#28 A 3 lépéses „önismereti svájcibicska” az életedhez

Sziasztok OtthonFások!

Szeretettel köszöntelek benneteket itt az Önismereti 33 élő Facebook műsorban. Remélem, hogy láttok és hallotok ebben az új elindított videóban. Ugyanis ahol az előbbi megszakadt, azt nem tudjuk tovább folytatni. Úgyhogy gyertek, csatlakozzatok át ide, és írjátok meg hozzászólásban, hogy láttok-e hangot, hallotok-e hangot, láttok-e engem, és hogy minden szuper-e a képpel. Én is közben ránézek itt a Facebookon, nagyon szeretjük a Facebookot, most már közösen együtt nagyon szeressük a Facebookot, hogy tényleg működjön az élő videó.

Közbe megnézem, hogy itt is be vagyok-e kapcsolva, itt is be vagyok kapcsolva, szuper. Elméletileg nálunk minden oké. Remélhetőleg, hogy a Facebookon is. Nagyon érdekes, hogy mennyire összecseng ez az egész esemény a mai témánkkal. Igen, én már látom, hogy ott vagyok, ha minden igaz, a hasam is kint van, de az megpróbálom eltüntetni gyorsan. Igeeen, juhuuuu, tök jó! Na, szuper! Úgy néz ki, hogy akkor lesz kép, van hang, minden remek. Írjatok egy hellot, egy sziát! Azt, hogy Bogi, szuper, végre elindult az adás, ezt is írjátok meg, hogy lássam, hogy mi történik. Egyelőre azt látom, hogy Boldogh Ibolya lelájkolta, ti is lájkoljátok le és imádjátok le a műsort. Illetve írjátok meg hozzászólásban, hogy van-e kép, van-e hang és hogy kezdhetjük-e a műsort. Ezen megpróbálok egy kicsit állítani, ne ijedjetek meg, minden rendbe lesz. Jó? És akkor remélhetőleg fogtok akkor most már tökéletesen jól látni.

Na, hölgyek, urak! A mai témánk az egy nagyon izgalmas sztori. Ugyanis nagyon sokat beszéltünk már erről, a múltkori adásban is szóba került ez a 3 lépés, ami tényleg így az önismeret svájci bicskája. Amit bármikor elő kell venned, jól kell tudnod használni és éjszaka is, hogyha felkeltenek álmodból, akkor is tudnod kell ezt a gondolkodási folyamatot. Úgy kell ezt az egészet elképzelni, ahogy, ha megtanulsz különböző nyelveket, akkor azokon a különböző nyelveken elkezdesz gondolkodni. És ugyanerről szól az önismeret is, hogyha elkezded beépíteni a mindennapjaidba az OtthonFa Önismeretet, és járod a valódi önismeret útját, akkor ezt a hármas lépést, ezt egészen biztosan így fogod tudni alkalmazni. Nagyon sokan, akik hálózatot építenek vagy Facebookon online marketinggel kezdtek el foglalkozni mellékállásként vagy anyukák, nekik is nagyon-nagyon ajánlom. Hiszen azok, akik valami új businessbe kezdenek vagy most változtatták meg az életüket és új utakra indulnak el, vagy depis vagy, lehangolt vagy, minden bajod van az élettel, akkor is feltétlenül nézd végig ezt a műsort! Mert ez a hármas lépés, ez a svájci bicska nagyon sokat fog neked segíteni abban, hogy egyre magasabbra emeld a rezgésszintedet, hogy megszabadulj a mentális zajtól és tényleg csak azokat a gondolatokat, érzéseket tartsd meg magadnak, amire leginkább szükséged van. Jó?

