Z generáció, dotcom generation a digitális bennszülött 

Az idősebb generáció a szerencsétlen generációnak titulálja a mai 8-22 éveseket (tisztelet a kivételnek).

Én azok közé tartozom, akik csodálattal és tisztelettel fordulok feléjük, mert látom bennük azt a potenciált, amivel csodálatos, békés és szeretettel teli világot tudnak teremteni, ha hagyjuk nekik.

Részemről teljes vállszélességgel és szívem teljes szeretetével állok ki mellettük, és támogatom őket kiteljesedésük útján. Ezért is írok róluk…..

Nézzük mi jellemző rájuk.

A jövő generációja abban is nagymértékben különbözik a korábbiaktól, hogy ez egy digitális generáció, ők a “dotcom” gyerekek, beleszülettek a digitalizált világba, így minden digitális eszközt természetesnek vesznek, az emberek mindennapjainak nemcsak kiegészítéseként, hanem szerves részeként kezelik azokat.

A mai fiatalok virtuális közösségekben élnek, a világhálón töltik szabadidejük nagy részét, és kapcsolataikat is az internetes közösségi oldalakon építik ki, félő azonban, hogy a virtuális térben nem tanulják meg a konfliktusokat megfelelően kezelni.

A GfK Csoport kutatása szerint a magyar fiatalok egynegyede érzi úgy, hogy nem tud beilleszkedni a szűk környezetébe, és sokkal könnyebben talál barátokra a virtuális térben.

Ha a Z generációt ugyanúgy oktatjuk, ahogyan eddig tettük, az nagy veszélyt rejt magában. A tantárgyak, tananyagok, tankönyvek, pedagógiai módszerek, az oktatás formái, stb. mind nem az új igényekre vannak szabva. Már az Y generációnál is megfigyelhető, hogy a hagyományos, poroszos formákat elutasítják, igénylik az interaktivitást, a sokszínűséget, a technikai eszközök használatát, az idejüket maguk szeretnék beosztani.- cvonline

Ők az elsők, akik beleszülettek az on-line világában. Felfogó, befogadó és a változásra hajlandó képességük, teljesen természetesen alakult ki. Ők nem küzdenek a múlt visszatartó árnyaival, sokkal inkább a sok korláttal és megfelelési kényszerrel, amit rájuk akarnak erőltetni.

Felületesnek tűnhetnek az idősebb generációnak, ám ez egyáltalán nincs így. Ami számukra fontos, azért felelősséget vállalnak, sokkal inkább, mint Y-os és X-es felmenőik.

Szeretetnyelvük

Az online kommunikációjuk szinte 100%-ban önmagukról szól. Nárcisztikusak és nem is tudnak nem azok lenni. Az a szerethető, aki a legnagyobb információs értéket tudja közvetíteni.

Részükről a tisztelet nem jár, azért meg kell dolgozni. Addig a leértékelő magatartás és kommunikációt képviselik.

Nem értik miért kell hazudni, miért kell szenvedni és szűkösen élni.

Végtelenül magányosak és szeretet hiányosak, ennek ellenére nagyon ritkán vannak egyedül. Online közösségekbe szerveződnek. Így az offline térben türelmetlenek és intoleránsak, hiszen nagyon lassúak nekik az offline tér. És ez baromira frusztrálja őket.

Nem lehet megvásárolni, vagy ajándékokkal elérni, hogy figyeljenek oda a másikra, sokkal inkább előnyben részesítik, ha 100%-os figyelmet kapnak a kreatív, innovatív ötleteiknek, intuitív megérzéseiknek.

Merész és kockázatos dolgokat akarnak megvalósítani, ám ebben ők semmiféle kockázatot nem látnak, mert a kudarcot és a bukást nem ismerik. Tanulási és fejlődési lépcsőfoknak tekintik, majd megtanulnak mindent a saját tapasztalataik alapján.

