PREQUEL, Előzmény sztori  az Önismereti Nomádok youtube videó naplóhoz-

Már nem emlékszem, hogy pontosan hol is kezdődött a történet.

Talán valahol itt; 2019, ja nem is, itt:

Meghaltam

2018. november 12-én.

38 éves lettem. és a változás nem tudott tovább várni rám. Berobbant és fenekestül felforgatta az egész életemet.

Most, amikor ezeket a sorokat írom, 2019. október 29-e van. Mátraházán vagyok egy edzőtábor szállodában.

Lassan egy éve kezdődött, hogy nincs otthonom a klasszikus értelemben. Mert az egész világ az otthonom lett.

Nem akarok előre szaladni a történésekben. Nézzük meg, hogyan is épült fel ez az egy év. Mert önismereti szempontból életem legmeghatározóbb éve volt. Igazából ez most egy visszatekintés lesz, hogyan lettem kanapé lakóból, digitális nomád.

Sokkal könnyebben, mint ahogy azt gondolod. Meglepően könnyen. Így utólag visszatekintve. Persze, miközben egy adott dobozban voltam, nem mindig láttam, éltem ezt meg könnyűnek. De mindig van holnap. És ez mindig reményt és erőt ad, ha ép nehéz.

A történetem a pokolban kezdődik

Mint szinte mindig …. 😛 

Sokan elfelejtik a siker csúcsán, hogy a siker előtt mindig jön egy mélyrepülés.  Egy próba, egy vizsga, egy teszt. És én jól vizsgáztam. Mondjuk előbb vagy utóbb mindenki levizsgázik. Ha előbb, kevesebb a fájdalom. Ha sokáig húzzuk, a végén a fájdalmaktól való menekülés miatt teszünk sikeres életvizsgát.

Mielőtt a konkrét sztoriba kezdenék, tegyünk le egy fix pontot. Ez egy olyan fix pont az életben, és az elkötelezett OtthonFások életében, amihez semmi kétség sem férhet. Ez így van és pont. Ez a fix pont,  túl van a hiten, a reményen. Ez Igazság. Így kezeljük, így is állunk hozzá. Kevés fix pontom van az életemben az alapértékeimen kívül, de azok nagyon fixek.

ALAPÉRTÉKEIM

Mind a magánéletemben, mind a szent célomban, mind az OtthonFában, a vállalkozásaimban ezek az alapértékeim. Ezek alapján élek, döntök, cselekszem, és ezek segítenek önmagamhoz hű életet élni.

Amíg nem voltak alapértékeim, néha napokig szenvedtem, hogy meghozzak egy döntést. Amióta vannak alapértékeim, céljaim, jövőképem, és életformává tettem az önismeretet, azóta sokkal nyugodtabb, békésebb, kiegyensúlyozottabb, sikeresebb, gazdagabb, és boldogabb életet élek.

Alapértékeim:

1. Nem adom el a lelkemet.
2. Elismerem és támogatom a célzott kreativitást.
3. Minden körülmények között felelősséget vállalok és kihozom a helyzetből a maximumot.
4. Magam vagyok a fejlődés.
5. Megoldás centrikus és jövőbe mutató gondolkodás (céltudatos) módot képviselek.
6. 100%-os őszinteség.
7. ÉxE=P, az értékesítés nem cél, hanem következmény.

A Fix pont – OtthonFa Önismereti Törvény: 

NEM AZ A KÉRDÉS, HOGY A CÉLJAID MEGVALÓSULNAK-E. A CÉLJAID MINDIG, MARADÉKTALANUL MEGVALÓSULNAK. A KÉRDÉS AZ, MIKOR.

Ez azt jelenti, hogy minden egyes leírt cél, meg fog valósulni. Csak egyetlen egy dolgot nem lehet előre tudni, mikorra.

Hiszen ez sok mindentől függ. Függ a hited erősségén, az elköteleződéseden, a céltudatosságodon, azon, hogy mennyit cselekszel céltudatosan. 

Ugyanis, amikor leírsz egy célt, az Univerzum minden egyes részecskéje ezt parancsnak veszi, és mindent megtesz, hogy a céljaid megvalósulásához szükséges lehetőségeket megadja neked. Csak és kizárólag rajtad múlik, hogy észreveszed-e ezeket a lehetőségeket, és élsz-e velük.