Közbe frissítek egyet, nézem, hogy érkezett-e hozzászólás, kérdés, bármi így a műsorral kapcsolatban, a témánkkal kapcsolatban. Húú, hát nagyon nagy izgi volt! Mert hogy elindult az előbb a műsor, és hát egyszer csak megszakadt, kidobott a Facebook, és van egy ilyen különleges gondolata a Facebooknak, hogy ugyanabba a műsorba nem lehet visszacsatlakozni. Úgyhogy teljesen új és másik posztban fogjátok látni a mai műsort. Ettől függetlenül lájkoljátok le, osszátok meg, küldjétek el mindenkinek, hogy tudja mindenki, hogy itt megy ma az Önismereti 33 műsor. És hogy hogyan kapcsolódik ez az egész őrület a mai témához? Hát úgy, hogy amikor eldöntünk valamit itt az OtthonFánál és meg akarunk valósítani, meg akarunk csinálni, akkor nem nagyon van olyan akadály, amit ne ugornánk át, ne kerülnénk ki, ne bújnánk át alatta, ne rombolnánk szét, hogyha el akarjuk érni és meg akarjuk csinálni. Ez igaz a saját életünkre levetítve is, hiszen mind a magánéletben, mind ugye az üzleti világban nagyon fontos az, hogy tudom, hogy mit akarok és hogyha tudom, hogy mit akarok, akkor sokkal könnyebb rendeznem a gondolataimat, rendezni a prioritásaimat, hogy egyáltalán milyen irányba akarok elindulni. Sokkal könnyebb felkelni reggel, sokkal könnyebb nem belemenni értelmetlen vitákba a szomszéddal, a főnökkel, a bárkivel. Hiszen tudok szelektálni, hogy ez nekem most fontos vagy nem fontos. És hogyha ezt a svájci bicskát elkezded alkalmazni és használni a mindennapjaidban, és törekszel beépíteni a gondolkodásmódodba, akkor azt fogod tapasztalni, hogy mennyire egyszerűbb az élet, hogy mennyire tisztábban tudsz gondolkodni, mennyire hidegen hagynak olyan triviális dolgok, amik régen majd megőrültél és minden bajod volt tőle. És egy sokkal nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb, lazább életed lesz, ahol nem az lesz a fő cél, hogy betokosodj a komfortzónádba, hanem élményekkel, tartalmakkal teli életet tudsz teremteni, hogyha ezt az önismereti svájci bicskát elkezded majd alkalmazni.

Na és akkor, nyugtassatok meg, hogy akkor tényleg láttok, hallotok. Én azt látom, hogy juhuuuu, írjátok, hogy itt vagytok. De jó, örülök! Írjátok, hogy tök sokan vagyunk. Köszi, hogy lelájkoltátok, hogy imádtátok és akkor osszátok meg a műsort! És akkor vágjunk is bele, hogy mi is ez az önismereti svájci bicska. Hú, na én is most már akkor megnyugodtam. Mert megmondom őszintén, hogy hát egy kicsit megijedtem, hogy hogy lesz ma így műsor. De azt gondolom, hogy tényleg megállíthatatlanok vagyunk így az OtthonFánál és remélem, hogy ez át is megy energiába most is, és alkalmazzátok ti is ezt az önismereti svájci bicskát. És akkor ugyanilyen megállíthatatlanok lesztek ti is!

