Hogyan legyen igazán szabad a karácsony?

A karácsony a kapcsolódásról szól. Kapcsolódásról önmagunkkal, a szeretettel, azokkal, akikkel szabadon és biztonságban szeretjük egymást.

Elfogadásban, megértő figyelemben lenni valakivel maga a csoda. Amikor érzed, hogy a legbelső gondolataid, érzéseid biztonságban vannak a másik embernél. Nem bánt értük, nem bírál, és nem oktat ki.

Az Adventi időszak alatt, ezt a mély kapcsolódást teremtjük meg önmagunkkal. Visszahúzódunk, elcsendesedünk, befelé figyelünk. Önmagunkkal vagyunk.

Majd, mikor eljön a szenteste, teljesen nyitott szívvel adjuk oda magunkat másoknak. Azt, akik valójában vagyunk, 100%-os önfelvállalással, önátadással. És ez akkor lesz igazán szabad, ha ezt valaki el is tudja fogadni, be is tudja fogadni, értékelni tudja, és ezt adja vissza. 100%-os önfelvállalásban, önátadásban.

Természetesen ezt senkitől sem lehet elvárni, aki nem foglalkozik önismerettel. Valószínűleg nem is fogja érteni a szavakat sem, ha elmondanád neki, milyen karácsonyt szeretnél.

Így ez nehéz. Nehezebb, mint elsőre tűnik. De nem megoldhatatlan.

Mert ahol nem érezzük biztonságban magunkat, ott könnyedén bezárkózunk, és felvesszük azokat a viselkedési mintákat, melyeket elvárnak tőlünk, ami nagyon fárasztó és kiábrándító tud lenni. Így elveszik a karácsony szent hangulata és a mély szeretet kapcsolódás a megfelelési kényszerekben, elvárásokban, látszatpolitikában.

 

Mit lehet tenni?

Az önismeret arra is tanít minket, hogy mi változunk belül és kívül is változik az életünk, 100%-os elfogadásban vagyunk mások iránt, ugyanakkor senkitől sem várható el, hogy foglalkozzon önismerettel, olyan legyen, ami nekünk kényelmes lenne, ha erre ő még nincs felkészülve.

 

Hol van tehát a határ az elfogadás és az elvárás között?

A saját és a tanítványaim életéből azt a tapasztalatot szűrtem le hosszú évek alatt, hogy van határ. És aki önismerettel foglalkozik, képes szabadon megélni a karácsonyt, azok között is, akik nem foglalkoznak önismerettel, nem látják rajta a változást, és elvárják tőle, hogy ugyanolyan legyen, mint régen.

 

Három dologra kell csak figyelni, és ezeket betartani.

  • az idő kérdése
  • húzd meg a határaidat
  • légy őszinte

Az idő kérdése

Nehéz olyan társaságban lenni, ha a valódi önismeret útját járod, ahol felszínes, egós csacsogás, hatalmi drámázás, érzelmi zsarolás, bűntudat keltés, elvárás veszi körül az embert. Mert aki foglalkozik önismerettel, tisztán látja ezeket az energiaszívó játékokat. Ezért is fáradt el rövid idő alatt ilyen társaságban. És hiába ad szeretetet, elfogadást, a hamis, látszatpolitikás játszmák egy idő után elveszik minden erejét.

Nem az a cél tehát, hogy zárd ki azokat az életedből, akik nem foglalkoznak önismerettel, hanem figyeld meg magadon, mennyi idő után jön el az a pont, hogy elveszel. És ezt az időt ne lépd túl, ne maradj tovább a társaságukban.

 

A határaid meghúzása

Érdemes előre lebeszélni dolgokat. Mikor, hol, kivel mennyi időt akarsz tölteni. Ha ezt előre leegyezteted, nem lesz probléma, amikor felállsz és eljössz.

Jó előre döntsd el, hogy te milyen karácsonyt szeretnél. Szenteste hol szeretnél lenni. Felnőtt ember vagy, így nem kötelező a szüleiddel tölteni a karácsonyt. Semmi sem kötelező. Szabad ember vagy, azt csinálhatsz, amit csak akarsz.

Ne engedj az érzelmi zsarolásnak és a bűntudat keltésnek. Egyezz meg a családoddal, rokonsággal abban, ami mindenkinek jó. Ilyen úgy sincs, hogy mindenkinek jó legyen.

De felnőtt emberként, pláne ha gyerekeid vannak, gondold végig, hogy mi a legjobb önmagad és a szűk családod számára.

Talán nehéz lesz először elmondani a szüleidnek, hogy nem 24-én, hanem majd másik nap mentek. De csak először lesz nehéz. És életed minden további szabad karácsonyáért léped meg ezt a lépést.

A pároddal is érdemes jól átbeszélni, hogyan is legyen az ünnep. Ne megszokásokból cselekedjetek, hanem az alapján hozzatok döntést és azt is lépjétek meg, amit igazából akartok.

És ezt a döntést, vidd végig a családon, barátokon, rokonokon.

 

Az Őszinteség

A hazugság elsőre mindig a könnyebbik út. Mondok valamit, amivel elérem a célt. De a cél, sosem szentesíti az eszközt. A szeretteinknek sosem hazudunk. Mert ezzel azt mondjuk ki, hogy nem szeretlek, mert képes vagyok a szemedbe hazudni.

Sokan talán még a párjuk előtt sem merik felvállalni, hogyan is éreznék magukat szabadon, boldogon az ünnepek alatt.

Már pedig ha nem mondjuk el, senki sem fogja tudni. Így örökre börtönbe zárjuk saját vágyainkat, és nem csoda a egy idő után a céljainkról is lemondunk. Sőt, még egy kis idő, és nem is lesznek céljaink.

Az őszinteség felszabadít, a hazugság rabságban tart.

Légy őszinte, vállald, fel te mit szeretnél, és meg fogod tapasztalni, hogy az őszinteségnek óriási ereje van. És utat talál a megoldáshoz.

 

Összegzés

Mint láthatod, az önismeret felszabadít a megfelelési kényszerektől. Mert tisztán láthatod ki vagy, mit akarsz, és azt is megtanulod az út során, hogy szeretettel, hogyan teremts és a szeretteidnek csodás és felszabadító ünnepet.

És gondolj abba bele, hogy milyen csodálatos példát mutatsz így másoknak, a körülötted élőknek. Így a saját lépéseiddel, mások életére is óriási pozitív hatással vagy. A saját felszabadulásoddal, másokat is fel tudsz szabadítani. Az őszinteségeddel, másokat is rábírsz az őszinteségre.

Nem várhatod el másoktól, hogy úgy éljenek, ahogy szerinted élniük kellene. De arra van hatásod és nem is kicsi, hogy milyen példával jársz előttük.

Légy büszke arra bölcsen, hogy foglalkozol önismerettel. És ha te büszke vagy magadra, mások is el fogják ismerni és végtelenül szeretni fogják, aki te valójában vagy.

Adj sok-sok szeretetet, elfogadást és hálát – szinte – mindenkinek. Hiszen a legnagyobb csoda, amit adni tudsz másoknak, Te vagy.

Igazán szabad, örömökkel és igaz szeretettel teli, békés karácsonyt kívánok