Ezért a kérdés, hogy mikorra valósítod meg.

Amikor az OtthonFa módszertana alapján végzed a célkitűzést, te is írsz dátumot a céljaidhoz. És mindig kérem tőled: Ne félj attól a dátumtól, amit leírtál. Az csak egy üzenet az Univerzumnak, hogy te mikorra akarod a céljaid megvalósulását. Általában előbb, vagy a kitűzött dátum után valósulnak meg a céljaid. És ez így van jól. 

A céljaid megvalósulnak. És annál előbb, minél előbb megengeded, befogadod, és megfejlődöd, amit szükséges a céljaid sikeres megvalósulásához.

Már most is a céljaidon dolgozol, még akkor is ha még semmit sem írtál le. Hiszem már gondolkodtál rajta, halkan, titokban már tudod, mit akarsz. Tehát a teremtő folyamatot megkezdet. Ha most azt mondanám neked, hogy az utolsó lépés a céljaid biztos megvalósulásához, hogy leírd őket az OtthonFa Céltervező munkafüzetedben, mennyire gyorsan vennéd elő őket?

Tudom, hogy irracionálisnak tűnik. És nem is akarlak erről meggyőzni. Csak annyit kérek most tőled, hogy hidd el így van. Mert ha elhiszed, a történetemet is könnyebben be tudod fogadni.

Én élem, hogy a célok leírása, a sikeres célmegvalósítás utolsó fázisának első lépése. Így negyedévente mindig tartok egy céltervező meetinget.

A fő céltervezésem minden évben januárban van, az OtthonFa Évindító után. És tudom, hogy a céljaim megvalósultak. Minden nap teszek azért, hogy tiszta tudatosságban legyek, hogy észrevegyem a lehetőségeket, bátran éljek velük. Éberen figyelek, hogy miben változzak, hogy méltó lehessek a céljaimhoz, és az életfeladatom, minden negyedévben egy picit jobban megmutassa magát. Izgatottan figyelem, hogy a vágyaim, melyeket célokba fogalmazok, milyen csodás életet ajándékoznak nekem. 

És a mostani történet is egy ilyen céllal kezdődött. 

Tudtam, hogy meg fog valósulni. De hogy így, és ilyen hamar, arra még csak gondolni sem mertem.

Amikor egy célt leírok, nem tudom, milyen változásokat fog hozni az életemben a megvalósulási folyamata. Minden leírt cél, változást hoz. Hiszen ilyen a jó cél. Mert az a cél, ami nem hoz változást, nem jó cél. Az rutin. Szokás. Éppen ezért, mivel nem hoz változást, nem is fogja beindítani az izgatottságot, a motivációt, a lelkesedést. 

Az a jó cél, ami berobbantja az életet. Ami lelkesít, amitől érzem hogy élek és azt is, hogy élni jó, az élet csodálatos. És hálatelt szívvel telnek a napok úgy, hogy közben azt érzem, minden nap egy nagy nap. És ma is értékes része voltam az Univerzumnak mert adtam és befogadtam. 

2019 Q1 et írunk. És én leírtam ezt a cél:

Az egész világ az Otthonom, és a világ megismerésével ismerem meg egyre jobban önmagam.

Az volt a célom ezzel a leírt céllal, hogy kijöjjek a vackomból. Én a kanapén, egy Tv-vel, a kedvenc sorozataimmal, és egy laptoppal, az egész életemet képes lennék leélni. Mert nagyon lusta vagyok, és szeretem a kényelmet. 

Egy Önismreti közösség vezetőjeként, példamutatóan akarok a szívem szerint élni. És bár az egóm a kanapé vackának biztonságát választaná, a szívem a szabad szenvedélyes szárnyalást akarja.

És mivel sosem hallgatok az egómra, így leírtam az új célom.

Talán még az fontos információ a történet alapjaihoz, hogy 2018 őszén én hatalmasat transzmutálódtam. ( Transzmutálódni annyit jelent, hogy a testünk is felzárkózik a mentális és spirituális változáshoz, magasabb rezgésszintre emelkedik, és ezt különböző testi tünetekben tapasztaljuk. Ehhez hozzájön a belső harc, amit az ego végez, hogy megállítson, visszatartson, és visszarendezhessen a régi állapotba. Az ego nem szereti a változást.)