Na és akkor nézzük, hogy mi is ez a 3 lépés! Az első lépés, amit érdemes gyorsan lejegyzetelned, ami ehhez a gondolkodásmódhoz kell az az, hogy kezdj el teljesen őszintén úgy kiírni magadból, hogy tudod, hogy soha senkinek nem kell megmutatnod, soha a büdös életben senki nem fog ezért számon kérni, kezdd el kiírni azokat a dolgokat egy papírlapra, ami ilyen ez a „de jó lenne, ha megvalósulna”. Ez a, hát hogy így, mint amikor rendelgetsz egy katalógusból, és igazából nincs rá szükséged, de „aaa, tök jó lenne egy Föld körüli utazás” vagy „tök jó lenne egy Ferrari” vagy „tökre szeretnék egy, egy új konyhabútort”, ami nem létszükséglet, de hogy így milyen jó lenne, ha. És akkor arra törekedj, hogy ebből a „de jó lenne, ha” cuccokból, ebből írj össze egy olyan 100- 150 darabot. Ne ess kétségbe! Tuti, hogy van ennyi vágyad, ami így ez a „de jó lenne, ha” sztori. Hogy így „Milyen jó lenne, hogyha egy nagyobb kertes házban lennék!” „Milyen jó lenne, ha lenne 3 kutyám!” „Milyen jó lenne, ha lenne egy Jeepem, egy sportautóm, egy limuzinom!” „Milyen jó lenne, ha hetente egyszer eljárnék valamilyen bálba!” „Milyen jó lenne, ha lenne egy olyan bankkártyám, amiről sose fogy le a pénz! Milyen jó lenne csak ezzel a bankkártyával körbeutazni az egész világot!” Kirázott a hideg. „Milyen jó lenne, ha olyan lenne a párkapcsolatom, mint a nem tudom milyen filmben, ami tök romantikus és úristen, de imádod!” Jó? Tehát írj össze egy csomó ilyen „mi lenne, ha”-t. Ezek a „de jó lenne” meg „de szeretném” dolgok, ezek el fognak téged vezetni azokhoz az őszinte vágyakhoz, amelyeket úgy hívunk, hogy célállapot. A célállapotok azok nem célok. Pont azért nem célok, hogy ne stresszeljenek be. Pont azért csak célállapotok, mert valójában egy érzést jelent, egy érzést, amivel rendelkezni akarsz, egy érzést, amit meg akarsz élni mindennap. Hogy sportos vagyok, szexi vagyok, nincs hasam, hanem kockás meg mit tudom én. Tehát, hogy bármi olyan érzés, ami, ami olyan felszabadító hatással van rád. Bármit, amit birtokolni akarsz, ami olyan „tök jó lenne”. Nem létszükség, de miért is ne? És ezeket, hogyha összeírod, ezt a 100-150 darabot, tényleg az egész picikéktől a hatalmas nagyig, akkor utána, miután összeszedted a célállapotaidat, jön a következő lépés, ami még az első lépés része. Ami nem más, mint ezekből a célállapotokból elkezdeni megnézni, hogy mi is, ami a mostani életedben tényleg fontos. És ebből a 150-ből válaszd ki mondjuk a 10%-át, válassz ki 10-15 darabot. És ezekből csinálunk célokat. Végtelenül egyszerű! Oda van írva, hogy akarsz egy Ferrarit. Úgy csinálsz egy célállapotból, egy vágyból célt, hogy odaírod, hogy akarom a Ferrarit 2017. december 31-ig. Ááááá! És itt szokott mindenki azt mondani, hogy „jajj, ne, Bogi hagyjál, én utálok célokat kitűzni!” Na de, akkor most lerántom a leplet, hogy mi is az önismeret svájci bicskája, ez ugye nem más, mint a cél-döntés-cselekvés gondolkodásmódja. És a mai műsorba ebbe fogunk belemenni részletesen, hogy tényleg gyakorlati szempontból, ezt hogy tudod megvalósítani, hogy tudod leírni azokat a célokat, amiktől „ááááá” nem lesz ilyen gyomorgörcsöd és, és kedvet kapsz hozzá, hogy elkezdd megvalósítani. Ugyanis, és most dobpergés, hiszen minden letargiának, depressziónak, sikertelenségnek, párkapcsolati problémának, a gyerekeddel való folyamatos veszekedésnek általában, szinte 80%-ban az az oka és az a problémája, hogy nincsenek célok, nincsenek céljaid, csak úgy, úgy, úgy vagy. Mindig azt szokták mondani, hogy ez egy olyan állapot, mint a chemotoxos légy, hogy így nem tudja, hogy hova repül, csak így, így repül, mint egy őrült, mint egy betépett légy. És így nem, nem érdemes élni ezt az életet. Hiszen itt vagyunk ebben a 100 éves táborban, idejöttél a valahonnan és el fogsz innen menni. És kaptál 100 évet arra, hogy felfedezd ezt a világot, megértsd az embereket, elérj sikereket, legyenek csodálatos pillanataid, gyerekeid, párkapcsolatod, üzleted, businessed, bármi, ami neked fontos. És általában az szokott lenni, hogy körülbelül 30 évet élünk és 70 évet meg úgy, az úgy eltelik. És ez abból adódik, hogy az embereknek nincsenek tiszta céljaik. De most nem arra a célra gondolok, amit a business világban úgy, tudod, úgy nagyon nyomnak, hogy „ááááá” meg ezek az amerikai motivációs őrültek, hogy „ááááá, megcsináljuk”. Nem ilyen célokra gondolok, hanem olyan célokra, amik neked tényleg fontosak. Jó? Tehát hogy tök fontos, hogy, hogy ha elhiszed, ha nem, ha elkezded alkalmazni ezt a gondolkodásmódot, akkor megállíthatatlan leszel. Nem fogod azt érezni, hogy valamire nem vagy képes. Nem fogod azt mondani, hogy „húúú, hát ez lehetetlen”, meg „én nem ilyen vagyok, én ezt nem szeretek”. Mondok rá egy példát! Az egyik tanítványom elkezdett egy, itt a Facebookon egy hálózatépítő rendszerben, tudjátok, ezt a mindenféle ilyen, „ekkora szád lesz meg nem tudom micsodás, milyen maszkos meg ilyenek” és hát hogy folyamatosan negatív gondolatai voltak. És hát ugye ott azért nagyon-nagyon sokat foglalkoznak marketinggel. És mondta a tanítványom, hogy ő utálja a marketinget, és ő képtelen arra, hogy ő marketingezzen. És akkor elkezdtünk erről beszélgetni, hogy „na jó, jó, oké, de hogy így most mi a cél”. És hogy tegyük rendbe, hogy mi az, hogy marketing. Meg, meg hogy „Mi a célod? Miért vágtál bele ebbe az egész üzletbe? És pontosan tudod, hogy vannak lépések, amiket meg kell lépni. Belefér, nem fér bele”. És elkezdtünk erről beszélgetni és így egyre felszabadultabb volt, és mire 1 óra letelt a beszélgetésből, addigra már volt rengeteg célja, tisztán látta, hogy miért akarja csinálni ezt az üzletet, hogy hogyan tud ezzel másoknak segíteni egészségileg meg pénzügyileg meg gazdaságilag meg mit tudom én. És hogy így teljesen fel volt lelkesedve, hogy látta, hogy igazából milyen lehetőségei vannak, hogy milyen értéket tud adni az embereknek ezzel. Éppen ezért, mivel látta a célt maga előtt, beindult a belső motivációja, beindult a belső erő, beindult a lelkesedés és elkezdte tenni a dolgát. És ugye emlékeztek, mindig ott van a nehézség, amikor azt mondom, hogy „Figyelj, nincs más dolgod, csak tedd a dolgod! Na jó Bogi, de mi a dolgom? Mi a cél?” És ahogy tudod a célt, rögtön tudod, mi a dolgod, rögtön tudod, hogy minden egyes áldott nap azt a 86 400 másodpercet, azt mire használd fel.

