Azt hiszed, hogy úgy élhetsz, mint eddig?

Aki nem változik, lemarad.

Miről?

A saját életéről, boldogságáról!

Ha nem fejleszted tudatosságodat szenvedés és tragédia az életed.

“- A világ nem arra törekszik, hogy boldog legyek?

 – Az enyém igen, a tiédet nem tudom.”

Harcolsz a világgal a boldogságodért?

Akkor most kivel is harcolsz pontosan?

Harcolsz a főnökeiddel, az APEH-hal, a pároddal, a gyerekeiddel, a “hülyékkel”, és azt mondod, hogy Te belső békére vágysz?

Nem a szavaidnak hiszek, hanem annak, amit cselekszel. Az, hogy hogyan érzed magad megmutatja, cselekvésed motivációit.

Érzed néha, ahogy a belső feszültséged szétrobbantja a tested? Hogy idegesítenek az emberek? Hogy összeszedetlen vagy? Fáradt vagy? Dekoncentrált vagy? Nincs erőd? Fizikailag is és mentálisan is fáradt vagy? Nincs kedved semmihez? 

Meddig akarod még romboló depresszív módon élni az életed, ezzel rombolva mindannyiunk életét?

Érzed, hogy egyre agresszívabb, türelmetlenebb vagy?

Minden azt mutatja, hogy ha nincs rend a fejedben, lassú öngyilkosságban létezel.

Akkor már inkább menj el a Földről.

Önsajnálatban élő, romboló, felelőtlen, éretlen emberre nincs szükség!

Hogyan lehetsz harmóniában, a sok problémád között?


Nincsenek problémáid, csak megoldásra váró feladataid!

A problémáidat Te magad teremted meg. Azért, hogy tovább tudj létezni az önsajnálatban. Áldozat földre költöztél és nem tudod merre indulj el Szeretet föld felé.

Meg kell szeretned, amit csinálsz. Szeretned kell a cselekvést, a helyzetet, és önmagadat a helyzetben. Mind ezt azért, hogy elérd azt az állapotot, amikor csak olyan dolgok lesznek jelen a valóságodban, amelyeket igazán szeretsz. Ehhez azonban ezt, a mentális programozást véghez kell vinned.

Igen, szándékosan használom sokszor a “kell” szót. Nem “érdemes” megszeretned, még akkor is, ha ez spirituálisabban hangzik és nem kapcsolja be az egódat. Simogatással nem lehet radikális mentális változásokat elérni, csak hosszú idő alatt.

Ha megy valami egy perc alatt, miért tökölnél vele éveket?

A halogatásoddal, a könnyebb úttal nem csak magadtól veszed el az időt, hanem a szeretteid fejlődését is gátolod vele, sőt a világét, és az enyémet is.

Nem teheted meg, hogy nem teszed meg azokat a dolgokat amiket megtehetnél, pusztán csak azért mert félsz.

Pihenj, amikor jól esik. Amikor rengeteg az elvégzendő feladat, érzed, hogy lassan összeomlasz a súlyok alatt. Pihenned kell, hogy fejedben rendeződjenek a dolgok. A pihenésnek azonban csak akkor van értelme, ha ezt lelkiismeret furdalás nélkül, és bűntudat nélkül tudod megtenni tiszta fejjel, csendben.

Utána, töredék annyi idő alatt elvégzed feladataidat és még élvezni is fogod. Vigyázz, a pihenés ne halogatás legyen. Nagyon fontos a hozzáállásod. A “nincs kedvem”, és a “pihenek a hatékonyabb feladat elvégzéshez “nem ugyanaz. Neked belülről, pontosan érezned kell, hogy mit, miért csinálsz. Amint elkezdesz érvelni, alátámasztani, hogy mit, miért csinálsz, azonnal tudd, egoból cselekszel.

 

Nagyon fontos! Hagyd el végre a vélemény alkotást, az ítélkezést, az okoskodást, a pesszimizmust, az irigykedést. Ezek mind befolyásolják tisztánlátásod. Ha pedig nem látod tisztán a külvilágodat, nem látod tisztán önmagadat, akkor meg hogyan tudnád kontrollálni a gondolataidat és az érzéseidet?

Ha magas az önbecsülésed, akkor nem lesz számodra fontos, hogy fontosnak érezd magad, mert pontosan tudod, hogy az vagy.

Ha magas az önbecsülésed, nem akarod mindenkinek bizonygatni értékeidet, mert pontosan tudod, hogy elég ha te tisztában vagy velük.

Ha magas az önbecsülésed, bátran mondasz igent és nemet bármire és mindegyik válaszod boldoggá fog tenni.

Ha magas az önbecsülésed, nem ítélkezel, nem véleményezel, és könnyen fogadod, ha valaki ezt teszi veled.

Ha magas az önbecsülésed, soha nem nyilatkozol magadról negatívan, még csak viccből sem.