Nagyon, nagyon, nagyon szarul voltam 3 hónapon keresztül. Ezt felvállalva, sokat pihenve tettem a dolgom. Ez van. Van ilyen. Attól még én én vagyok. 

Mindig azt tanítom, nem az a szégyen, ha szarul van az ember. Az a szégyen ha nagyon sokáig úgy marad.

Nos, akkor azt hittem soha többet az életben nem leszek jól. 

Aztán decemberre már enyhült a nyomás, és kezdtem látni a fényt az alagút végén.

Aztán rájöttem, hogy én vagyok a fény a világítótoronyban, ami szintén én vagyok. De ez egy másik történet.

A célom leírása után, 2019 január utolsó hetében mondtam Losinak (párom), hogy szeretnék vele beszélni.  

Ezzel kezdtem a naaaaagy monológomat: radikális év jön, radikális döntéseket kell hoznunk. 

Majd kb 2 órán keresztül ecseteltem neki, hogyan akarom felrúgni az egész éves terveinket, mind a magánéletben, mind a vállalkozásban is. Részletesen kifejtettem (na jó lehet több volt az, mint 2 óra), hogy hogyan nem akarok már élni, és hogyan igen.

Losi arcán egyre mélyültek a ráncok

Mert érezte, hogy most az jön, hogy elengedünk minden tartó oszlopot, elvágjuk a kötelet és tapasztalatlanul kihajózunk ismeretlen vizekre. Nem mindent értett abból, amit mondtam (ez nem az ő hibája volt), ugyanakkor biztosított a támogatásáról. És arról, hogy nagyon szeret, és hajrá, menjünk és csináljuk.

Le is ültünk, közös teremtő meetinget tartani (így hívjuk a heti párkapcsolati meetingünket) és a saját céljainkat megalkotva, összefésültük közös életünk alapjait. 

Az egész február is a tervezéssel telt. De már éreztük, a változás szele jön, hamarosan belekap a vitorlánkba, és elrepít minket. 

Én rákaptam a Pálosok kutatására, és mély szenvedéllyel kerestem a titkokat. Ez nagy hobbim, a titok kutatás. Mert kíváncsi fáncsi vagyok, és ha van mit kikutatni, az engem mindig motivál és erőt ad, így rákaptam. El is határoztam, hogy 2019-ben az összes Magyarországi Pálos helyet meglátogatom. ( nagyon jól állok vele )

Február végén elmentünk pihenni Selmecbányára, Szlovákiába. Itt valami történt velünk. Valami beavatást kaphattunk, mert ezután beindultak az intenzív változási folyamatok.

(Minden egyes kis utazásunk megérne legalább egy két órás előadást, annyi mindent tudok már befogadni.)

2019 Március 1-én, új életet kezdtünk

100%-osan összhangba hoztam az életünket és a fejlődési ütemünket az Univerzum aktuális lehetőségeivel. És ezt bevezettem az OtthonFa Clubban is, a havi Önismereti tervező munkafüzetek formájában. Így közösen, sokan együtt kezdtük meg a változást.

Tisztító kúrával kezdtünk, miközben alakítottuk át a mindennapi életünket. Letettük a cigit, a kávét, újra bejött a sport, a gyógyteák, az egészségesebb, fókuszáltabb táplálkozás. Teljes életmódváltás következett.

Áprilisban a fizikai, mentális, érzelmi erősödés volt porondon. Mindenhol beleálltunk a kellemetlen, kényelmet szituációkba, sokat konfrontálódtunk, meghúztuk a határainkat, és mentünk előre, mint a buldózer. 

Intenzív időszak volt. Kardélre hánytuk a saját és mások egóját is. Felháborította az embereket, hogy mennyire határozottan állunk bele szituációkba. Hogy nem vagyunk hajlandóak kompromisszumot kötni a félelmet keltő egónkkal, és mély szeretetben, a szeretet törvényét élve, éljük az életünket. Sok babyboomer, és X generációs kapcsolatunk és kapcsolódásunk véget ért. A legtöbbet mi zártuk le, és sokan megsértődve távoztak.

Nem értették, hogy mi nem adjuk el a szabadságunkat, és nem adjuk el a lelkünket csak azért, hogy ne kelljen konfrontálódni. Egy egyszerű csekkfeladás a postán is kiverte a biztosítékot. Mosolyogva és jókedvűen mentem be.

Ennyi volt a bűnöm.