Ha a szüleik hamar letörik a lelkesedésüket, tuti depressziósok lesznek és mehetnek pszichológushoz és pszichoterapeutához, teljesen feleslegesen. Mert semmi bajuk, csak nem figyelünk rájuk jól és nem hagynak nekik teret.

Flegmának, leértékelőnek, lebecsmérlőnek és okoskodónak tűnhetnek ám, csak azért mert az idősebb generáció lassúsága dühíti őket. Nem türelmesek és nem is fognak azon agyalni, hogy elfogadhatóvá és eladhatóvá tegyék magukat. Önfelvállalásuk 100%-os, amíg valaki be nem töri őket.

Ők olyanok amilyenek, fantasztikusak, nárcisztikusak és csodálatosak, és aki ezt nem érti, az mehet a p….ba, nagy szeretettel! Nem rosszindulatból, hanem mert ha valaki nem támogató közeg, azzal nem beszélgetnek. Inkább keresnek egy írást a neten, ami gerjeszti a kreativitásukat!

Mivel életük non-stop on-line

így érzelmeiket, gondolataikat azonnal ki tudják fejezni. Röviden, lényegre törően, szlengekbe kommunikálnak, és idegesíti őket, ha valaki nem tudja dekódolni ezt a nyelvezetet. Ettől még magányosak, mert a felszínes emberi kapcsolatok nem elégítik ki a logikus-filozofálási és alkotási kommunikációjukat.

Vezér egyéniségek, vállalkozó szelleműek, a business és a pénz játék az önmegvalósítás társasjátékában. Az ő életük róluk szól, az ő életük, az ő játékszabályaik, és depressziósak lesznek, ha valaki más akarja irányítani őket.

A drog, az alkohol, a hedonista élet, azért van jelen sokszor az életükben, mert kikészülnek attól, hogy nem értik őket meg. Túl szűk az offline világ.

Mivel mindenről tudni akarják a miérteket, mert racionális, praktikus és logikus gondolkodásúak, magas érzelmi intelligenciájuk ellenére, nem szeretik a zakkant spiris lelkizéseket és a semmibe menő filozofálgatásokat. Aminek nincs logikus, praktikus, tényekkel alátámasztott értelme az értelmetlen.

És itt van bennük az első és legnagyobb diszharmónia, a lelkükkel gondolkoznak, intuitívak, ám a logika határain belül. És lássuk be ez igen nehéz megvalósítaniuk. Hiszen felmenőik vagy racionálisan logikusak és érzelmi analfabéták, vagy érzelmeik megszállottjai és semmiféle racionális és logikus gondolkodást nem ismernek. Keményen ragaszkodnak a jogaikhoz, melyek a saját boldogságukhoz vezetheti el őket, ha hagyjuk.

Nem igaz, hogy nem alázatosak, csak nem futnak felesleges hízelkedési köröket! Őszinték, ám ha megtanulták, hogy jobb hazudni, mert akkor békén hagynak, bizony örökre elveszíthetjük a bizalmukat.

Önmegvalósítás, az élményekkel és tartalmakkal teli, közösségben élt élet, életük egyetlen értelme, hiszen a lélek generációja. Nagy dolgokat akarnak véghez vinni, nagyban gondolkodnak.

Szent céljuk értéket teremteni, és ha ezt nem hagyják nekik, biztosan a drogelvonón találjuk őket. Élni vagy meghalni! Nincs középút! Ha nem élhetik a saját életüket, inkább meghalnak, mert teljesen értelmét veszti az itt létük.

Nem érdekli őket az

hogy mi volt tegnap, a jelen pillanaton túl, minden csak történelem. Teljesen felesleges arról beszélgetni velük, hogy mi volt a mi időnkben, mert csak időpocsékolásnak érzik, helyette inkább írnak egy programot, rajzolnak, festenek, táncolnak, közben tervezik a sikeres jövőjüket.