Ha magas az önbecsülésed, baromira nem érdekel, ki mit gondol rólad, így nem függ a döntésed semmilyen külső tényezőtől, hiszen nem befolyásol a mólt tapasztalata és nem befolyásol a jövőtől való félelem.

“Mi lesz ha…?”

Felszoktad tenni magadban ezt a kérdést?

Mit csinálsz ilyenkor?

Félelemből döntesz, hiszen nem arra fókuszálod a figyelmed, hogy a jelen pillanatban mi az ami boldoggá tesz, hanem azon agyalsz, hogy mit fog ez hozni a jövőben. Akkor lesz csodálatos jövőd, ha csodálatos a jelened. A jelenben nincs jövő. Csak a jelen. Meg kell végre tapasztalnod, hogy a boldog jelen nélkül, nincs boldog jövőd. Sőt, meg merem kockáztatni, jövőd sincs, hiszen nincs jövőképed.

Mennyi időt fordítasz magadra egy nap?

Milyen jogon osztod az észt másoknak, ha nem foglalkozol a belső világoddal a nap 24 órájában?

Miért fontosabb a másik, mint Te?

Tényleg elhiszed, hogy nincs időd?

Tanuld meg érteni mi történik benned, aztán fókuszálj az érzéseidre, és tanuld meg érezni! Tudatos paradigma váltásra van szükséged!

Felül kell írnod a szokásaidat és ennek az az első lépése, hogy minden pillanatban kontrollálod a gondolataidat, kontrollálod az érzéseidet. Tudatosan létezel.

Ne azt gondold, amit szoktál!

Ne azt érezd, amit szoktál!

Az gondold és azt érezd, amit gondolni és érezni akarsz!

ÉRTED?

A hangulatod, a belső világod; az érzelmi kontroll és önfegyelem erős behatásával változtatható. Tudatos önmegfigyelés, tudatos döntés, tudatos cselekvés és tudatos bizalom a hitben és a mentális erőben!

Arra gondolok, hogy varázsolj! Kezd el felülírni a történeteidet. Mondok egy példát. Van egy öngyújtóm, ami mese szerűen, hol működik, hol nem. amikor úgy veszem a kezembe, hogy tudom rossz, nem működik. Amikor megállok egy pillanatra a kezemben az öngyújtóval és kijelentem, hogy tudom, hogy az öngyújtó működik, akkor fellobban a láng. És a varázslat abban rejlik, hogy nem csak úgy mondom, nem hazudom, hanem teljes lényemmel átérzem, hogy ez az igazság. Az érzés bennem, az a belső bizonyosság, hogy ez az igazság. 

Tudom ez furán hangzik, mégis javaslom próbáld ki, hogy milyen hatalommal bírsz a 3d fölött. A mentális erőd óriási. Minden úgy igaz, amit gondolsz róla és minden úgy történik ahogy gondolkozol róla.

Mondok még egy másik példát.

Rendszeresen akkor közlekedem Budapesten, mikor a “legnagyobb dugó van” délután 4 és 6 között. A legforgalmasabb helyeket érintve, ahogy Budáról, 11 kerület, haladok Pestre a 13 kerület felé. Ez az útszakasz, igencsak káosz állapotokat mutat ebben az időben, a budapestiek ezt igazolni tudják.  Nos, mikor elindulok, köszönetet mondok a tiszta, könnyed közlekedésért, látom az üres utat, ahol elhaladok és megköszönöm a parkolóhelyet, a bejárat előtt.

Tök üres a város ott, amerre én haladok!!! És mindig a bejáratnál parkolok!

Érted? 

Az egész életed azon múlik, hogy Te mit gondolsz róla.

Hatalmadban áll változtatni, jobbá tenni az életed. 

Ehhez tudatos mentális fejlődésre van szükséged és hitre, amely megkérdőjelezhetetlenül bízik önmagában, azaz benned. 

A Te döntéseden múlik, hogy hogyan érzed magad.

AKKOR MIÉRT NEM CSINÁLOD ÚGY, HOGY JÓL ÉREZD MAGAD VÉGRE???

Abban a pillanatban, ahogy függetleníteni tudod magad, a külső körülmények hatásaitól, meglátod megváltozik minden!

Mert Te megváltozol!

Tudod én nem tudom sajnálni azokat, akik úgy élik meg az életüket, mint tragédiák sorozatát. Ők döntöttek a szenvedés mellett? Hatalmukban áll változtatni a hozzáállásukon? Két dolog miatt nem változtatnak:

– vagy nem tudnak róla, hogy ez lehetséges

– vagy gyávák

Tudod, Drága Utazó Társam, vége van.

Vagy változol, vagy lemaradsz!

Minden információ a rendelkezésedre áll ahhoz, hogy olyan életet élj, amilyet valójában szeretnél!

Most itt az időd!

Mit kezdesz most magaddal és az életeddel?

Vagy a halálod pillanatában akarsz rádöbbenni,

hogy ez az élet, nem csak a főpróba volt?

 

Kattints az ingyenes értesítőért!

Pin It on Pinterest