Majd rákaptunk az ízére. Az életmódváltás hatalmas erőt adott. Persze célok nélkül egy napig se tartottunk volna ki. Olyan elementáris erővel húztak az új céljaink, hogy eszünkbe se jutott csintalankodni. Változott a szexuális életünk, a táplálkozásunk a prioritásaink. És egyre jobban, egyre szabadabban éreztük magunkat.

Sok helyen nem volt ez sima ügy. Például a vállalkozásunkat teljesen átalakítottuk És ez sok sok áldozatot követelt. Voltak számlák, amiket nem tudtunk határidőre teljesíteni. És bár jeleztük, és vállaltuk a felelősséget, nagyon csúnyán fogadták ezt sok helyen. Én mégis szeretettel és hittel telien írtam a leveleket, vettem fel a telefonokat, és álltam bele (Losi is) ezekbe a szituációkba.

Nem voltam hajlandó tovább úgy élni, hogy nem önazonosan építsem a vállalkozásomat. A régi gondolkodás módomat ( ami arról szólt, hogyan kell vállalkozni) kidobtam a kukába, teljes paradigma váltást végeztem magamon, és szabadgondolkodású vállalkozóként újraépítem a vállalkozásom.

Ez egy hosszabb folyamat lesz, ami sok sok kellemetlen, kényelmetlen szituációt eredményez. Nagyon élvezem, hogy ekkora fejlődési lehetőséget kaptam. Sokszor nem könnyű, és van amikor azt sem tudom, hanyadikán van elseje, no de egy szónak is száz a vége ( én így használom, szerintem így több értelme van), megyünk előre, nem állunk meg, nem bújunk el, és mindent az új rend szerint építünk fel.

És ez a döntés természetesen, ego áldozatokkal járt. Nem is tudom. Talán már régebben megtehettem volna ezeket a lépéseket, és akkor nem fájtak volna ennyire nagyon Mégis megvártam, hogy nagyon fájjon. 

A nehézségek ellenére is Losival jó csapat vagyunk. Losi is transzmutlódott egy hatalmasat, tavasztól nyárig. Így számomra még keményebbé váltak a dolgok. Imádtam. Van egy különleges képességem. Ha minden összedől, én mosolyogva újjáépítek mindent. 

Kalandozásaink közben zavartalanul mentek a konzultációk, a tréningek, az élő műsorok, a tábor, a trénerképző, minden egyéb menedzseri, szervezői feladat is. Ja és közben egyéb nehézségekkel is szembe kellett néznünk, mint például peres ügy, könyvelő váltás, stb…

Nagyon elfáradtam nyár végére

Azaz Július végére.

Azt hiszem áprilisban történt, hogy az Antares 3.0 ás csoporttal bátorság feladatokat adtunk egymásnak. Vagyis ők adták egymásnak. Csak én is kaptam egy pár feladatot. És az egyik Antares 3.0 ás, adott egy olyan feladatot, hogy adjam fel a jelenlegi albérletemet, és éljek digitális nomádként, játékosan.

Nem is értettem annyira mit is jelent ez a szó. Áprilisban szó sem lehetett arról, hogy feladnám az albérletem. Hiszen végre megtaláltam azt a csodás házat, amire mindig is vágytam.

A digitális nomád egyszerűen azt jelenti, hogy online vállalkozásod van, és utazgatva dolgozol. Legalábbis nekem ezt jelentette. 

(Halkan itt jegyzem meg, hogy kezdenek összeérni a szálak, látod? Ahogyan az ok-okozat építi az életünket? Döntéseinkkel teremtünk,  céljainkkal változást hozunk az életünkbe. De a céloknak van egy hatalmas nagy haszna. Olyan változást hozhatunk velük az életünkbe, ami számunkra boldogságot bőséget, szerelmet, szenvedélyt hozhat. Nem elszenvedjük így a változást, hanem ünnepeljük. És ez a boldog élet alapja.)

2019 Májusban egy hatalmas lépést tettem

Losival, alap párkapcsolati protokollunk, hogy a saját otthonunkba csak akkor engedünk be valakit, ha számunkra az adott személy, pozitív, inspiráló, támogató, jó az energiája. Kivétel Emma, Losi kislánya. Ő bármikor bejöhet töltődni. 

Sok embert nagyon szeretek, és nagyon közel áll hozzám, de megértettem vele, hogy miért nem aludhat nálam, miért nem tartok kerti partit, és miért nem talizunk nálunk sosem.

