Át akarok adni neked, egy fontos tanítást. Ám a lényegét mesébe szőttem, hogy a befogadhatóbb legyen. Olvasd nyitottan és szeretettel.

A Tanítvány útja

Összeszorult szívvel, és mély fájdalmakkal ballagtam felé. Szégyenem a pokolig lökött. Hazudtam a Mesteremnek, tudtam, hogy tudja, és most eljött az idő, hogy felelősséget vállaljak ezért.

Nagyon akartam már vele erről beszélni. Hogy őszintén elmondhassam, hogy hazudtam. Tudtam, hogy a „miért”, nem fogja érdekelni, hiszen a gyávaságom, a felelősséghárításom, a gyors, könnyed szabadulás, ami az ego fegyvere késztetett arra, hogy eláruljam kapcsolatunkat.
De ez nem mentség, és a bennem létező egóra nem háríthatom a felelősséget. Én vagyok a kapitány, hát az én dolgom uralni az egóm, és támogatni, megegyezni vele, hogy együtt dolgozva elérjük célomat.

Ahogy haladtam felé a lábaim egyre nehezebbek lettek. Kiment belőlük az erő. A légzésem mélyült, lassult, mégis azt éreztem nem kapok levegőt. Azt éreztem összeesem, mielőtt odaérnék hozzá. Mintha hegyen kaptattam volna felfelé. Egy olyan hegyen, aminek sosem lesz vége.
Megráztam a fejem, hátha akkor jobban kitisztul. Erős vagyok, és képes és hajlandó is vagyok megtenni bármit. Tanultam a leckéből, megnéztem a tükröt, tisztában vagyok vele mit történt idebent, levontam a tanulságokat, és már megváltozva megyek tovább.

Így most is ezt a belső beállítottságot választom. Nem hunyászkodom meg, nem leszek önsajnálatban, hanem méltó leszek önmagamhoz. Nem leszek gőgös, sem egóban, hanem a legnagyobb alázattal felelősséget vállalok a tettemért, és a megoldásra koncentrálva megyek tovább az utamon.

Remélem a Mesteremmel együtt.

Akkor is elfogadom őt, ha most leüvölti majd a fejem.

Talán az fáj a legjobban, hogy csalódást okoztam neki, magamnak és lábbal tiportam kapcsolatunkat.

Túl leszel rajta, és megváltozva megyek tovább.

Megcsinálom, önmagamért.

Ahogy rendeztem magam, az utam is könnyedebb lett. Lábaim alatt gyorsan és légiesen suhantak el a méterek. Akkor döbbentem rá, ha jól vagyok bent, még a gravitáció is kisebbnek tűnik. És ha kisebb a gravitáció, begyorsultnak tűnik az idő. Így már ott is álltam előtte.

Szemébe nézve könnyek szöktek a szemembe.

Tudtam, hogy várja hogy megszólaljak, de nem nagyon jött ki hang a torkomon.

Így magamban mondtam: Sajnálom Mester. Vállalom a felelősséget. Bárhogyan is döntesz, elfogadom. Tudd, én veled akarom folytatni az utam. Alázattal állok itt előtted, és alázattal fogadom el döntésed is.

Mintha meghallotta volna. Szeme mereven a szemembe nézett.

Talán aludt is egy picit, amíg én gyötrődtem, hiszen tud nyitott szemmel is pihenni.  🙂 

Ám arcán, halvány és kedves mosoly jelent meg.
És beszélni kezdett.

A Mester tanítása

Most megtudod, miért nem éri meg hazudni. – szólt a Mester, halk, kedves, alázatos hangon.

Mert a szeretet (úgy, ahogyan az OtthonFában értelmezzük a szeretetet) az önszintességben élő ember életébe tud csak jelen lenni.

Minden gondolatommal, kisugárzott érzésemmel, mondataimmal, cselekedeteimmel hatást váltok ki. Felelős vagyok tehát azért, mit gondolok, mit érzek, mit mondok, és mit cselekszem.

Ha a különböző síkjaimon nincs meg az összhang, belső disszonancia alakul ki, így az energia szintem leesik.
Ha mást mondok, amit gondolok, és érzek, hazudok.
Ha mást teszek, amit gondolok és érzek, hazudok.

A hazugság tehát, azonnal csökkenti az energiaszintet, és negatív hatást vált ki belül és kívül is.

A hazugság folyamatos, néha észrevétlen frusztrációt, szégyent, bűntudatot vált ki, így a hazugság azonnali energia szint csökkenéssel jár.

