Köztudott, hogy minden élőlénynek megvannak a maga fejlődési szakaszai. Ezek a szakaszok éppúgy tetten érhetők egy faj fejlődésében (amelyről többek közt Darwin elmélkedett), mint egy ember életében (amelyet a Spirituális és Önismereti Evolúció 7 szakasza ír le).

És hogy miért elkerülhetetlen, hogy foglalkozz ezzel?
Melyik evolúciós szakaszban jársz éppen?
Ezekre a kérdésekre magadnak fogod megadni a választ, amint tovább olvasol…

A Spirituális és Önismereti evolúció 1. szakasza

Önismereti Evolúció bébi korszak 🙂

Meg voltam győződve, hogy a saját életemet élem.

Mindent megteszünk, amit az élet elvár tőlünk. Tisztességesen dolgozunk, rendezzük az otthonunkat, esküvő, gyerek, karrier, kertes ház, szép autó. Hétköznap rohanás, hétvégén mindazt megtesszük, amit hétköznap nem. Nyaralunk, telelünk, bográcsozás-sütögetés a barátokkal, haverokkal, buli, iskola. Rengeteg a teendő és közben ott van a pénz, amit hajszolni kell, hogy a kevéske szabadidőben megajándékozhassuk magunkat. Picit adjunk magunknak is.
Aztán egy nap, talán egy fényes vasárnap reggel felkelünk és azt érezzük, valami hiányzik. Mindenünk meg van, végre élvezhetnénk, most akkor mi a bajom?
Nem vagyok normális?
Nekem semmi sem elég?

Az evolúció 2. szakasza

Kereső fázis az Önismereti Evolúcióban

Megoldások keresése, hajszolása következik, előadások, könyvek, új könyvek, új eszmék találnak ránk és a keserves fényűzés egyre elszomorítóbb. Gyönyörű csillogás, tartalom és esszencia nélkül. Lassú halál.
Eltelt pár év.
A kérdés egyre hangosabb… Ennyi az Élet? Ezt fogom csinálni, míg meg nem halok? Reggel felhúzom a redőnyöket, este lehúzom és szinte mindennapom ugyan olyan. Erről szől az életem? Ez az életem?
Rá kellett döbbennem, hogy senki sem ért meg igazán. Talán velem van a baj. Túl jó dolgom van. – ahogy mondják a többiek. Kinek is mondhatnám el, milyen hatalmas űr feszít belül. Tiszta hülyének néznének. Csodabogár vagyok, aki kettős életet él. Belül és kívűl minden más. Egyre nagyobb a magány és egyre jobban idegesítenek a környezetemben lévők.
Ülök az autómban, dúgó van. Mi a francot keresek én itt?
Találkozom a barátaimmal. Mi a fenét keresek én itt?
És mostanában a páromat sem kívánom.
Idegesítenek az emberek.
Legszívesebben elmennék, elfútnék, elbújnék! Mi a fészkes fenét keresek itt a Földön?
Mit keresek?
Keresek valamit, ott bent!
Valahol elvesztettem és most újra érezni akarom!
Vajon tényleg megőrültem?

A pszihológusom szerint bipoláris depresszióm van. Tényleg velem van a baj. Ez nagyon lelombozott.
Azt mondta tud segíteni. Jó is lesz, mert a családom sajnálata és okoskodása, jaj meg az állandó segíteni akarásuk, megőrjít. Ha hülye vagyok, hát hülye vagyok. Miért nem hagynak békén?
Mindenki csak eljátsza milyen jól van, és látom rajtuk, hogy nem boldogok igazán. És azért bántanak, hogy nehogy bárki észrevegye rajtuk, hogy hazugságban vannak. És ha elmondom, mit gondolok, gyógyszert ajánlanak.
Az új pszihiáterem lecseszett, hogy nem szedem a gyógyszert. 1 éve járok hozzá, rosszabb, mint az anyám. Sok mindenre fény derült, hogy mennyi probléma van velem. Állítólag érzelmileg túl gyenge vagyok. Kár volt ezt elmondanom a családnak, azóta állandóan ezzel jönnek. Szétvet a düh… Hisztis vagyok, türelmetlen. Pedig nálunk mindenki erős, most próbálok én is az lenni.
Szerintem el fogunk válni. A párom totál ki van rám. Nem engedem neki, hogy hozzámérjen. Nem kívánom a szexet, sőt!
Kirugtak a munkahelyemről. Egyre nagyobb a baj. Már nem tudok helyt állni seholsem. Utálom ezt az egészet. Olyan hülyén van ktalálva ez a világ!
Vagy én vagyok elmebeteg, vagy mindenki más.