Az én otthonom az én szentélyem. Nagyon sokat dolgozom azon napi szinten, hogy az otthonom számomra magas rezgésű, felemelő, tiszta legyen. Nem engedem meg, hogy bárki ezt lerombolja, bepiszkolja. Főleg ott nem, ahol alszom.

Nos, májusban, meghívtam az Antares 3.0 ás csapatot, és nálam tartottuk az Antares 3.0-ás újak beavatását. Persze kimentünk a házunk melletti erdőbe is számháborúzni ( ez is bátorság próbám volt.). Nagyon, nagyon furcsa volt az a sok ember a nappalimba. Hiába volt 70 nm es a nappali, és hiába imádom és szeretem az Antares 3.0 ás tanítványaimat, ez nekem hatalmas nagy lépés volt. Persze a hálószoba ajtót és az irodám ajtaját kulcsra zártam.

Oké, az is igaz, hogy a Bogi Mentor Programosok (3 fő) január óta bebocsátást kaptak az otthonomban lévő irodámban is. De velük hetente konzultálunk, havonta találkozunk. Én főzök nekik (igen még élnek) és ők egyedül vannak. Egyszerre csak egy ember. 

Az Antares 3.0 sok akkor még 23-an voltak. Erős, határozott, magabiztos emberek magas rezgéssel. 

Én voltam a legjobban megdöbbenve, hogy amikor elmentek, nagyon nagyon üresnek éreztem a házat, és egy picit még hiányzott is a jelenlétük.

Akkor is hatalmasat változott velem a világ. Jó volt, hogy ott voltak. Nem tették tönkre a szentélyem. Rájuk bízhatom a belső terem, mert építik és nem rombolják. Csodálatos és felemelő érzés volt. Átléptem a komfortzónám, és egy újabb beavatást értem el általa. 

Közben csere történt. Az egyik Bogi Mentor Programos leállt, és helyette, azonnal lett új jelentkező. Ez egy új, kezdő energiát hozott be az életembe. 

A természet asszonya vagyok

Közben március óta, rákaptam a túrázásra. Szinte minden hétvégén mentünk valahova túrázni. Emmát is lenyűgözte az erdő csodája. Egyre jobban erősödött a testem és ezáltal növekedett, nem csak a fizikai intelligenciám, hanem a mentális, érzelmi, spirituális intelligenciám is. Erősödtek a különleges képességeim is. Vagyis inkább a hittem önmagamban, hogy képes vagyok már uralni és jól kezelni az erőmet. Sokkal határozottabban használtam őket már. 

A mentális önfegyelmem és az akaraterőm a nyári napforduló idejére csúcsrajáratódott. Június 23-án a nyári napfordulót ünnepelve bömböltem a meghatottságtól. 

És elkezdtek rövidülni a nappalok, hoszabbodni az éjszakák. Fordult egyet a kör. Fordultam vele én is.

Losi nagy bejelentése

Júliusban Losi transzmutációja odáig vezetett, hogy már egyáltalán nem érezte jól magát az otthonunkban. Nem találta a helyét, nem tudott hol megpihenni. Nehezen tudtuk kifizetni a bérleti díjat is. Így Losi előállt a naaaaaagy ötlettel. Mi lenne ha elköltöznénk. 

Megállt bennem a vér. Imádom ezt a házat. Imádom az életemet itt. Van külön vackom, irodám, hatalmas nappalim, fűtött garázs minden luxus, amit csak akartam. És most ezt adjam fel???????

Azt hiszem a hisztim, két levegő vételig tartott odabent. Higgadtan megkérdeztem. Mi a terved?

Azt mondta, hogy radikális időket élünk, radikális döntéseket kell hozni.

Nyeltem egy nagyon. Elengedtem a házat és határozottan kimondtam. Legyen. 

Az egóm majd felrobbant. Annyira gyűlölte Losit, hogy el akarja venni a kedvenc vackát, hogy üvöltött odabent, toporzékolt, hisztizett. 

Én elvonultam, hogy valami racionális táplálékot tudjak neki adni. Ezt adtam.

Racionális táplálék kellett az egómnak

Tavasz óta dolgozok magamban a belső férfi felszabadításán. És most tessék, itt van. Komolyan visszakorlátoznád? Te akartad? Folytasd tovább az utadat, bármennyire is irracionálisnak tűnik ez most, és garantálható, hogy el fogsz jutni a célodig. Ne állj meg csak azért, mert most ez egy kicsit kényelmetlen. 