Zsiros Rózsa írja, hogy „Szia Bogi! Olyan jó a kisugárzásod, ahogy ezekről beszélsz! Ösztönzöl vele.” Helyes! Rózsa tök jó! Hát ez a cél! Hogy haladjunk, hogy menjünk előre! Hogy gyerünk tovább! Oké! „De örülök Bogikám, hogy erről beszélsz. Mindig kínlódok a célállításokkal.” Na, szuper! Ligeti Mariann, hajrá! Farkas Zoli írja, hogy „Nekem még nem megy.” Zoli, nyomj rá! De hát, hogyha nem megy, akkor mindegy. De nyomj rá a videóra és akkor el fog indulni! Na és akkor, összegezzük eddig, hogy ebbe a svájci bicskába, ebbe az önismereti svájci bicskába, amire egyébként az OtthonFa Önismeret módszertana épül és ugye ebből bontakozik ki, az első lépés, azok a célok, a célok meghatározása. És ehhez kaptál a műsor elején segítséget. Hogyha azt érzed, hogy nincsenek céljaid, hogy nem tudod, hogy hogyan, hogyan ülj le célokat tervezni, ugye, ez őrület. Akkor tényleg kezdd el azzal a célállapot listával, amit a műsor elején mondtam. És akkor hidd el, hogy ilyen szupi célokat tudsz csinálni. Határidők! Ez megint egy nagyon fontos dolog, nagyon sokan félnek a célokhoz leírni egy határidőt. Én mindig azt szoktam tanítani, hogy „Figyelj! Mi az amitől most nem halsz szörnyet? Írjuk oda!” Volt egy másik tanítványom, ő akar egy, egy nagy amerikai autót, valami Challenge-nek hívják, fogalmam sincs, hogy az most Chevrolet vagy Ford, mindegy. Szóval egy nagy, nagyon nagy autót, egy amerikai autót, és kérdeztem tőle, hogy „tök jó, mit gondolsz, ezt mikorra tudod megvenni.” És mondta, hogy „hát, őőő”. És mondtam neki, hogy „figyelj, tehát nagyon fontos, hogy, hogy amikor a célt elképzeled magad elé, amikor a célállapotból elkezdesz célt konvertálni, akkor ne ott lásd, valahol a messzi távolban a célodat, ami sose fog megvalósulni és valahol ott a messzi homályba vész. Hanem itt lásd magad mellett, hogy itt van az autó, itt van a ház, itt van az, amit akarsz, itt van melletted. És mit gondolsz? Mikorra tudod ezt itt megvalósítani? Ami itt van, itt lásd a lelki szemeiddel magad mellett.” És akkor megbeszéltük, hogy jövő év végére. És akkor láttam, hogy húúú, itt elkezd csurogni az izzadságcsepp, hogy hogy csinál nem tudom, 15 milliót, meg hogy fogja azt felvenni, meg ahhoz kell egy olyan munkahely, meg mit fognak szólni a szülei, a rokonok, a szomszéd, a volt felesége, a mindenki. És mondtam neki, hogy „figyelj, semmivel se foglalkozz! Mert most, ebben a pillanatban, amikor így megijedtél, már most elkezded magad kidumálni a célodból, már most elkezdted szabotálni a saját célodat.” Úgyhogy a következőt csináltuk! Hogy „Figyelj, lásd itt! De hogy ezt így nem tudja senki, nem látja senki. Senkinek se tartozol elszámolással. Úgyis, mire megvalósítod a célodat, már tök más ember leszel. Ő pedig már tök lazán konfrontálódik, tök ügyes lesz, őt már mások fogják szeretni, támogató közegei lesznek, rendbe rakod a, mindenkivel az emberi kapcsolataidat. Nem fognak bántani téged azért, mert lesz egy 15 milliós autód.” És akkor leírtuk az időpontot, rendbe tettük az azonnal megszülető önszabotáló érzéseket, és mondtam neki, hogy és van még egy titok. Mert, leírtuk azt, hogy ezt a gyönyörű autót, szerintem egyébként a, az NCIS Los Angelesben is ilyennel jár a Hanna ügynök, azt hiszem, hogy az az autó. Hogyha láttad, akkor tudod. Tehát így még egy dolgot meg kell tudni! És ez egy nagyon fontos titok, hogyha leírod a célodnak a határidejét, azt a határidőt, azt nem azért írod le, hogy szörnyethalj. Nem azért írod le, hogy, hogy azt érezd, hogy neked kötelességed van. Ne azért írd le, hogy egy őrületes nagy teher legyen rajta! Azért írd le, hogy ott, megegyezel a belső erőddel, megegyezel az univerzummal, hogy figyelj, én ezt addigra akarom, és te is meg én is tegyünk meg mindent, hogy ez addigra meglegyen. De ha nem vagyok olyan ügyes, és csúszik egy fél évet vagy egy évet, akkor sincs semmi. Oké? Tehát nem az a cél, hogy halogassam, de az a cél, hogy azért, mert leírok egy határidőt, még nem kell szívinfarktust kapni. Oké? Tehát hogy nagyjából addigra valósuljon meg. Hogy most egy fél évvel előtte, vagy egy fél évvel utána veszed át azt a gyönyörű szép autót, az igazából mindegy. Mert amikor átveszed, abban a pillanatban pont nem fog érdekelni, hogy egy évig, vagy 1,5 évig dolgoztál érte. Akkor az fog érdekelni, hogy megcsináltam. És ez a cél! Oké?

