TÜKRÖM FELDOLGOZÁSA A VALÓDI ÖNISMERET ÚTJÁN
Kemény tükröt kaptam a hétvégén! Egy on-line hálózatépítős cég, az OtthonFa oldalt használja fel arra, hogy a saját hírlevél listáját növelje. (semmi bajom a hálózat építéssel)
Az első érzésem elképesztő felháborodás volt, amikor valaki szuper sikeres önismereti trénernek adja ki magát, közben meg ilyen elképesztő eszközökhöz nyúl.
A második érzésem a mély szomorúság volt, hogy mennyi hamis tanító van, és hogy kihasználják az emberek tudatlanságát.
A harmadik érzésem a mély fájdalom, hogy milyen tükör ez nekem?
Az érzelmi hullámvasút fénysebességgel robogott velem, és a dühöm a fájdalmam, alig bírtam visszafogni, hogy ne rombolásba és azonnali, kétségbeesett tettre késztessenek.
Mi a tükör?
Mire akar tanítani ez?
Ezer és ezer érzés, gondolat, mondat kavargott a fejemben. Losi nyugtatott. Elképesztően diplomatikus tudd lenni. Minden önfegyelmemet összeszedve, mélyen magamba léptem, túl az érzéseken, túl a múlton, hogy felemelkedhessek a tisztán látás állapotába.
Nos, miért is félünk a sikertől? Pont ezért! Mert tiszta célpontokká válunk! Minden tulajdonságunk, aspektusunk nagyító alá kerül. Minden múltbéli (előző életbeli) tettünk felszínre kerül, és mind megmérettetik a tiszta lélek oltárán, valóságos élethelyzeteket generálva. Ezért választják sokan a szegénységet a gazdagság helyett, a sikertelenséget a siker helyett, mert ezer éve megbúvó aspektusaink így sosem kerülhetnek a felszín közelébe. És bár sok sikeres és gazdag ember szemet huny önmaga, fejlődésre váró aspektusai felett, én a fejlődést választom és vállalom az ezzel járó felelősséget. Még akkor is, ha ez nem a könnyebbik út.
Vállalni kell, a kellemetlent is, ha kidugod a fejed, mert sok irigyed lesz! – mondta anno a Mesterem!
Vállalom!
(De.) Az egészben nem az fáj a legjobban, hogy felhasználta valaki a népszerűségemet, a neki tetsző írásaimat a saját népszerűségének növelésére, hanem az a fajta hozzáállás, hogy etikátlanul és erkölcstelenül, a szeretet törvényének betartása nélkül cselekszik, átveri embertársait, testvéreit, rövidtávú haszon érdekében.
Hány és hány ember esik áldozatul nap, mint nap, az ilyen eseményeknek?
Tisztul a piac, és egyre több hamis tanító cselekszik kétségbeesésből.
És bár ez egyáltalán nem okoz örömöt! Sőt! Mert a CÉL SOHASEM SZENTESÍTI AZ ESZKÖZT!!!!
Mit mutat nekem a Tükör?
Az OtthonFa Csoport első alapértéke, hogy SOHA NEM ADJUK EL A LELKÜNKET!
És ebben erősített meg ez a szituáció, hogy árnyék részem, soha nem lehet erősebb a küldetésemnél! Hogy soha ne vesszek el vállalkozóként a kicsinyes egós, népszerűségi és pénz játékban!
És amíg élek, egyre több és több embernek szabadítom fel a tudatát, hogy tisztán lássa az őt körülvevő világot!
FELFORDÍTOTT EZ A FELISMERÉS! SZEMBENÉZEK VELE!
Gyűlölöm, amikor két élőlény bántja egymást, kicsinyes önző vágyak miatt.
Nos, és itt nem vagyok elfogadó szeretetben. EZ ITT A TÜKÖR! Itt kerül ki a figyelmem fókusza. Ilyen esetekben nem magamra figyelek, hanem előtör bennem a mindenkit meg akarok menteni érzés. Dolgoznak a múlt paradigmái, és az illető személy által, megértettem, hogy nem szeretem azokat, akik így viselkednek. Nem szeretem, sőt gyűlölőm azon részem, mely a 3D-ben elveszve, a túlélés és a védekezés által akarja véghezvinni a szent célját. Nagyon mélyen bújt el. Szinte észrevétlenül élt bennem. Eltörpülve, cizelláltan, ám most megtaláltam.