Az egom megnyugodott, és abbahagyta a harcot. Mindig megegyezek az egommal, ha ellenállásba kezd a döntéseimmel szemben. Azt akarom, hogy közösen, együtt dolgozzunk a céljainkon, és ne a belső harc vigye el az erőmet, és az energiámat. Hogyan is tudnék helyt állni, ha ép polgárháborúban vagyok önmagammal? Szeretem ha belül béke van, megegyezés, mindenki tudja mi a dolga, teszi is a dolgát, 100%-ot beleadva, jó hangulatban, és utána az önjutalmazásnál, és az önünneplésnél megkapja, amiben megegyeztünk. Mindig megkapja, hiszen ez a bizalom alapja.

Lenyugodva az egóm, nagyon fontos stratégiai partnerem. Ha a céljaim, eszméim mellé tudom állítani, szinte mindent elintéz az Univerzummal karöltve. Én meg csak élvezem páholyból, és koktéllal a kezemben a sikert. 

Sikerült hát megegyeznem az egommal. Ami egy fontos lépés volt, a továbbiakat illetően.

2019 július 23-án elmentünk megnézni egy házat. Nagyon nagyon tetszett. Szeptember 4-én lehetett beköltözni.

Hazamentünk. Én tök lelkes voltam, hogy azonnal megtaláltuk a következő otthonunkat. A Duna partján, Leányfalun.

Egy dolog nem volt benne tökéletes: nem volt garázs. És a kert is olyan kicsi és szűk volt, hogy nem fértek volna be az autók. 

23-a kedd volt, délután fél 3.

Meghoztuk a döntést: költözünk

Remegett kezem, lábam. Mert azt a döntést hoztuk meg, hogy nem várunk a Leányfalusi kecóra. Pénteken  még itt alszunk szombaton már nem.

Nekem a hétvégén szombaton és vasárnap is, Antares tréningem volt. Így annyit kértem Lositól, hogy a hétvégére akkor intézzen a közelben szállást, hogy nyugodtan tudjak pihenni, regenerálódni a két tréning között. 

Majd csak ennyit mondtam és megcsókoltam: megyek pakolni.

Átöltöztem és elkezdtem összepakolni a kecót. Nem tudtam hova megyünk. Annyit tudtam, hogy egy raktárba berakjuk a cuccainkat. Amit lehet, gyorsan eladunk. Pénteken jönnie kell egy fuvarozó cégnek. Kell egy raktár ahova át tudunk pakolni. És majd hétfőn eldöntjük a többit. Lépésről lépésre. Nem kell minden lépést látni. Elég a célt És a fő cél most az volt, hogy Losi jobban legyen, és neki kell hogy a természetben éljen. Ennyit tudtunk. Hogy ez hogy lesz még nem.

Pénteken, 2019. július 25-én minden meg volt. 18:00 ra jöttek a költöztetők, meg volt a raktár, és addigra össze is pakoltuk a közel 240 nm en elterülő cuccainkat.

Pörgős egy hét volt. A gyors feladatkiosztás, és a felelősségi körök meghatározása, nagyon könnyűvé tette Losival az együttműködésünket Mint egy tökéletes precíziós műszer, tettük a dolgunkat, határidőre minden elkészült.

Pénteken este, elbúcsúztam addigi életem álmai házától

És belevetettem magam az aktuális következő lépésbe: a hétvégi Antares tréningek megtartásába.

Megköszöntem a bátorság feladatomat, és büszkén mondtam hogy teljesítettem.

Emlékszel mi volt az: Bogi, add fel a jelenlegi albérleted, és élj digitális nomádként, játékosan.

Jelentem, pipa. Nagy tapsot kaptam Antares 3.0-án.

Augusztus 20-ig a youtube csatornán végig kísérheted az Önismereti Nomád videónaplókban, mi minden történt velem. 

Rengeteg nyersanyag vár feldolgozásra. Mindenhol forgattam. Hamarosan azok a videók is felkerülnek.

A fő tanulsága ennek a történetnek, hogy:

a leírt célok, nem a kezdetei a változásnak. Hanem a sikeres célmegvalósulás utolsó fázisának első lépései.