Na, menjünk tovább! Közbe nézem, hogy jöttek-e kérdések. Úú, de jó, tök sokan vagyunk! Igeeen! Jó, egyelőre én ugyanazokat látom. Úgyhogy ráfrissítek és remélem, hogy nem fog eltűnni. Na, menjünk tovább! Ez volt az első lépés. Ha a cél meghatározásával van bármilyen kérdésed, félelmed, vagy nem tudod, akkor feltétlenül írd meg hozzászólásban, és fogok rá válaszolni, hogyha az élő műsorban nem lesz rá idő. Na, menjünk tovább! A következő lépés, a következő lépés az, az egy varázslat. De nem spirituális, nem misztikus, nem ezoterikus varázslat, hanem a tudatos teremtés legfontosabb része, amit tökéletesen tudományosan igazoltak, hogy ennek igenis fontos szerepe van az életedben. És hogy igenis ezáltal teremted a valóságodat, ezáltal vagy te az életed kapitánya, ezáltal néz ki úgy az életed, ahogy. És ez pedig nem más, amiről már oly sokat beszéltünk itt az Önismereti 33 műsorokban is. Nézd vissza az előző műsorokban! Ez pedig a döntés hatalma, a döntés. Ha megvan a cél, leírtad azt a 10-15 darab célt, és kérlek, ne érd be kevesebbel, hiszen azokat úgyis priorizálni fogod, hogy melyikkel kezdd. Meg legalább lesz bőven dolgod és nem agyalni fogsz, nem depizni fogsz, meg nem nem tudom mit csinálni. Hanem a dolgodat teszed, hogyha normális mennyiségű célod van, amit még éppen meg tudsz valósítani. Tehát, hogyha megvannak a céljaid, akkor húzz egy vonalat a papíron, és a papír másik oldalára írd oda, hogy „úgy döntöttem, hogy”. És minden egyes célodhoz, amit leírtál: „Úgy döntöttem, hogy 2017. december 31-ig megveszem a nem tudom milyen amerikai autómat”. „Úgy döntöttem, hogy 2017. augusztus 31-ig  befestetem pirosra a hajamat.” „Úgy döntöttem, hogy…” Tessék leírni a döntést! Könyörgöm, ne lustáld el ezt. Ez tök fontos! Tudom, hogy nincs ilyen szó, én imádom használni. Tehát ne lustáld el, hogy leírod a döntésed. Nagyon fontos! Ugyanis ezzel hatalmazod fel a saját belső erődet, az univerzumot arra, hogy minden energiát abba az irányba toljon, ami a célod megvalósítása érdekében történik. Oké? Tehát ez az a pillanat, amikor azt veszed észre, a, az Évindítón az évindító résztvevők szokták azt mondani, hogyha így kitöltik az évtervezőt meg a céltervezőt, akkor valahogy azok úgy meg akarnak valósulni. Hogy így jönnek emberek, szituációk, valahonnan pénz, hogy így, így tényleg amire a figyelmét fókuszálja, hogy az megtörténjen. Na ezért nagyon fontos leírni a döntést. Mert ez a te felhatalmazásod, ez a te elköteleződésed abba az irányba, hogy te azt meg akarod csinálni. És akkor minden energia átrendeződik a környezetedben olyan irányba, hogy a te célod meg tudjon valósulni. Oké? Ez tök fontos. És ha összeírtad ezeket a döntéseket, hogy „úgy döntöttem, hogy”, akkor csináld azt, hogy nézd meg, hogy melyiknek milyen határidőt szabtál, és tedd őket a határidejük szerint sorrendbe. Hogy lásd azt, hogy mi az első, minek van a legrövidebb határideje, nyilván azzal fogod kezdeni. De lehet, hogy a 15. egy 100 milliós kertes ház lesz, amit mondjuk a következő 5 évben te meg akarsz vásárolni vagy fel akarsz építeni. Ugye ahhoz is tudsz ma lépéseket tenni.