Aki hazudik, ne meri felvállalni magát. Gyáva.

Ám még a gyávaságnak is vannak előnyei. Hiszen csak abból lehet bátor ember, aki valaha gyáva volt.

Aki nem ismeri be gyávaságát, és bátornak mutatja magát, valójában csak vakmerő, és önámításban van.

A hazugság könnyen utolérhető. Látszik a hazug ember testbeszédén, arcmimikáján, szemmozgásán, hangsúlyain, kommunikációján.

A hazug ember megérzi, ha látják rajta, hogy hazudik, így hangos szóval, hatalmaskodással, elnyomással, hatalmi drámával, éles, negatív kritizálással próbálja kizökkenteni a másikat, és bedarálni.

A hazug ember folyamatos védekezésben van, mindent támadásnak vesz, hisztis, követelőző a kommunikációja, és mindig veszélyt lát.

Így folyamatos támadásban van, hogy megvédhesse magát, és hazug világát. A hazugság karmát (negatív visszacsatolást) hoz létre. Azt kapod, amit adsz.
A hazugság legrosszabb formája az, amikor valaki saját magának hazudik. Hiszen így egyre távolodik önmagától, nem tud összekapcsolódni a belső erejével, így rákényszerül arra, hogy másoktól raboljon energiát.

A hazugság félelmet szül, és egyre jobban eltávolít a szeretet világától.

Mint láthatod, sokkal jobban megéri őszintének lenni, mint hazudni.  😛 

Miért oly elterjed az emberi kommunikációban a hazugság?
Nagyon egyszerűen. Mert nem kell itt és most beleállni egy adott szituációba, és felelősséget vállalni. A felelősségvállalás eltolása, szuper könnyedséget ad.

Mégis arra kérlek, ne az ego azonnali vágykielégítése legyen a cél a kommunikációdban. Hanem a hosszú távú boldogság és a szeretet megélése. És azt csakis őszinteséggel lehet megteremteni.

Tudd, én nem haragszom rád. Sosem haragszom.

Hazugságod szenvedését átláttam és tudtam, nagyon mélyen szenvedsz. Bántottad magad eleget, így én miért tenném?

Nem az a cél, hogy hibáztassunk valakit. Hanem az, hogy tisztázzuk a célt, tanuljunk ebből, hozzunk meg új döntéseket, állítsunk fel új megegyezéseket, és haladjunk tovább a valódi önismeret útján.

Megtisztelsz azzal, hogy gyakorlatba ültetted a tudásod, amit tanítottam, és most itt vagy és őszintén vállalod a felelősséget.

A kapcsolatunkban megjelenő hazugság nem csak rád, rám is negatívan hatott. Ám a szeretet mely elfogadó, megbocsátó, elengedő, nem ad táptalajt a negatív paradigmáknak, így nem hajt ki magjából virág, hanem elpusztul és átalakul. Így csak egy pillanat volt, míg meginogtam tetted súlya alatt.

Sose feledd: minden gondolatod, érzésed, mondatod, tetted hatással van rád és azokra is akikkel kapcsolódsz. A felelősség a tiéd, hogy vagy, és mit kezdesz az életeddel. Élheted a negatív cselekedetek útját is a karmát, vagy a pozitív cselekedetek útját is a dharmát.

Én nem öntözöm sem a harag, sem a bosszú virágát.

Így tőlem nem kell bocsánatot kérned. Most csak az számít ezután, hogyan éled az életed.

Őszintén, vagy hazugságokban. A szeretetet választod, vagy a bosszút, ami táplálja egód és félelemben tart.

Bármelyiket is válaszd, ne feledd, amit adsz, azt kapod vissza.

Emlékezz, mikor a tanítványod hazudik neked, ne feledd, mit tanultál tőlem:

Szeress, akkor is, ha nehéz, légy őszinte, ha félsz is, és mindig legyél önmagadhoz hű, még akkor is, ha mindent elveszíthetsz, és sose haragudj tükreidre, melyek a fejlődésedet szolgálják.

Tudd, ha megölsz is érte, én akkor is szeretlek. Hiszen a szeretetem isteni erőből való. És nem földi egoból.

És A Tanítvány megértette.
Remélem 😀

Amikor visszakapja, biztosan meg fogja.
A Mester sem csak úgy kapta ezt…….

Gondolataid rendezéséhez, megváltoztatásához ezt ajánlom Neked:

Tanulságok a meséből

Nos, neked milyen felismeréseket, tanulságokat adott a mese?