Otthonosabban is érzik magukat a globalizált trendekben, képesek alkalmazkodni a gyors ritmusú élethez, készek a változásra. Szinte mindannyiuk empata, azaz mély és erős empatikus képességekkel rendelkeznek. Látszólagos alacsony önbecsülésüket az okozza, hogy nincs egy Yoda, aki megtanítaná nekik, hogyan is kell használniuk képességeiket. És senki sem nyugtatja meg őket abban a hitükben, hogy minden rendben van velük és a környezetük elavult.

És ez a második legnagyobb problémájuk, hogy rengeteg mindenhez van tehetségük ám ez addig átok a számokra, amíg nem kapnak támogatást, hogy menjenek, tapasztaljanak. Áldássá csak akkor válik ez bennük, ha olyan támogató közegben nőhetnek fel, (ám meg merem kockáztatni, hogy sok esetben érettebbek, mint felmenőik), ahol hagyják őket kibontakozni. A legrosszabb, amit tehetünk velük, ha herének neveljük őket, ha burokban tartjuk, mert azt hisszük nem életrevalók. Pedig nagyon is azok.

Új világban élnek, új világot teremtenek, aminek a szeretet az alapja. Ha a saját önismereti hiányosságaink miatt, megfékezzük őket, magunkat köpjük szembe, amikor a szeretetről és a világ megmentéséről papolunk!

Gondolkodjunk el azon, hogy a rájuk aggatott jelzők, (hiperaktív, furcsa, antiszociális, neveletlen, kezelhetetlen, Asperger-szindróma, diszlexia, bipoláris depresszió, hedonizmus,), vajon valóban betegségek? Vagy csak a beszűkült gondolkodási normák miatt, félünk az újtól, a változástól és aki, nem illik e képbe, már beteg?

Hogyan fordulj feléjük?

A Lelkeddel! Azaz ha nem vagy Önfelvállalásban, nem vagy egyedi, és nem vagy a valódi önmagad, nem fogod őt érdekelni. Nem tudod neki eljátszani, hogy mennyire izgi vagy és érdekes. Mert ők átlátnak rajtad. 

Ha nem tudod vizuálisan megragadni, és nem hagyod hogy önérdekérvényesítő módon éljen, akkor folyamatos konfliktusod lesz velük. A szolgáltató ipar gyereke. Minden ami új, neki kell. Neki kell az új kütyü, hogy a trendi státuszát megőrizze. Vedd meg neki, amit akar. 

Nem fogod tudni poroszos elvekkel “nevelni”. Az online tér időtlensége, végtelensége és határtalansága miatt, nem értik miért kell erőfeszítéseket tenni a 3d-ben, hogy elérjen valamit. Ezt meg kell neked tanítani neki úgy, hogy közben ne törd le a lelkesedését.

Óriási az információ befogadása, túl is van inputolva bőven. Így egyszerre felnőtt és gyerek is. Hol nagyon komolyan viselkedik, hol úgy, mint egy kisgyerek. Meg kell tanulnod követni az érzelmi hullámzásait és hagyni, hogy megéljen mindent melletted az offline térben is. Különben nem leszel annyira izgalmas, és additív mint az online tér.

A magam részéről több Z generációssal is dolgoztam már együtt (sikerrel), akik a klinikai szakpszichológusok, pszichiáterek, pszichoterapeuták kezei közül kerültek hozzám, és azt tapasztalom, hogy hiába az évekig tartó psziho kezelés és a rengeteg antidepresszáns, máshogy kell megközelíteni őket!.

Nem való nekik a jelenlegi oktatási rendszer, sem a biztos munka a biztos bevétel reményében. Hiszen minden ami életellenes, az z generáció ellenes is.

A világunkat a Z generáció fogja megmenteni az alfák segítségével!

Ha már vezetni nem tudjuk őket, hagyjuk, hogy szabadon szárnyaljanak és támogassuk őket MINDENBEN!

Pin It on Pinterest