És térjünk is át a 3. lépésre. Valaki azt írta, hogy megint megállt a videó. Minden oké. Oké! Akkor én, én, én mondom tovább. Hogyha esetleg tényleg megállt volna, akkor írjátok! „Nekem még megy.” Kocsis Márti írja, hogy neki is megállt. Egyelőre itt technikailag nálunk minden oké. Úgyhogy én mondom tovább. Szóval ott tartottunk, hogy szépen lépünk át a 3. lépésbe, miután sorrendbe raktad a céljaidat. És ez pedig nem más, mint a cselekvés. „Aaaaaa, itt szokott jönni az őrület! Kész, vége a világnak. Minden meghalt. Úristen, cselekedni kell.” Hiszen mindig jön a kérdés, hogy „na de hogyan, na de mit”. És írd oda 3. oszlopba, hogy „a cselekvés első lépése”. És a cselekvésedet azzal indítod be, ettől lesz végtelenül egyszerű az egész folyamat, hogy fogod a, a céljaidat, és megnézed, hogy ma – nem egy hét múlva, nem egy év múlva -, ma mit tudsz tenni a célod megvalósulása érdekében. Tehát fel kell hívni Gézát, meg kell venni a festéket, meg kell nézni a telkek árát, meg kell nézni, hogy Magyarországon lehet-e ilyen autót venni és hogy van-e hozzá szerviz, tehát mik azok az apró, pici lépések, amelyeket ma meg tudsz tenni a célodért. Mert ez a cselekvés első lépése. És figyelj, itt jön a tuti titok! Ami abban nyilvánul meg és hogy, hogy itt jön az igazán fontos a gondolkodásmódban, hogy amikor te leírod a döntést, leírod a cselekvés első lépését, és megteszed az első lépést, felhívod, leírod, kilistázod, elküldöd, elmész, elintézed, feladod postán, mit tudom én, akkor beindítod a valódi célmegvalósulás folyamatát. Figyelj, fogalmam sincs, hogy ez hogy működik. Tényleg! Valószínűleg köze lehet ahhoz, hogy ahol a figyelem, ott az energia. De alapvetően senki nem tudja, hogy hogy működik. Úgy, viszont azt tudjuk, hogy működik. Tehát mi, sikeres emberek, tudjuk azt, hogy, kiszűrtünk minden mentális zajt a fejünkből és csak arra fókuszálunk, amit akarunk. Mint ahogy én most akarom ezt a műsort, és akkor is le fogom adni, és akkor is át fogom adni az információt, ha bárki meg akar ebben akadályozni. Nincs erősebb ember, mint én. Juhuuu!

Na, és visszatérve, köszi Klarisz, írja, hogy neki is okés, látja az adást. Szabó Tamás is írja, hogy „Nálam minden rendben.” Köszi srácok, köszönöm szépen! Na, és akkor ott tartottunk, hogy cselekvés, ott tartottunk, hogy beindítja a folyamatot. Megteszed az első lépést, beindul a folyamat. És innentől kezdve annyi a dolgod –é s figyelj, ezért kell kiszűrni az összes agyalást meg a minden hülyeséget -, mert az fog történni, hogy fölkelsz másnap reggel, és felhív valaki, kapsz egy, kapsz egy csomagot, a munkahelyeden valaki felajánl, akarsz egy albérletet, valaki felajánlja vagy hallod, hogy beszélgetnek ott, hogy van egy kiadó albérlete, keres bele valaki megbízható embert. És jönnek – figyelj, új fogalom – a szinkronisztikus események. Jönnek azok az emberek, azok a szituációk, azok a lehetőségek, amelyeket meg kell ragadni ahhoz, hogy meg tudd tenni a következő, a következő, a következő lépést. Tehát amikor arról agyalsz otthon, hogy mit kéne csinálni meg hogyan, akkor „áááááá”, Bogi azt mondta, hogy az az első kérdés, hogy mi a cél. Ezt írd föl! Hogy amikor elkezdesz agyalni, hogy nem tudod, hogy mit csinálj, meg hogyan csináld, akkor kezdesz elveszni az egóban, a spiri egóban, elkezdesz elveszni az agyalásba, éppen ezért ezt hagyd abba. És mindig az az első kérdés, ami visszahoz mentálisan a jó helyre, hogy mi a cél! És minél több célt csinálsz meg, nagy célokat bontasz le így ezzel pici, apró célokra, annál lazábban, annál magabiztosabban fogod megvalósítani a céljaidat, és annál sikeresebb leszel. Nagyon érdekes az, hogy minden egyes lépésnél képes vagy arra, hogy kidumáld magad a cselekvésből. Miért? Mert félsz konfrontálódni, mert félsz nemet mondani, mert „úristen, mi lesz, ha”. Jusson eszedbe, hogy ez mind agyalás. Oké?