Az evolúció 3. szakasza

„Mindenki más h***e” önismereti evolúciós lépcső

Akkor érzem egy kicsit jobban magam, mikor az üres házban, végre gyedül vagyok. Csend van. Csak ülök és nézem a kertet. Egyre többet olvasok. Huhh, nagyon jó könyveket találtam. A páromszerint ez mind hülyeség, ám engem olyan jó érzések töltenek ki. Érzem, hogy élek belül és már csak kint van halál. Az élet szenvedés, a halál feloldozás.

2 év telt el, azóta hogy valami megváltozott bennem. Mostmár mindent értek! Megtaláltam őt, akit elvesztettem. Újra egy vagyok istennel, az Univerzummal és rendszeresen beszélgetek az Őranygalommal. Vigyázz rám! A párom végre beadta a derekát és a hétvégén eljön velem egy szeánszra. Reméem végre elkezd pozitív írányba változni. Mondtam neki, hogy miatta romlott meg a kapcsolatunk, mert elutasítja a spiritualitást. Rengeteg ezoterikus dolgot ajánlottam neki, de makacs, és nem akar foglalkozni ilyen dolgokkal.

Én teljesen jól vagyok, ő meg szarul van és nem fogja fel, hogy ő a hibás, hogy zátonyra futott az életünk. Semmi más nem érdekli csak a pénz! Szerinte vissza kellene mennem dolgozni! Nem érti az univerzum bőségét, és állandóan azzal jön, hogy a meditálásból nem fogjuk kifizetni a csekkjeinket. Utálom mikor ilyen otromba és maradi. ha nem változtat, elválok tőle! állandóan bombáz a negatív energiáival. Hát kinek van erre szüksége?

Az evolúció 4. szakasza

A „katasztrófa” önismereti evolúciós szakasz

Minden összeomlott. Egyedül vagyok. 1 éve nem találok munkát. Egyre fogy a pénzem, és ez nagyon frusztrál. A régi ismerőseim szerint lecsúsztam. A családommal nem beszélek, mert elítélnek. Szerintük megbuktam az életben és tiszta hülye vagyok.
nagyon szenvedek a 3D-ben. Nem tudom mit csináljak. Megpróbáltam már mindent, ám ami nem esik jól, azt nem csinálom. Szárnyalni akarok, szabadon. Csak az a hülye pénz ne lenne a világon…
2015 a Bőség éve, végre, majd most minden megváltozik, csak ki kell várnom az áttörést. Addig meg csak kibírom valahogy.

Az evolúció 5. szakasza

Az elkeseredés időszaka

Ez a duma a bőség évéről, jó nagy hazugság volt. Csak vártam és vártam, de semmi bőség, sőt! Mondja már meg valaki, mit nem csinálok jól! Én mindent megtettem, akkor miért kapom ezt? Mi bűnt követtem el, miért velem történik ez? Inkább meghalok, mert elegem van ebből az egészből! Se munkám, se pénzem, semmim sincs.
Még megölni sem tudom magam, olyan szerencsétlen vagyok…

Az evolúció 6. szakasza

„Fény az alagút végén” önismereti evolúciós szakasz

Jó érzés, hogy nincs semmim, ami nem fontos. Olyan felszabadító. Könnyeddé vált az életem. Végre igaz barátokra, igaz szerelemre találtam. Megadtam magam, önmagamnak. Végre kezdek valóban én lenni. lelkes, motivált és inspirált vagyok. Szeretem önmagam, és az életem. Sikeres vagyok, bőségben élek, hálás vagyok az életemért. Világomban egyre jobban, minden rendben van!

Meg vagyok győződve, hogy a saját életemet élem. Majdnem…

Az evolúció 7. szakasza

A folytatásban erről fogsz olvasni.

Önismereti Evolúciós lépcsők között…

Mi történhetett hősünkkel, az ötödik és a hatodik evolúciós szakasz között?

Nagyon egyszerű lépésort tett meg:
1. Áldozatföldről elköltözött Szeretetföldre
2. Elkezdte összeírni milyen érzésekkel akar rendelkezni az életében, célokat tűzött ki
2. Felelősséget vállalt döntéseiért
3. Elindult a cselekvés útján.

Az ötödik és a hatodik szakasz között 5 év telt el!

Te most melyik evolúciós szakaszban jársz? Írd meg hozzászólásban!