Óvakodj a dühtől, a félelemtől és az agressziótól, mert ez mind az ERŐ sötét oldala!
Úgy döntöttem, hogy szeretem a kicsinyes egós Bogi részt. Elfogadom olyannak, amilyen. Elengedem, és meglátom tettei mögötti a félelmet. Segítem és támogatom, időt szánok a gondolkodási szokásainak megváltoztatásában.
Ez most nagyon nehéz, húz odabent egyre mélyebbre. Legalább is az egom, ezt akarja elhitetni velem.
Már megint megvártam, hogy fájjon! – OHH… A FÁJDALOM ILLÚZIÓJA, DE MÓKÁS…..
Nem figyeltem rá, már nagyon rég nem. Nem biztosítottam a szeretetemről, és arról, hogy vigyázok rá. Elhanyagoltam, és ő mindent megtett, hogy felhívja magára a figyelmet!
Az EGYséget választom, és minden következményét felelősségteljesen vállalom!
Jó kis tükör volt, mert megváltoztam általa.
Minden megváltozott. Vállalom a Sorsom!
Természetesen megtettem a szükséges lépéseket az ügyben, de ameddig nem rendeződik, akartam hogy tudd:
Sem én, sem az OtthonFa nem áll semmilyen kapcsolatban a webogi.com és a szeresdatested.hu oldallal!
Ha véletlenül egy ilyen oldalon olvastad az írásaimat és feliratkoztál, az e-mailben megkapott anyagokat nem tőlem kapod!
KÉRÉS:
Ha bárhol hasonló oldallal találkoznál…
Ha úgy találsz rá egy írásomra, hogy engem, vagy az OtthonFát nem nevezik meg, mint szerzőt…
…kérlek írj a hello@otthonfa.hu-ra. Köszönöm!
Nos, indulok és felfedezem, mi minden csodát tartogat nekem ez az új kör!
GYERÜNK TOVÁBB!
[LINK eltávolítva]…én korábban ezzel találkoztam, de ha beírod a google-ba, hogy Forrás: Kárpáti Boglárka vagy Forrás: Otthonfa, kiad egy párat :S
Köszönöm Andi!
Az első reakció után az ember rájön arra, hogy igazából az ilyen „akciókért” köszönettel tartozunk az elkövetőnek 🙂
Így van!
szivesen…tudod, hogy csíplek 🙂
Kedves Bogi!
A Tunyogi Rock Band száma jutott eszembe erről. Ide másolom:
Nem adom el a lelkem senkinek
„Hosszú eső zuhogott rám
ködben didergő délután.
Minden elbújt, és minden messze volt.
Árnyékautók. Kísértethajók.
Csapzott madár, a levegőben
meg nem tartja már a szíve sem.
Süllyedt lassan. Előttem földet ért.
Lehunyt szemmel csak világot cserélt.
Folyt el az idő patakokban.
Nőtt az országút a lábamban.
Tudtam mindig, hogy egyedül vagyok.
Félig szerencsés. Félig átkozott.
Ázott kutyák csaholását,
éhes csavargók csillagát,
bárhol voltam, követni könnyű volt,
ha már az isten közéjük sorolt.
Nem adom el a lelkem senkinek.
Akinek kell, csak ingyen kapja meg,
de nem az övé, és úgy vigyázzon rá,
mintha életben õ tartaná.
Nem adom el a lelkem senkinek.
Akinek kell, csak ingyen kapja meg,
és nem az övé. Úgy vigyázzon rá.
Úgysem láthat már túl soká.
Hosszú eső zuhogott rám,
szélben tekergő éjszakán.
Nevem nem volt.
Reményem se sok.
Boldog voltam, hogy akárhogy vagyok.
Angyal nem járt az utakon már.
Hogy ördög segítsen, azt nem hagynám,
de jöttek sokan, hogy mutassák a jót.
Ázott kutyák. Éhes csavargók.
Nem adom el a lelkem senkinek.
Akinek kell, csak ingyen kapja meg,
de nem az övé, és úgy vigyázzon rá,
mintha életben ő tartaná.
Nem adom el a lelkem senkinek.
Akinek kell, csak ingyen kapja meg,
és nem az övé. Úgy vigyázzon rá.
Úgysem láthat már túl soká.”
Baráti üdv.
Attila