Ha te kitűztél egy célt, akkor te arra képes vagy, hogy azt megvalósítsd. Különben nem tűzted volna ki. Ez az univerzum törvénye. Ez is, hogy működik? Nem tudom. De ha te kitűzted a célt, akkor azt te képes vagy megvalósítani. Az már egy másik kérdés, hogy hajlandó vagy-e megtenni kényelmetlen, kellemetlen, nehéz lépéseket annak érdekében, hogy meg tudd valósítani a célt. Mert a legtöbben itt buknak el. Ott, hogy amikor meg kéne mondani a páromnak, hogy figyelj, én pirosra festetem a hajam. Meg se mondja, mert fél attól, hogy „Úristen, mit fog szólni. Nem fog szeretni, hogy fog bántani, meg fog alázni, degradálni fog.” „Drrrrrrr”, megy a kör és már annyira felhergeli magát a félelmében, hogy „Tudod mit, hagyom a francba a piros hajat”. „Hagyom a francba az amerikai autót”. Inkább lemondok a céljaimról meg a vágyaimról, csak ne kelljen konfrontálódni a párommal, a szüleimmel, a barátaimmal. És igazából ezért van az, hogy 100 emberből 3 ember az, aki elmondhatja magáról, hogy sikeres célmegvalósító és céltudatos a gondolkodása. Jó?

Közbe nézem, hogy jött-e esetleg kérdés. Ez egy nagyon, nagyon egyszerű gondolkodásmód, és mégis van rengeteg buktatója. Ugye ezért nagyon fontos az önismeret, hogy tisztán lássam magamban, hogy hol gáncsolom el saját magamat. És ilyen gáncsolások az az, hogy „nem tudok nemet mondani, nem vagyok magamnak elég fontos, mindig kompenzálok, hogy ne kelljen konfrontálódni, hogy ne kelljen vállalni a kényelmetlen, kellemetlen szituációkat”. Antaresen szoktuk sokszor mondani ezeket a megerősítő mondatokat, hogy „Akkor is cselekszem, ha félek. Akkor is cselekszem, ha kényelmetlen. Akkor is cselekszem, ha kellemetlen. Akkor is cselekszem, ha nincs hozzá kedvem. Akkor is megcsinálom!” És lehet, hogy ez már bocsi, ilyen amerikai motivációs trénerként hangzik meg tűnik, de higgyétek el, nekem is vannak olyan napok, amikor úgy kelek föl, hogy így nem kelek föl. Tehát hogy ez a semmi erőm, semmi kedvem, semmi motivációm. És akkor szoktam ezt mondani, hogy „Akkor is cselekszem, ha félek. Akkor is cselekszem, ha kellemetlen. Akkor is cselekszem, ha nincs hozzá kedvem. Akkor is cselekszem, megcsinálooom!” És fölkelek az ágyból és teszem a dolgomat. És este meg király vagy Bogi, megcsináltad! És ma megint tök sok értéket adtál, ma megint tök sok ember életét mentetted meg, ma megint tök jó voltál, Bogi! Látod, hogy érdemes fölkelni! És hogy nagyon fontos az önmotiváció. Nagyon fontos az önirányítás. Az egyik tanítványommal beszéltem, és mondtam neki, hogy hát mondom, „Figyelj, tehát hogyha így gáz van, vagy azt érzed, hogy hülyére akarod venni saját magad, akkor beszélgess el magaddal!” És akkor így nézett rám, hogy „Mi? Hogy így beszélgessek magammal?” Hát mondom, „persze”. Mondom, „Nem sok különbség van az őrült és közted. Az a különbség, hogy te magadba beszélgetsz magaddal, ő meg hangosan. És hogy különben is kit érdekel, hogy ki néz őrültnek?” Akkor is, ha az kell hozzá, hogy tiszta legyen a tudatom, igenis beszélgetni fogok magammal.

