévő embert. Mit lehet tenni? Elfogadom, de fáraszt a nyüzsgése.” Hagyd ott! Tehát ő már szívja az energiádat. Én is nagyon megfigyelem, hogy milyen emberek társaságát keresem, és milyen emberek társaságától tartom magam távol. Ez az egós, nyüzsgős, „megyek, csinálom, megcsinálom, izé, nem tudom”, nyomja a sódert egyfolytában, de igazából nem csinál semmit, nem halad és nem célirányosan cselekszik. Meg feleslegesen ’tötötötötötö”, na ezektől én is el szoktam fáradni, úgyhogy ezeknek az embereknek én el is szoktam mondani, hogy „Figyelj! Én, engem ez nagyon fáraszt. És hogy vagy tudjuk ezt csendbe csinálni, vagy akkor legyünk külön szobában.” Azért sem tudod feltétlenül elfogadni, mert már megszületett benned az ego lenyugtatására való vágy. És hogy te már egy békésebb, nyugodtabb életet élsz, de ő nem, de még nem vagy stabil és könnyen ki tud borítani. Úgyhogy ameddig nem vagy stabil és könnyen ki tudnak borítani, addig érdemes teljesen kizárni az ilyen embereket az életedtől.
„Rendben, elfogadom, hogy hagyjam ott, de ha nem lehet?” Hát a te életedben minden lehetséges, tehát nincs olyan, hogy nem lehet. Ha a párod, ha a főnököd, ha a gyereked, ha a munkatársad, mindenkivel le tudsz ülni és ezeket át tudod beszélni. Soha nem az a cél, hogy egy párkapcsolatnak vége legyen, hanem az a cél, hogy asszertív kommunikációval mindent meg lehessen beszélni! Ezáltal lehet a párkapcsolat minőségét is emelni. Úgyhogy kommunikáció, kommunikáció, kommunikáció! Jó? Az asszertív kommunikációról is rengeteg előadás van, a hatalmi drámákról és a szeretettel való kommunikációról is találsz blogbejegyzést és előadást, és akkor ajánlom neked ezt.

Na, és akkor az ötödik lépés, ami segíti a belső béke megteremtését, az abszolút talán az egyik legnehezebb megtanulandó feladatunk, és ezzel szoktunk a legtöbbet küzdeni és dolgozni itt, a valódi önismeret útján, ami nem más, mint a megbocsátás. És egy nem megbocsátó szív, egy nem megbocsátó elme nem tud belső békében lenni. Úgyhogy mindenféleképpen érdemes minden nap legalább 1 embernek megbocsátani, legalább 1 tulajdonságodat vagy 1 múltbéli dolgodat megbocsátani, ugyanis nem tudsz belső békében lenni, ameddig a múltból állandóan bűntudatok, szégyenérzetek jönnek fel, csalódások, fájdalmak. Nem tudsz addig megérkezni a belső békés csendbe és jelenbe, és nem fogsz tudni egy teljesen másfajta jövőt felépíteni. Úgyhogy az utolsó lépés, az a megbocsátás. Tehát elcsendesedés, lelassulás, érzelmi függetlenítés, hála ima és megbocsátás, azok a lépések és technikák, amelyek igazából így instant módon segítik neked a belső béke megteremtését. Jó?

Úgyhogy remélem, hogy tudtam segíteni, hogyha van még ötletetek ezzel kapcsolatban, akkor azt írjátok meg hozzászólásban! Jövő héten újra lesz Önismereti 33 élő Facebook műsor, és ne felejtsétek el, hogy március 20. és 23-tól Tavaszi Elvonulás a Belső Békéd Megteremtéséért. Úgyhogy arra is várlak szeretettel, itt hozzászólásban látható a link, meg tudod nézni az oldalt, regisztrálj be és gyere el velünk, hogy meg tudd teremteni a belső békét. Hajrá! Sziasztok!