Na, van-e akkor ezzel a 3 lépéssel kapcsolatban kérdés vagy elakadás vagy probléma? Írjátok meg feltétlenül. Jó? Hogyha otthon gyakorolsz és elakadsz, akkor is írjatok a hello@otthonfa.hu-ra, és akkor tudok segíteni.

És összegezzünk akkor egy picit. Jó? Tehát a gondolkodásmód cél-döntés-cselekvés. Ez azt jelenti, hogy céltudatos a gondolkodásmódod. Azt jelenti, tudod, hogy mit akarsz, eldöntötted, hogy mit akarsz, és nemcsak képes, de hajlandó is vagy cselekedni annak érdekében, hogy megvalósítsd a céljaidat. Lehet nyekeregni, lehet önsajnálatban lenni, lehet áldozat szerepet játszani, a te életed. Ugye nyilván azt csinálsz vele, amit akarsz. A 86 000 másodperc minden nap így is meg úgy is eltelik. Akkor is eltelik, ha benne maradsz a komfortzónádban, meg akkor is eltelik, ha hajlandó vagy tenni a vágyaidért. És nem azt mondani, hogy „hát, neked nincs lehetőséged”. Nem is tudom, valaki mondta múltkor, hogy hát „hogy nekem milyen szerencsém van, mert hogy én, én így rögtön rájöttem, hogy én mit akarok csinálni”. És mondtam neki, hogy „Figyelj ember! Tehát, hogy 37 éves vagyok, azért nem olyan rögtön volt ez. Tehát hogy azért egy, egy 20 év ide-oda mászkálás azért csak benne van ebben a sztoriban, nem? Tehát hogy 17 éves koromban volt az először, hogy egyáltalán elkezdtem foglalkozni önismerettel. Azért azóta elég sok idő eltelt. És hogy most van 20 éve, hogy ezzel foglalkozom, most már tanítom is. És hát azért hidd el, hogy voltak abba görbe utak!” Jajj, kirázott a hideg. Hogy azért voltak abba négykézláb mászkálós nemcsak napok, hetek, hónapok is, amikor, amikor én is mondhatni olyan „depressziós” voltam, mert igazából nem voltak céljaim. Vagy baromira megfelelési kényszerből éltem és éreztem, hogy nem jó. És hogy nyilván ennek vannak következményei, amiért most vállalni kell a felelősséget. Na de kit érdekel? Mikor voltam olyan bátor, voltam olyan őrült, és voltam olyan, olyan nem tudom milyen, fekete bárány, ahogy hívtak a családba. Hogy hajlandó voltam azt mondani, hogy „Figyelj, nem érdekel, én ezt akarom!” És hogy „Vagy segítesz, vagy hallgass! Vezess, kövess vagy állj félre! Mert én megyek előre, és aki nem változik, az lemarad. És én változni akarok, én a legjobb jó Bogi akarok lenni. És még nem tudom, mi kell ehhez. Hiába kérdezed, hogy mikor lesz meg. Meg hiába kérdezed meg, hogy hogy lesz meg. Mit tudom én. Most azt tudom, hogy most mi a dolgom.” Ugye ez a kedvencem, amikor a környezet el akar bizonytalanítani, és akkor megkérdezik, hogy: „Jó, jó, de akkor hogyan lesz meg neked ez az amerikai autód? Mikor most párizsira sincs pénzed!” És akkor azt lehet neki mondani, hogy „Figyelj! Most tök igazad van, párizsira sincs pénzem, ezért nem most veszem meg. Hanem majd megveszem egy év múlva.” És akkor mit fog mondani? Semmit. Mit fog gondolni? Hát kurva irigy lesz, nem? Az meg az ő dolga. Na, szóval visszatérve ide, cél-döntés-cselekvés. Tehát ha tényleg az a legfontosabb, hogy tudd, hogy mit akarsz, tűzz ki magadnak egy zászlót, és ugye jövővonzás címén minél többet gondolsz a céljaidra, minél inkább lelkesen, motiváltan mész be dolgozni és csinálsz egyéb tevékenységeket is, annál közelebb fog jönni hozzád a célod. Húúú! Na, én el is fáradtam a nagy izgalmak és a minden után. Remélem, hogy érthető volt, amit így át akartam adni ezzel kapcsolatban. És hogy láttátok is a műsort. Kérdezzetek, írjatok! „Ezek az emberek a homárok.” Ezt nem tudom pontosan mire írta Zoli, de, de hát majd kiderül. Na, hölgyek, urak! Ennyi volt mára az Önismereti 33 élő Facebook műsor, megoldások varázslatok és mellébeszélés nélkül. Találkozunk 1 hét múlva ugyanitt, az OtthonFa Önismeret oldalán! Járjuk együtt tovább a valódi önismeret útját! Osszátok, lájkoljátok, imádjátok le a műsort és legyen csodás hetetek! Minden jót kívánok nektek, sziasztok!